Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a rekordokat, kiderül, hogy szinte mindegyik pontosítást, magyarázatot, sőt néha alternatív értelmezést igényel. A sebességnek sok arca van, és a mérés körülményei kulcsszerepet játszanak. Szóval, haladjunk sorjában.
Sebesség az univerzumban
Az abszolút sebességrekorder a fény. Ennek értéke egyúttal határnak is számít, mivel ha megpróbálnánk túllépni, az objektum tömege a végtelenhez közelítene. A fotonok kettős természettel bírnak, és nem igazán illenek bele a fizikai tárgyakról alkotott hagyományos fogalmainkba.
Ezért a tudósok gyakran emlegetik a kozmikus sugárzást. Ezek valójában nagy energiájú elemi részecskék, amelyek a fénysebesség 99,999999 százalékára is felgyorsulhatnak. Ennek a gyorsulásnak a mechanizmusa még nincs teljesen feltárva.
Az egyik hipotézis a fekete lyukak által létrehozott hatalmas energiaáramlatokhoz köti ezt, amit feltételesen „fekete lyukak szelének” neveznek.
A leggyorsabb ember alkotta tárgyak
Ha az ember alkotta tárgyakról beszélünk, a vitathatatlan listavezető a Parker Solar Probe űrszonda. A Nap gravitációjának hatására elérte a körülbelül 692 ezer kilométer/órás sebességet.
Az eszközt a NASA 2018. augusztus 12-én indította útjára a Nap külső koronájának tanulmányozására. A küldetés költségét nagyjából másfél milliárd dollárra becsülik, a gyorsulást pedig nem hajtóművek, hanem a csillag gravitációs vonzása biztosítja.
A második helyet egy meglehetősen szokatlan tárgy foglalja el. Ez egy aknafedél, amely egy föld alatti nukleáris kísérleti aknát zárt le a Pascal-B projekt keretében, 1957-ben.
A 300 tonna TNT-nek megfelelő robbanás után a 60 centiméter átmérőjű, 10 centiméter vastag és mintegy 900 kilogramm tömegű fémkorong körülbelül 125 ezer mérföld/órás sebességgel lőtt ki felfelé, ami 201 168 kilométer/órának felel meg.
További sorsa ismeretlen. Az egyik verzió szerint elpárolgott a légkörön való áthaladáskor, egy másik szerint viszont nem volt ideje elégni, és így talán ez lett az első ember alkotta tárgy, amely kijutott az űrbe.
Az ember és a teljesítőképesség határai
Hivatalosan Usain Bolt sprinter számít a leggyorsabb embernek. 2009-ben 9,58 másodperc alatt futotta le a százméteres távot, csúcssebessége pedig elérte a 44,72 kilométer/órát.
Léteznek azonban nem hivatalos adatok is. Kilian Jornet hegyifutó és skyrunner lejtmenetben képes 61–64 kilométer/órás sebességet is elérni.
Ezeket az értékeket nem ismerik el hivatalos rekordként, mivel a skyrunningban nem mérik a sebességet a pálya egyes szakaszain. Az adatok a sportoló GPS-órájáról származnak, és a Journal of Sport Science folyóiratban tették közzé őket.
A leggyorsabb sporteszközök
A sporteszközök közötti sebességrekordot a tollaslabda tartja. 2023-ban az indiai Satwiksairaj Rankireddy 565 kilométer/órás sebességet ért el vele. Egy átlagos mérkőzésen a labda ennél jóval lassabban, általában legfeljebb 300 kilométer/órával repül.
A második helyen a golflabda áll. Rekordsebessége eléri a 320 kilométer/órát, míg az átlagos játéksebesség körülbelül 270 kilométer/óra.
A leggyorsabb szériamotor
A sorozatgyártású motorkerékpárok között a Kawasaki H2R vezet. Végsebessége 399 kilométer/óra. A 995 köbcentiméteres motor turbófeltöltővel van felszerelve, és 322 lóerős teljesítményt ad le.
Léteznek olyan modellek, amelyek elméletileg gyorsabbak lehetnek, például a gázturbinás MTT 420 RR és a Dodge Tomahawk V10. A gyakorlatban azonban ezek inkább koncepciók és műtárgyak. A fő probléma nem a gyorsulás, hanem az irányíthatóság, a fékezés és a biztonság 400 kilométer/óra feletti sebességnél.
Ember vezette repülés
A pilóta által vezetett repülőgépek abszolút sebességrekordját az SR-71 Blackbird felderítőgép tartja. Ez a gép 1966 és 1998 között állt az amerikai légierő szolgálatában. 1976-ban állította fel a 3529,56 kilométer/órás sebességrekordot.
Üzemeltetése ugyanakkor rendkívül költséges volt. Az üzemanyag-fogyasztás utazósebességnél elérte a percenkénti 600 kilogrammot, így gyakorlatilag óránként légi utántöltésre volt szükség.
Vonatok és földi közlekedés
2015-ben a japán L0 Series mágnesvasút egy tesztszakaszon 603 kilométer/órás sebességre gyorsult fel. A kereskedelmi forgalomba állítását 2027-re tervezik, az üzemi sebessége ekkor 505 kilométer/óra lesz.
A már üzemelő vonatok között a kínai Fuxing Hao CR400 áll az élen. Ez a vonat Peking és Sanghaj, illetve Peking és Hongkong között közlekedik, és akár 350 kilométer/órás sebességgel is halad.
Autók és hiperautók
A sorozatgyártású autók sebességrekordját a Bugatti Chiron Super Sport 300+ tartja, amely 490,484 kilométer/órára gyorsult fel.
A rekordot hivatalosan 2019. szeptember 2-án hitelesítették, és mostanáig megdöntetlen maradt. Bár a hiperautó-gyártók hangzatos ígéreteket tesznek, eddig egyikük sem tudott ennél jobb eredményt igazolni.
A nyolcliteres W16-os motorral szerelt Bugatti Chiron Super Sport 300+ 2,4 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára. Ebben a tekintetben azonban megelőzi a McMurtry Spéirling elektromos autó, amely kevesebb mint 1,5 másodperc alatt éri el a százas tempót.
A leggyorsabb lövedék
A Winchester 220 Swift lőszer lövedékének torkolati sebessége puskából kilőve 1284 méter másodpercenként, ami 4622,4 kilométer/órának felel meg.
A lövedék tömege 1,9 gramm, a röppályája pedig rendkívül lapos, ami lehetővé teszi, hogy sokáig egyenes vonalban repüljön. Ezt a lőszert kis- és közepes testű vadak nagy távolságból történő vadászatára, többek között dúvadlövészetre (varminting) használják.
Jelentős hátránya viszont a króm-molibdén acél puskacső gyors kopása, amely már 200–300 lövés után tönkremehet.
A leggyorsabb utasszállító hajó
A kereskedelmi forgalomban lévő utasszállító hajók között a HSC Francisco katamarán vezet. Ez a hajó akár 1000 utast és 150 autót is képes szállítani, miközben 58 csomós sebességet ér el, ami 107,4 kilométer/órának felel meg.
A hajót két, cseppfolyósított gázzal működő, összesen 30 ezer lóerős gázturbina hajtja.
A katamarán 2012 óta ingázik Buenos Aires és Montevideo között, bizonyítva, hogy a nagy sebesség a vízi személyszállításban is lehetséges.
