Itt gyakorlatilag nincsenek új dolgok. A konyhabútor abból készült, ami épp kéznél volt. Étkezőasztal helyett – egy durva deszka. Az ajtók és a padlóburkolat a múlt évszázad óta nem láttak felújítást. A megszokott kiegészítők és bútorok helyett – százéves sámlik, priccs ágyak helyett és nagymama rézedényei…
Ha ránézel a belső térre, azt képzeled, hogy itt biztos egy nagymama lakik – aki ugyanolyan kedves és öreg, mint maga a ház. És annál meglepőbb megtudni, hogy a háziasszony egy 32 éves nő, aki rajong Warmia történelméért.
Warmia Európa egy történelmi régiója, amely jelenleg Oroszország (Kalinyingrádi terület) és Lengyelország (az ország déli része) között van felosztva.
A fiatal háziasszony életvitelszerűen ebben a házban lakik. Gyűjti a vintage holmikat, amelyek nagy részét ingyen kapja a falubeliektől és a szomszédos falvak lakóitól, valamint blogot vezet az egyszerű és keresetlen életről – Ikea, menő kütyük és a divat hajszolása nélkül.
Pár hete közzétettem egy posztot fotókkal a házikó konyhájáról, ma pedig megmutatom az egészet. Várom a reakcióitokat!
A konyha a legszokatlanabb (legalábbis számomra) hely ebben a házban. A berendezés 100-150 évet repít vissza az időben. Csupasz tégla padló, rönkfa asztal, függönyök a szekrénykéken és rengeteg vintage edény jól látható helyen.
Porcelán, kerámia és réz – ezek a fő anyagok, amelyekből az edények készültek ebben a házban.
A mosogatóval szemben található egy sarok a főzőlappal és a kávéfőzővel.
Edényekből kétségkívül túl sok van, de annyira szeretem nézegetni a részleteket… A kerámia vágódeszkák vastartójától a törött, festett kövekből kirakott falburkolatig.
A vintage edények kedvelőinek ez igazi kincsesbánya.
A látszólagos technológiai hiány ellenére háztartási gépek azért előfordulnak a házban. Például a tűzhelyen és a kávéfőzőn kívül a háziasszony gyümölcsfacsarót is használ (még ha nem is túl modernet).
A konyha összképe.
Ha úgy tartja kedved, a régi kályhán is készíthetsz ételt.
A szobákat összekötő folyosó nem kevésbé szép és hangulatos.
Tovább a folyosón – a nappali.
A kandallót kézzel készített csempe díszíti.
Ugyanebben a szobában található az étkezőasztal. Egyenesen előre – a hálószoba bejárata.
A háziasszony inkább nem mutatja meg a hálószobát. Onnan csak ez az egy kép van. Engem zavar a zöld padló, de összességében még az is jól mutat itt, harmonikus.
És íme, ilyen hangulat uralkodik a fürdőszobában. Engem nagyon meglepett a kád (túl arisztokratikus egy ilyen falusi házhoz) és a kézzel festett kerámia mosdókagyló.
Ezen a fotón jobban szemügyre veheted azt a bizonyos kerámia mosdókagylót.
És mit szóltok ezekhez a fali kaspókhoz? Szerintem – sikkes!
A következő állomás – az előszoba. El is értünk a túra végéhez.
És végül – a hangulat a ház udvarán. Igazi falusi idill. A köteleken száradó ágynemű, a régi öntöttvas kád az esővíz gyűjtésére… Ez a kép mintha egy előző életből származna.
Különleges ház, ugye? Én nem tudnék ilyenben élni, de az enteriőrt nézegetni – tiszta élvezet. Mintha tényleg a történelem lapjaiba kukkantanál be…
És nektek hogy tetszik ez a ház?
