Egy mesterséges intelligencia (AI) olyan lányokat alkotott, akik mindegyike hűen visszaadja a saját városa hangulatát, karakterét és építészeti stílusát.
Minden várost egyszerű nyelven írtunk le, hogy átérezhesd a stílust, megismerd a szakkifejezéseket, és elképzeld, hogyan ölt testet ez a kép a homlokzatokon, az utcákon és az anyagokban.
Rio de Janeiro, Brazília – hullámok, beton, szabadság, trópusi modernizmus
Rio az a város, ahol az építészet párbeszédet folytat a természettel. Oscar Niemeyer modernizmusa itt egészen különleges formát ölt: hullámzó vonalak, vékony oszlopokon (pilotis) álló épületek, nyitott alaprajzok és árnyékolók jellemzik. Minden nyitott, élénk és eleven – pont, mint maga Brazília.
Lima, Peru – Andok, kecsua indiánok, kőfalak, agyag
Peru építészete az inkákkal kezdődik. Házaikat és templomaikat hatalmas kövekből, habarcs nélkül építették, a hegyekben pedig teraszos megoldással. Később megjelentek a vályogból készült spanyol templomok is. A város és a természet itt elválaszthatatlanul összefonódik.
Moszkva, Oroszország – eklektika, sztálinista empire, konstruktivizmus
Moszkva olyan, mint egy könyv, tele különböző fejezetekkel. Vannak itt oszlopokkal és stukkókkal díszített sztálinista épületek (sztálinista empire), de egyszerű betondobozok – azaz tipikus panelházak – is. A központban találkozhatsz az 1920-as évek konstruktivizmusával, az új negyedekben pedig üvegfelhőkarcolókkal.
Stockholm, Svédország – fény, egyszerűség, funkcionalizmus
Svédországban nagyra értékelik a fényt, az otthonosságot és a természetes anyagokat. A házak gyakran téglából és fából épülnek. A 20. század meghatározó stílusa a funkcionalizmus: lapos tetők, hatalmas ablakok, minden egyszerű és logikus. A modern negyedeket pedig a környezettudatosság jegyében tervezik.
Athén, Görögország – erkélyek, antikvitás, cseréptetők
Athén az ókor és a városi káosz keveréke. A központban oszlopok és neoklasszicista épületek állnak, mögöttük pedig több száz egyforma, erkélyes betonház (polykatoikia) sorakozik, melyek az 1960-as és 70-es években épültek. Szinte nincs várostervezési zónázás, minden sűrű, élettel teli és egy kicsit megkopott. Mindezt az Égei-tenger és a szigetek varázslatos növényvilága keretezi.
Isztambul, Törökország – mecsetek, dombok, Boszporusz, sirályok
Itt egymásra rakódnak a történelem rétegei: bizánci katedrálisok, kupolás oszmán mecsetek, csempével burkolt házak és szecessziós (art nouveau) európai villák. Az építészet változatos, eleven, olykor kaotikus, de erős karakterrel és életigenléssel bír.
Isztambul egyszerre fekszik Európában és Ázsiában:
Sydney, Ausztrália – óceán, hullámok, fa nyaralók és téglaházak
Sydney az óceán partjára épült, és ez meg is látszik rajta. Az építészet a fény és a víz felé törekszik. A híres Operaház az expresszionizmus mintapéldánya. Az új épületek gyakran üvegből készülnek, a nemzetközi stílus jegyében, de figyelembe véve a természetet és az éghajlatot. Emellett rengeteg viktoriánus házikót is látni.
London, Egyesült Királyság – tégla, gótika, történelem, eklektika, etnikum
London a kontrasztok városa. Megférnek itt egymás mellett a gótikus katedrálisok, az egyszerű viktoriánus tégla sorházak és a legújabb high-tech tornyok – mint például Norman Foster „Uborka” felhőkarcolója. Az építészet sokszínű, mégis egységes az összhatás, köszönhetően a léptékek és a részletek iránti tiszteletnek.
A legutóbbi brit népszámlálási adatok alapján London etnikai összetétele nagyjából így néz ki:
- Indiaiak (dél-ázsiai, indiai származásúak) – London lakosságának kb. 7–8%-a.
- Afrikaiak (fekete afrikaiak) – kb. 7–8%.
- Karibiak (fekete karibiak) – kb. 4–5%.
- Egyéb etnikai csoportok (pakisztániak, bangladesiek, kínaiak, arabok, egyéb ázsiaiak és kevert származásúak) – összesen 15%.
- Fehér britek – kb. 40–45%.
- Egyéb fehérek (például kelet-európai bevándorlók) – kb. 15%.
Párizs, Franciaország – kő, kovácsoltvas erkélyek, Haussmann-házak, manzárdtetők
Párizs egy karakteres, saját dallammal rendelkező város. Az utcák egyenesek, a házak szabályosan sorakoznak a homlokzati vonalon. A világos kőből épült, kovácsoltvas erkélyes és manzárdtetős Haussmann-épületek az építészet legendái. A metróban és a régi negyedekben a szecesszió (art nouveau) mozaikjai és ívei köszönnek vissza. Az egész olyan, mint egy tökéletes összhangban lévő zenekar.
New York, USA – tégla, felhőkarcolók, Hudson
A város az egekbe tör. Itt vannak a híres art deco felhőkarcolók – mint a Chrysler Building –, majd megérkezett a nemzetközi stílus az üveggel és az acéllal. A várostervezés szigorú rácsszerkezetet követ. A lakónegyedekben az utcára nyíló lépcsős, vöröshomokkő (brownstone) házak és a tiszta geometria dominál.
Újdelhi, India – boltívek, kupolák, homokkő, tömbök
Delhiben rengeteg a gyarmati épület, amelyeket indiai részletek díszítenek – ez az indo-szaracén stílus. Vörös homokkő, kupolák, oszlopok és faragott ablakrácsok (jali) jellemzik. Sok épületen, például palotákon és mecseteken, érződik a mogul hatás. Mellettük pedig ott a kaotikus, modern beépítés.
Oslo, Norvégia – pasztell, fjordok, egyszerűség, északi stílus
A norvég építészet nyugodt és letisztult. Rengeteg természetes fát és sötét követ használnak. A modern épületek egyszerűek, lapos tetővel rendelkeznek, és jégszobrokra emlékeztetnek (mint például az Operaház). Mindent a természet és a fény iránti tisztelet hat át.
Amszterdam, Hollandia – csatornák, „mézeskalács házikók”, gótika
Mivel a város a vízre épült, a téglaházak keskenyek és lépcsős oromzattal (trapgevel) rendelkeznek. Az Amszterdami Iskola építészete kifejező, tele lekerekítésekkel és részletekkel. A régi házakat lakásokká és irodákká alakítják át. Minden kompakt és otthonos.
Szófia, Bulgária – szocreál, eklektika, egyházi építészet
Szófiában egyszerre több korszak is megelevenedik: láthatunk régi, kupolás templomokat, neobizánci stílusú épületeket, valamint oszlopos, masszív homlokzatú sztálinista szocreált. A lakóövezeteket a panelházak uralják. A központ változatosabb: megtalálható itt a szecesszió és az európai klasszicizmus is. Érdekesség, hogy a bolgárok ősei között nemcsak szlávok voltak, hanem kék szemű, szőke trákok is (akik nem szlávok).
Vancouver, Kanada – üveg, hegyek, természet, urbanizmus, ökológia
Vancouver egy modern, „zöld” város. A felhőkarcolókat a „Vancouverizmus” elve alapján építik: széles talapzaton álló keskeny tornyok, hogy ne takarják ki a hegyekre nyíló kilátást. Sok az üveg, a fa és a zöldtető. Szinte minden épületet a fenntarthatósági szabványok (LEED) figyelembevételével terveznek.
Szeretnétek látni a bővített, 50 lányt és 50 várost bemutató listát? Írjátok meg kommentben, hogy „Szeretném”, és ha összegyűlik 50 hozzászólás, a szerző új képeket generál, és egy új, még részletesebb cikket ír a városok építészetéről a Liked.hu-n!
