A talajréteg alatt egy gyönyörűséges, madarakat és állatokat ábrázoló padlómozaik rejtőzött. A felfedezés véletlenül történt kerti munka közben a Bureij menekülttáborban, nagyjából egy kilométerre az izraeli határtól.
Al-Nabahin észrevette, hogy néhány olajfacsemete nem akar megmaradni, ezért úgy döntött, utánajár a dolognak. A fiával együtt ásni kezdtek, de egy idő után kénytelenek voltak megállni. A fia fejszéje, amivel a régi gyökereket próbálta kiszedni, valami keménybe ütközött. Miután megtisztították a helyet, a gazda megpillantotta az ősi mozaik egy darabját.
A lelet nagyjából az időszámításunk szerinti 5–7. századból származik. A kutatók eltérő időpontokra teszik a keletkezését, ami azzal magyarázható, hogy az országban nincs túl sok magasan képzett szakember.
Bár a gazda egyáltalán nem régész, az ásatást mégis gondosan végezték el. A munka több mint három hónapig tartott, és a mozaik szinte sértetlen maradt. Sőt, az egyetlen sérülést azok a gyökerek okozták, amelyek megpróbáltak áttörni rajta.
A gazda fémlemezekkel takarta le a leletet, hogy megóvja a sérülésektől. Úgy véli, hogy a megtalált kincs – ami a palesztinok számára valóban az – nem az övé, hanem az egész palesztin nép öröksége. Gáza területén eddig még sosem találtak ekkora mozaikot. A szakértők szerint ez az egyik leglenyűgözőbb lelet a Gázai övezetben.
René Elter, a Jeruzsálemi Francia Bibliai és Régészeti Iskola régésze kijelentette:
„A Gázai övezetben még soha nem találtak ilyen finom, kifinomult kidolgozású és ilyen gazdag színvilágú padlómozaikot. Rendkívül fontos, hogy mihamarabb sürgősségi mentőakciót szervezzünk a megóvására.”
A pontos méretek nincsenek megadva, de a fényképek alapján a mozaik meglehetősen nagy területet foglal el. Tizenhét paneljén különböző állatok és madarak láthatók. Valószínűleg egy előkelő ember háza állhatott ezen a helyen, akinek a padlóját ez a csodálatos mozaik díszítette.
Palesztina és Gáza mindig is híres volt régiségeinek sokaságáról. A vidék fontos kereskedelmi csomópont volt számos civilizáció számára, az ókori egyiptomiaktól a Római Birodalomig.
Gázában gyakran kerülnek elő különféle ősi leletek, és az elmúlt években is több felfedezést tettek. Sajnos a palesztin hatóságoknak nincs pénzük a teljes körű kutatásra, ezért nemzetközi alapok segítségére számítanak a további ásatások elvégzéséhez.
Égető kérdés most ennek a történelmi örökségnek a megőrzése, hiszen a lelőhely egy „gócponton” fekszik, mindössze egy kilométerre az izraeli-palesztin határtól. Könnyen a 2012-ben felfedezett bizánci templom sorsára juthat, amely nagyjából ugyanabból az időszakból származik, mint a mostani gázai lelet.
Az izraeli hadsereg ágyúzásai során a templom megsérült. Reméljük, hogy ezúttal sikerül megegyezniük a feleknek ennek a rendkívül értékes történelmi objektumnak a megóvásáról.
