1974 tavasza rendkívül száraz volt Senhszi tartományban. Yang Zhifa farmernek öt testvérével és egy szomszédjával együtt égető szüksége volt vízre a földjeikhez. A megoldás egyszerűnek tűnt: egy új kutat ásni a Lisan-hegy lábánál.
Egyikük sem gondolta volna, hogy egy átlagos mezőgazdasági munkanap olyan felfedezéssé válik, ami megváltoztatja a régészek elképzeléseit az ősi Kínáról, és a történelemkönyvekbe is bekerül.

Amikor Yang lapátja valami keménynek ütközött, a farmerek először azt hitték, egy ősi agyagedényre bukkantak. De folytatva az ásatást, megdöbbenve egy szobor fejét fedezték fel, amit Buddha képének néztek. A lelet híre gyorsan elterjedt a környéken, felkeltve a helyi hatóságok és tudósok figyelmét.
A SZÁZADOK MÉLYÉRŐL FELBUKKANÓ HADSEREG
Amikor a professzionális régészek a helyszínre értek, nem hittek a szemüknek. A földréteg alatt valami elképzelhetetlen rejtőzött: egy egész terrakotta hadsereg, harci alakzatban felállítva. Ezer életnagyságú harcos, megdermedve az örök sorban, mintha rég halott császáruk parancsára várnának.
A terrakotta egy gazdag múlttal rendelkező anyag, évezredek óta ismert az emberiség számára. A név az olasz „terra cotta” szóból származik, ami szó szerint „égetett földet” jelent. Körülbelül 1000°C-on történő égetés után az agyag jellegzetes vörösesbarna árnyalatot és elképesztő szilárdságot kap. Valószínűleg ezek a tulajdonságok határozták meg az anyagválasztást az örök hadsereg megalkotásához.

A lelet mérete még a modern mérnökök képzeletét is felülmúlja. Nyolcezer életnagyságú harcos figura, 130 harci szekér 520 lóval, 150 lovassági ló – és ez csak az, amit eddig felfedeztek! A régészek feltételezik, hogy a komplexum jelentős része még mindig a föld alatt van.
Minden harcos egyedi – egyedi arcvonásokkal, frizurával, tekintettel. A tudósok felvetették azt a hipotézist, hogy a figurák valós Qin-kori katonák portréi lehettek. Az arcok számítógépes elemzése legalább 10 különböző típust azonosított, amelyek a Qin Birodalom különböző etnikai csoportjainak felelnek meg.

Különösen lenyűgöző a gyártás technológiai összetettsége. A kutatások kimutatták, hogy a harcosok testét különálló agyagszegmensekből, speciális formákban készítették, a fejeket pedig kézzel mintázták.
Az összeállítás után minden figurát hatalmas kemencékben, szigorú hőmérsékleti szabályozás mellett égettek ki. Ezután a szobrokat élénk színekkel festették – sajnos a pigment nagy része nem maradt fenn napjainkig, de a festék nyomai még mindig felfedezhetők gondos elemzéssel.
KÍNA EGYESÍTŐJE, A CSÁSZÁR
De ki volt az az uralkodó, akinek hiúsága ilyen grandiózus temetkezési komplexumot hozott létre? Qin Shi Huangdi (i.e. 259-210) valóban epikus figura a kínai történelemben. Eredeti neve Ying Zheng, a „Shi Huangdi” cím pedig „Első Császár” jelent.

13 évesen örökölte a Qin királyság trónját – az egyiket a „Hadakozó Államok” időszakának hét viszálykodó állama közül. 39 éves korára sikerült meghódítania és egyesítenie az összes kínai földet, létrehozva Kína történetének első központosított birodalmát. Szabványosította az írásmódot, a törvényeket, a súly- és hosszmértékeket, sőt még a szekerek tengelyeinek szélességét is, hogy azok ugyanazokon a keréknyomokon járhassanak.

Az ő idejében kezdődött a Nagy Fal építése is – összekapcsolta a már létező erődítményeket egy egységes védelmi rendszerré. A legújabb régészeti kutatások titkos járatokat és alagutakat fedeztek fel a falban, amelyek lehetővé tették a kínai harcosok számára, hogy váratlan kitöréseket tegyenek, és hátulról támadják meg az ellenséget.
De a vitathatatlan eredmények mellett Qin Shi Huangdi kegyetlen zsarnokként is hírnevet szerzett. Az ő parancsára ezrével égettek el könyveket, és 460 konfuciánus tudóst élve temettek el, mert nem értettek egyet az császári politikával. Milliókat küldtek kényszermunkára, többek között a saját sírja építésére is.
A TEMETKEZÉSI KOMPLEXUM REJTÉLYEI
A terrakotta hadsereg csak egy része annak a grandiózus temetkezési komplexumnak, ami mintegy 56 négyzetkilométernyi területen terül el. Ez egy igazi földalatti város palotákkal, istállókkal, fegyverraktárakkal, sőt még mesterséges folyókkal és tavakkal is.
A régészeti ásatások három fő „gödröt” tártak fel terrakotta figurákkal. Az elsőben, a legnagyobban, gyalogosok és harci szekerek találhatók, harci alakzatban felállítva. A másodikban lovasság és íjászok. A harmadikban a felső vezetés és a törzstisztek. Létezik egy hipotézis egy negyedik „gödör” létezéséről is, amely valószínűleg üresen maradt egy felkelés miatt, ami röviddel a császár halála után tört ki.

Különösen érdekes a terrakotta harcosok fegyverzete. A felfedezett kardok, lándzsák, számszeríjak és nyílhegyek króm hozzáadásával készült bronzból készültek, ami az elképesztő épségüket biztosította. Néhány penge még két évezreddel később is megőrizte élességét! Ez a tény arra kényszerítette a tudósokat, hogy felülvizsgálják az ősi Kína kohászati technológiáiról alkotott elképzeléseket.
De a komplexum legnagyobb rejtélye a császár központi sírja, amely egy 76 méteres domb alatt rejtőzik. Mi van benne? Miért nem mernek még mindig behatolni oda a régészek?
A CSÁSZÁRI SÍR HALÁLOS TITKAI
Sima Qian történelmi krónikái szerint, amelyeket körülbelül száz évvel a császár halála után írtak, a sír belső elrendezése elképesztő:
„A sírhoz mély gödröt ástak a harmadik vízig, az alját bronzzal öntötték ki, és oda szállították a szarkofágot. Paloták, tornyok és több száz értékes tárgy töltötte meg a sírt. A mestereknek mechanikus öníjakat kellett készíteniük, hogy bárki, aki megpróbál behatolni, azonnal meghaljon.
A birodalom összes folyóját, a Jangcét és a Sárga-folyót is, higany segítségével hozták létre újra, és mechanikus szerkezetek kényszerítették, hogy egy miniatűr óceánba folyjon. A mennyezeten az égi testek, a padlón pedig a birodalom földrajza volt ábrázolva.”

A tudósok sokáig költői túlzásnak tartották ezt a leírást. Azonban a domb körüli talaj geokémiai elemzése rendellenesen magas higanytartalmat mutatott – egyes helyeken a természetes érték százszorosát is meghaladó mértékben! Ez azt sugallja, hogy belül valóban lehetnek „folyók és tengerek” ebből a mérgező fémből.
A higany különleges jelentőséggel bírt a taoista alkímiában, aminek a császár hódolt. Megszállottan kutatta a halhatatlanság elixírjét, és a sors iróniája, valószínűleg a higanyt és más nehézfémeket tartalmazó „halhatatlanság pirulái” mérgezése okozta a halálát. A történelmi feljegyzések szerint életének utolsó éveiben egyre paranoiásabb és kegyetlenebb lett – a higanymérgezés klasszikus tünetei.
MIÉRT MARAD ZÁRVA A SÍR?
A modern technológiák elméletileg lehetővé tennék a régészek számára, hogy behatoljanak a sírba, de több komoly tényező is visszatartja őket ettől a lépéstől.
Először is, attól tartanak, hogy megismétlik Heinrich Schliemann szomorú tapasztalatát, aki Trója kincseinek hajszolása során helyrehozhatatlan károkat okozott a történelmi örökségben. A régészet azóta hosszú utat tett meg, és a modern tudósok megértik a leletek történelmi kontextusának megőrzésének értékét.
Másodszor, technikai nehézségek. Ha valóban higany van bent, az komoly veszélyt jelent a kutatók egészségére és a környezetre. Emellett az leletek levegővel való érintkezése gyors pusztulásukhoz vezethet – ahogy ez történt a terrakotta harcosok színes rétegével is, ami szó szerint a felfedezők szeme láttára kezdett leválni.

Harmadrészt, kulturális és politikai megfontolások. A kínaiak számára Qin Shi Huangdi sírja nem csupán egy régészeti objektum, hanem a nemzeti identitás fontos szimbóluma. Bármilyen beavatkozást össze kell hangolni a helyi hagyományokkal és hiedelmekkel.
Néhány tudós invazív, azaz behatolással nem járó kutatási módszereket javasol – müon tomográfiát, georadart vagy fejlett mágneses rezonancia képalkotási módszereket. Ezek a technológiák elméletileg létrehozhatnák a sír belső tereinek háromdimenziós térképét anélkül, hogy fizikailag be kellene hatolniuk.
Más kutatók sürgetik a sír mielőbbi megnyitását, attól tartva, hogy természeti katasztrófák vagy talajvíz helyrehozhatatlan károkat okozhat. A komplexum területe szeizmikusan aktív, és egy erős földrengés tönkreteheti a földalatti építményeket, mielőtt a tudósok tanulmányozhatnák őket.
AZ ELSŐ CSÁSZÁR ÖRÖKSÉGE
Függetlenül attól, hogy mikor és hogyan kerül feltárásra a központi sír, a terrakotta hadsereg már megváltoztatta az ősi kínai civilizációról alkotott képünket. Bámulatos szervezési szintet, technológiai fejlettséget és művészi mesterséget tanúsít, amelyet több mint kétezer évvel ezelőtt értek el.

Ma a terrakotta hadsereg múzeumkomplexumát évente milliók látogatják a világ minden tájáról. 1987-ben az UNESCO felvette a világörökségi listára, mint „a temetkezési építészet és szobrászat kiemelkedő példáját, és az emberi alkotó géniusz remekművét”.
A modern kínaiak számára Qin Shi Huangdi ellentmondásos figura marad – egyszerre kegyetlen zsarnok és nagy egyesítő. De öröksége vitathatatlan: az egységes írásmód, a szabványosított törvények és mértékek, a Nagy Fal – mindez megalapozta a kínai civilizációt évezredekre előre.
A terrakotta hadsereg pedig folytatja néma őrségét, őrizve császára titkait, és várva azt a napot, amikor az emberiség készen áll arra, hogy feltárja a Kínai Birodalom első uralkodójának utolsó titkait.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK