De nem. Ez valami emberalkotta dolog volt, mesterséges. Nem természetes. Kezdetben legalábbis pontosan ilyennek tűnt a jelenség.
Ebben a cikkben mesélek arról a jelenségről, amit a Föld összes szeizmográfja érzékelt, és elmondom, minek is bizonyult végül a valóságban.
Képzeld el: tudós, kutató, szeizmológus vagy. Épp szolgálatban vagy egy sarkvidéki kutatóbázison, gyakorlatilag az Északi-sarkon. Hirtelen a műszereid valami olyat mutatnak, amit még sosem láttál, amiről még sosem hallottál. Pár órával később kapcsolatba lépsz a külvilággal, hogy megoszd a hírt…

Válaszként üzenetet kapsz a bolygó másik feléről: egy pont ugyanolyan kutató, mint te, csak épp az Antarktiszon, a Déli-sarknál, ugyanazt a mintázatot látja.
Hasonló még soha nem történt sem a te életedben, sem más tudósokéban. Nem írnak róla a könyvek. Nem tanították az egyetemen. És ez pontosan 9 napig tart. Elmondom, mi volt ez.
Földremegés
Nem, nem a 90-es évek filmjéről van szó (Ahová lépek, szörny terem): a föld alatti lényeknek ehhez semmi közük, bár voltak ilyen elméletek is.

2023. szeptember 16-án a világ összes szeizmikus állomása furcsa adatokat kezdett rögzíteni: valami olyat, ami földrengésnek tűnt. Csakhogy maga a jel furcsa volt, mintha emberi kéz alkotta volna, mesterségesnek hatott.
Egy földrengés általában a legkülönfélébb frekvenciák halmazaként jelenik meg a szeizmográfon. Egyszerűen fogalmazva: ezek különböző rezgések, amelyek egyszerre történnek és összekeverednek, arra késztetve a szeizmográfot, hogy valami ilyesmit rajzoljon:

Ezúttal azonban a műszer szokatlan jelet írt le: valami „monokromatikusat”, azaz egyetlen frekvenciájút – 10,88 millihertz. Egyszerűen fogalmazva: pontosan 92 másodpercenként a lengés elérte a csúcsot, majd csökkent. Aztán újra visszatért a csúcsértékre.
Ezt úgy képzelheted el, mint egy ingaórát, amelynek 92 másodpercbe telik egyik oldalról a másikra lendülni. Röviden: a földrengések nem így néznek ki.
Figyeld meg az alábbi „rajzot” – ezek azok a valódi szeizmográf-adatok, amelyeket a tudósok kapni kezdtek:

Nem kell részletesen tanulmányoznod a grafikont – csak figyeld meg, mennyire egyenletes és tiszta jelet mutat a műszer.
Ha cölöpöket verünk a földbe a szeizmográf mellett, és minden alkalommal pontosan ugyanakkora erővel ütünk rá, kivárva pontosan 92 másodpercet az ütések között – akkor kapnánk hasonló jelet. Mi a fene képes ilyenre a Földön?

Sőt: a jelet az összes szeizmológiai állomás érzékelte. A Déli-sarktól az Északiig. Még a legerősebb földrengések sem viselkednek így. Képzeld el a fejetlenséget: a szeizmológia mint tudomány hivatalosan 124 éve létezik. És még soha nem történt ilyen. Egyetlen kutatásban, egyetlen könyvben sincs leírva ilyesmi.
Az egész bolygó pontosan 9 napig remegett, a szeizmográfok pontosan 9 napig rögzítették ezt a furcsa, szinte nem is természetesnek tűnő jelet! Ilyen, ahogy már rájöhettél, a történelemben még nem fordult elő… pontosabban még sosem rögzítettek ilyet.
Elméletek
Mint mindig, most is tucatnyi elmélet született. Ezek szerzői azonban főként bloggerek voltak, mert a tudósoknak abban a pillanatban még nem volt válaszuk. Még nem találták meg a megoldást… de hamarosan meglett.
Eközben a világon mindenre gondoltak: űrlényekre, a Nibirura, a retrográd Merkúrra és így tovább. Röviden: semmi hihetőre.
Még a „Fehér Házban lévő gyíkembereket” is belekeverték 🙂

A válasz azonban végül teljesen reálisnak bizonyult. Most már tudja az emberiség, hogy a bolygónk ilyesmire is képes.
Mielőtt végigolvasnád a cikket, megpróbálhatod megtippelni a megfejtést a kommentekben. Mi okozhat remegést az egész bolygón? Egy „ütés” 92 másodpercenként. 9 napon keresztül. Várom az elméleteiteket a hozzászólásokban, feltétlenül elolvasom őket, nagyon érdekelnek a tippjeitek!
A megfejtés
A választ Kristian Svennevig, a Dán Földtani Szolgálat tudósa adta meg. Az ok ott volt az orra előtt. Végül egy dán és grönlandi tudósokból álló csoport kiderítette, hogy mindenért… ismét a globális felmelegedés a felelős.
Grönland lakatlan része. Gleccserek. Az egyik megolvadt: a bolygón szó szerint túl meleg van. A jég és az éghajlat, amely évezredekig létezett, megváltozott. Az ember az elmúlt 50-60 év alatt a felismerhetetlenségig megváltoztatta őket.

A vége az lett, hogy egy egész HEGY zuhant az óceánba. Szó szerint. A magassága 1,2 kilométer volt, ami egy 200 méteres hullámot indított el!
Ez gyakorlatilag akkora, mint egy modern felhőkarcoló: 50 emelet. Ha lakótelepi panelekben számoljuk, akkor pedig legalább 70 emeletes!

Ez a hatalmas hullám beszorult az öbölbe: 10 kilométeren át száguldott a part mentén, míg végül a partnak csapódott. Ez mindössze néhány percig tartott (a fenti grafikonon egyébként ez látható is – a legelején).
A szárazfölddel való első ütközés után a hullám persze elvesztette energiája egy részét, de nem tűnt el teljesen: a következő 9 napban ide-oda csapódott az öböl partjai között.
Az útja 92 másodpercig tartott. Képzelj el egy régi állóóra-ingát: tik-tak, tik-tak… Az inga a hullám, az öböl pedig az a tér, amelyben leng.

Ahogy már rájöhettél, a lengés 9 napig tartott, amíg a hullám ki nem fulladt.
A tanulmány szerzője megjegyzi, hogy a világon most először rögzítették a szeizmográfok az egyszerű „vízloccsanást” az egész bolygón a földkéreg remegéseként és vibrációjaként.
Most, évekkel később még mindig tanulmányozzák az eseményt: 68 tudós, 40 szervezet, a világ 15 országa. Jelenleg annyi biztos, hogy ez volt a Föld történetének egyik legnagyobb cunamija. És csak a csodának köszönhető, hogy olyan helyen és olyan körülmények között történt, ahonnan a hullám nem tudott kijutni az öbölből.
Elképesztő, hogy egy ILYEN LÉPTÉKŰ esemény ennyi ideig rejtély maradt.
























