Városok Föld körüli pályáról: műholdfelvételek

Néha a Föld körüli pályáról sokkal átfogóbb és részletesebb látvány tárul eléd arról, ami a Föld felszínén van.

A jakutiai „Mir” gyémántbánya, amit egy műhold Föld körüli pályáról örökített meg.

A „Mir” bánya az egyik legnagyobb gyémántlelőhely, amit 1955-ben fedeztek fel Mirnij városa mellett, a Szaha / Jakutia Köztársaságban. Ezt a felvételt a gyémántbányáról, Föld körüli pályáról, először a „Roszkoszmosz” Állami Vállalat mutatta be 2017-ben. A gyémántbánya mélysége 525 méter, az átmérője pedig 1,2 kilométer.

Lenyűgöző látvány nyílik a „Mir” bányára repülőgép-magasságból.

1957-től 2001-ig a bányában külszíni fejtéssel termelték ki a gyémánttartalmú kimberlit ércet. 2009-ben a munkálatokat újraindították, azonban már a föld alatt. 2017-ben a bányát és a tárnát részben elárasztotta a víz, ami a gyémántkitermelés leállásához vezetett. Az ebből a lelőhelyből kitermelt gyémántok összértéke meghaladja a 20 milliárd dollárt.

Dubaj városa Föld körüli pályáról.

Ezen a fantasztikus felvételen Dubajt láthatod madártávlatból: a kép műholdról készült, Föld körüli pályáról. A város a Rub al-Khali sivatagban fekszik, a Perzsa-öböl partján. A műholdfelvételen láthatod a vízen létrehozott mesterséges szigeteket. Dubajt gyakran úgy írják le, mint egy bámulatos várost, ahol a 21. század tudományos és technikai vívmányai összefonódtak a múlt kulturális örökségével.

Néhány szigetet pálmafa alakúra formáltak. Az egyik, pálmafát ábrázoló sziget egy törzsből és 16 levélből áll, körülötte pedig egy félhold helyezkedik el, ami egy 11 kilométeres hullámtörőt alkot. A sziget átmérője 5 kilométer, és egy 300 méteres híd köti össze a szárazfölddel. A félholdat egy víz alatti alagút kapcsolja a „pálmasziget” csúcsához.

Dubaj egy modern metropolisz az Egyesült Arab Emírségekben, az Arab-félszigeten, a Perzsa-öböltől délre. Az ország hét emírsége közül Dubaj lakosságszámát tekintve vezető helyen áll, területét tekintve pedig a második legnagyobb, csak Abu-Dzabi városa előzi meg.

Az indiai Delhi városa műholdmagasságból.

Ezen a műholdfelvételen lenyűgöző látvány tárul eléd az indiai Delhi városáról. Madártávlatból a területe szokatlannak tűnik, és kinézetével egy fa kérgére emlékeztet.

Delhi India második legnagyobb városa, és szövetségi területi státusszal bír. Az ország északi részén helyezkedik el, a Jamuna folyó partján. A város soknemzetiségű, benne különböző kultúrák fonódnak össze. 2023-as állapot szerint Delhi lakossága 32 941 308 fő.

Fontos megjegyezni, hogy India a világ legnagyobb országai közé tartozik. Az országban 46 olyan város található, amelynek lakossága meghaladja az egymillió főt. India területe 3 287 263 km², teljes lakossága pedig a 2023-as adatok szerint elérte az 1 425 775 850 főt.

Műholdfelvétel San Francisco látképével.

San Francisco városa az Egyesült Államok nyugati részén, Kalifornia északi felén helyezkedik el. San Francisco területe 600,7 km², amelyből 121,7 km²-t tesz ki a szárazföld, és 479,5 km²-t a vízfelület.

A felvétel bal alsó sarkában észreveheted a híres Golden Gate hidat. Ez köti össze San Francisco északi részét Marin megye déli részével, beleértve Sausalito elővárosát is. A Golden Gate híd 1937-es megépítésétől egészen 1964-ig hosszú időn keresztül a világ legnagyobb függőhídjának számított.

San Franciscót három oldalról víz veszi körül: nyugatról a Csendes-óceán határolja, északról és keletről pedig a San Franciscónak is nevezett Kaliforniai-öböl mossa partjait. Éppen emiatt a földrajzi fekvés miatt a szél többnyire esős időt hoz a városba. Nyáron gyakran képződnek hideg ködök a városban.

Braziliai farmok Föld körüli pályáról.

Ezt a lenyűgöző műholdfelvételt a Roszkoszmosz mutatta be 2012-ben. A képen brazíliai farmokat láthatsz, amelyek Föld körüli pályáról nézve különös, különböző méretű, sokszínű köröknek tűnnek, és látványuk egyfajta bizarr mozaikra emlékeztet.

A farmerek minden egyes földterületet szándékosan alakítanak kör alakúra, mivel egyedi, körforgásos öntözőrendszert alkalmaznak. Az öntözés folyamata a következőképpen zajlik: a kör alakú föld közepére egy kutat fúrnak, ami lényegében egy víznyerő hely.

Ezután a farmerek vízszintesen lefektetnek egy hosszú csövet, amelyen teljes hosszában előre számos lyukat fúrnak a víz távozására. A föld alatti kútból érkező víz nyomása alatt a cső erőteljesen forogni kezd, és egyenletesen öntözi az egész területet. Brazíliában ezt a terményöntözési technológiát nagyon praktikusnak tartják.

A gelendzsiki fagymentes öböl.

Gelendzsik fagymentes öble a Krasznodari határterületen, a Fekete-tenger északkeleti partvidékén helyezkedik el. Már az ókor óta használták az öblöt kereskedelmi és katonai célokra egyaránt. A 20. század elején az öböl nagyszabású átalakításon esett át, ezt követően vált híres üdülőhellyé. 1829-ben az öböl és a környező területe az Orosz Birodalom részévé vált.

Madártávlatból az öböl egy lópatkó alakjára emlékeztet. A bolygón mindössze kilenc hasonló öböl található. A Gelendzsiki-öböl csaknem 6 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe, szélessége pedig nagyjából 4 kilométer. Az öböl középső részének legmélyebb pontja eléri a 17 métert.

Tajvani úszó haltenyésztő farmok Föld körüli pályáról nézve.

A bemutatott műholdfelvételen több tucat haltenyésztő farmot vehetsz szemügyre a Tajvani-szorosban. Ezekben a vízen kialakított mesterséges medencékben tengeri rákféléket, például garnélát, feketekagylót, tintahalat és osztrigát tenyésztenek. Ezeket a különleges farmokat hosszú hálókból és speciális fa emelvényekből álló, úszó, hálós elkerítésekkel látták el. Az úszó építmények felső részén a halászok fa lakóhelyeket rendeznek be, ahol gyakran családjukkal együtt laknak.

A Niagara-vízesés madártávlatból.

A Niagara-vízesés a kanadai Niagara Falls városa mellett található. A vízesés valójában egy hatalmas vízesésrendszer a Niagara folyón. Patkó alakja jól kivehető az űrből, és ez látszik a műholdfelvételeken is.

A vízesés magassága 54 méter, szélessége pedig eléri az 1207 métert. A Niagara-vízesés a Föld egyik legnagyobbika, vízhozamát tekintve pedig Észak-Amerika leggyorsabb sodrású vízesése.

Gyémántlelőhely – Az „Ekati” bánya Kanadában.

Ezen a műholdfelvételen átfogó látkép tárul eléd az „Ekati” gyémántbányáról. Ez a bánya Kanada első külszíni és földalatti gyémántbányája. A bánya Yellowknife városától 309 kilométerre északkeletre, a Lac de Gras tó közelében fekszik.

A bányából kitermelt gyémántok természetes kimberlitkürtőkben jöttek létre, korukat nagyjából 47-64 millió évre becsülik. A gyémántbányászat 1998-as kezdete óta több mint 80 millió karát gyémántot hoztak felszínre: ez 16 000 kilogrammnak felel meg.

Az egyiptomi piramisok látképe.

A műholdfelvételen Kairó peremvidéke látható: ebből a magasságból az egyiptomi Gíza városára nyílik kilátás. A város közelében, a Gízai-fennsíkon, a Líbiai-sivatagban áll az ókori műemlékek együttese – az egyiptomi piramisok. Jól kivehetők a kép közepén. Mind a mai napig a három fő piramis: Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – a bolygó legnagyobb, ember által természetes kőből valaha alkotott építményei közé tartozik.

A legnagyobb, a Kheopsz-piramis eléri a 147 méteres magasságot. A középső, a Khephrén-piramis 136 méter magas, míg a legkisebb, a Mükerinosz-piramis magassága 62 méter. Ezek az építmények az ókori világ csodái közül az egyetlenek, amelyek napjainkig fennmaradtak. Pontos korukat mind a mai napig nem lehet meghatározni. A régészek a piramisok korát hozzávetőlegesen 4700 évre teszik.