Azt hihetnéd, hogy az őseink kezdetleges emberek voltak primitív technológiákkal. Aztán a régészek előásnak egy 2000 éves számítógépet, vagy egy olyan térképet az Antarktiszról, amit 300 évvel a felfedezése előtt rajzoltak. És be kell látnod: rengeteg dolgot nem tudunk a saját történelmünkről.
1. A terrakotta hadsereg
1974-et írunk, kínai földművesek kutat ásnak, és rábukkannak… egy életnagyságú agyagkatonára. Aztán még egyre. És még egyre. Végül egy egész hadsereget hoztak a felszínre: 8000 katonát, 130 harci szekeret, 670 lovat. És mindegyik egyedi, egyéni arcvonásokkal.
Ez Kína első császárának, Csin Si Huang-tinek a hadserege. A paranoiás és zsarnok császár rettegett a haláltól, ezért 38 évet töltött a síremléke építésével. A terrakotta harcosoknak a túlvilágon kellett volna megvédeniük őt. A legmegdöbbentőbb, hogy ez csupán a komplexum egy kis része. Magát a császár sírját a mai napig nem tárták fel – a kínaiak attól tartanak, hogy működésbe hoznák az ősi csapdákat.
2. A Rosette-i kő
1799, Napóleon egyiptomi hadjárata. Egy francia katona a homokban áskál, és egy fekete bazaltlapra bukkan, tele feliratokkal. Az őrmester az erőd megerősítésére akarta használni, de egy tiszt időben felismerte a lelet értékét.
A kövön V. Ptolemaiosz ugyanaz a rendelete olvasható három nyelven: ókori egyiptomi hieroglifákkal, démotikus írással és ókori görögül. Ez lett a megfejtés kulcsa! Jean-François Champollion 20 évet szánt rá, de végül megfejtette a hieroglifákat. Ennek az egy kőnek köszönhetően ma már olvasni tudjuk az ókori Egyiptom történelmét.
3. Costa Rica rejtélyes gömbjei
A Diquís-folyó torkolata, Costa Rica. Több száz kőgolyó hever szerteszét a dzsungelben. Némelyik teniszlabda méretű, mások átmérője eléri a 2,5 métert, súlyuk pedig a 16 tonnát. A legbámulatosabb, hogy szinte tökéletesen gömbölyűek.
Körülbelül 1000 évvel ezelőtt készültek. De hogyan? A helyi törzseknek nem voltak precíziós mérőműszereik. Rejtély, hogy mire szolgáltak ezek a gömbök. Területek határait jelölték? Csillagképek modelljei voltak? A konteóhívők persze a földönkívülieket okolják. A tudósok széttárják a karjukat: nem ismerünk olyan technológiát, amellyel kézzel tökéletes gömböket lehetne gránitból készíteni.
4. Az ókori Trója
A trójai háborút évszázadokig egy szép legendának tartották. Homérosz mindent kitalált – a falovat is, és a szépséges Helenét is. Így gondolták egészen 1868-ig, amíg egy német amatőr régész, Heinrich Schliemann ásni nem kezdett a törökországi Hisarlık-dombon.
Schliemann Homérosz megszállottja volt, és az „Iliász” leírásai alapján kereste Tróját. A tudományos közösség kinevette. Ő azonban fogta magát és megtalálta! Kilenc kultúrréteget, egymás fölött. Trója létezett, elpusztult, majd többször is újjáépült. Schliemann bebizonyította: a mítoszok valós eseményeken is alapulhatnak.
5. Az antikytherai szerkezet
1901, a görög Antikythera szigete. Szivacshalászok egy ókori hajóroncsra bukkannak. Az amforák között egy furcsa, fogaskerekes bronzdarabot találnak. Azt hitték, egy asztrolábium. Be is tették a múzeum raktárába 50 évre.
Amikor végre részletesen megvizsgálták, elállt a lélegzetük. Ez egy analóg számítógép! 37 bronz fogaskerék számítja ki a Nap, a Hold és a bolygók helyzetét. A szerkezet évtizedekre előre megjósolja a napfogyatkozásokat. Körülbelül i. e. 100-ban készítették. Európában csak a 14. században tudtak hasonlóan összetett mechanizmust alkotni.
6. Piri reisz térképe
1929, a Topkapi palota Isztambulban. Leltározás közben találnak egy 1513-ból származó térképet, melyet egy Piri reisz nevű török admirális rajzolt. Elképesztő pontossággal ábrázolja Dél-Amerika, Afrika és… az Antarktisz partjait.
A probléma csak az, hogy az Antarktiszt csupán 1820-ban fedezték fel. Sőt, a térképen jégtakaró nélkül szerepel, látszanak a folyók és a hegyek. Az Antarktisz utoljára több millió évvel ezelőtt volt jégmentes. Piri reisz azt írta, hogy a térképet ősi források alapján állította össze. De mifélék alapján? A rejtély a mai napig megoldatlan.
7. A bagdadi elem
1936, ásatások Bagdad mellett. A régészek furcsa agyagkorsókra bukkannak: belül egy rézhenger, abban egy vasrúd. Az egészet bitumennel öntötték le. „Kultikus edényként” a polcra tették őket.
Mígnem egy német régész, Wilhelm König észrevette: hiszen ez egy galvánelem! Önts bele savat, és elektromos áramot kapsz. A „Mítoszrombolók” letesztelték – működik! 0,5 voltot ad le. De mire kellett az ókori mezopotámiaiaknak az elektromosság? Talán galvanizálásra – fémek arannyal való bevonására. Vagy talán csak egyszerűen alábecsüljük a tudásukat.
Ezek a leletek elgondolkodtatnak: mi mindent nem tudunk még az őseinkről? Hány „lehetetlen” technológiát találhattak fel, ami aztán feledésbe merült? Minden egyes lelet kihívás a modern tudomány számára, és emlékeztető, hogy a történelem tele van fehér foltokkal.
És amíg a régészek tovább ásnak, mi csak találgathatunk: mi lesz a következő felfedezés, ami miatt újra kell írni a tankönyveket?
Te mit gondolsz erről? Írd meg a véleményedet kommentben!
