Számos dologtól függ, elsősorban attól, hogyan és hol használod az autót. Míg városban gyakran váratlan helyzetek – például a dugók – befolyásolják a fogyasztást, addig az autópályán a sebesség válik a legfontosabb tényezővé. A mérések érdekes összefüggést mutatnak a kilométeróra állása és a fogyasztás között, úgyhogy nézzük is meg ezt közelebbről.
Ha az autópályán haladsz, láthatod, hogy a sofőrök különböző stratégiákat választanak. Vannak, akik minél előbb le akarják előzni a lassabb járműveket, hogy gyorsabban célba érjenek, míg mások egy kímélőbb stílust választanak, amivel nyugodtan eljuthatnak a célállomásra. Ráadásul a sofőrök nem mindig veszik figyelembe az autójuk képességeit – a mi útjainkon gyakran látni olyan kisköbcentis autókat, amelyek egyszerre több kamiont is megelőznek.
A többsávos autópályákon minden egyszerűbb, hiszen itt a szomszédos sávban kikerülheted a többieket. A fizetős utak esténként különösen üresek szoktak lenni, így itt nyílt lehetőségem arra, hogy valós körülmények között mérjem le a sebesség hatását a fogyasztásra. Bár a fedélzeti számítógép adatait nem nevezhetjük halálpontosnak, arra tökéletesek, hogy megértsük a két tényező közötti összefüggést. És itt bukkan fel egy igazán érdekes dolog, amiről sokan nem is tudnak.
A tesztalany egy 1,6 literes, 123 lóerős szívómotorral és 6 fokozatú automata váltóval szerelt autó volt. Az első szakaszban a lehető legkímélőbb vezetési stílust választottam, hogy elérjem a minimális fogyasztást. Stabil 80 km/h-s sebességnél a fedélzeti számítógép mindössze 5,7 litert mutatott 100 kilométeren. Viszont fizetős autópályán így haladni túl lassú, ezért úgy döntöttem, gyorsítok.
A következő szakaszt stabil 100 km/h-s sebességgel tettem meg. A fogyasztás csak kis mértékben nőtt, 6,5 literre 100 kilométerenként. Összességében kényelmes volt az utazás, és hatodik fokozatban a motor fordulatszáma sem volt magas. De a fizetős út még több lehetőséget kínál a gyorsításra, és ekkor fedeztem fel valami érdekeset.
Stabil 120 km/h-s sebességnél a fogyasztás már 8,2 liter 100 kilométeren. Tehát míg a sebesség 80-ról 100 km/h-ra növelésénél a változás csak 0,8 liter volt, addig 100-ról 120 km/h-ra már 1,7 liter. A fogyasztás növekedésével együtt megjelentek a szélzajok is, fontos megemlíteni tehát a megnövekedett légellenállást. Ez négyzetesen arányos a sebességgel, így minden egyes plusz km/h jelentősen növeli a légellenállást, ami elkerülhetetlenül meglátszik az üzemanyag-fogyasztáson is.
A következő lépés a stabil 160 km/h-s sebesség volt. Ennél az autónál ez már a végsebességnek tekinthető, mivel a fordulatszám nagyon magas, és tovább gyorsítani már nem komfortos. Ilyen tempónál érezhető, hogy a motor eléri a határait, ami a légellenállással párosulva 12,1 literre növeli a fogyasztást 100 kilométerenként (ez a motor még városban, átlagos használat mellett is kevesebbet eszik ennél).
Összességében azt látjuk, hogy a sebesség növelésekor van egy jelentős ugrás, ami hatással van az üzemanyag-fogyasztásra. Ez nagyjából 120 km/h-nál következik be a megnövekedett légellenállás miatt. Ezt követően a légellenállás hatása még szembetűnőbbé válik, amihez hozzájön még a motor magas fordulatszáma is.
