Sokan azt gondolják, hogy ez csak egy dizájnmegoldás, azonban ez nem teljesen igaz. Hiszen ezek az elemek gyakorlatilag minden modern autón megtalálhatók.
Sőt, nemcsak a szélvédőre viszik fel őket: „fekete pöttyöket” találsz a kis oldalablakokon és a hátsó üvegen is. Az ajtóüvegeken viszont egyszerűen nincsenek. Hadd mondjam el, miért is kellenek.
Őszintén szólva, az interneten rengeteg baromságot írnak a szélvédőnek erről az eleméről, de én „gépészmérnöki karon” tanultam, és nálunk még téma is volt, hogy milyen funkciót töltenek be. Korábban én is azt hittem, hogy ezek a „fekete pöttyök” egyáltalán nem fontos részei az autónak, de kiderült, hogy ez korántsem igaz.
Ha fogalmazhatunk így, ez a szélvédő sok évtizedes evolúciójának eredménye. Jelentősen javítottak az autó szerkezetén.
Mit állítanak maguk a gyártók
A fekete pöttyöket tudományosan „FRITTED”-nek nevezik. Ez egy speciális kerámiafesték, amelyet az üveg széleire visznek fel, majd kemencében, magas hőmérsékleten beégetnek. Nagyon tartós réteg képződik, amely nem mosódik le, nem válik le, és gyakorlatilag lehetetlen ledörzsölni.
Fontos megjegyezni, hogy ilyen réteg az üveg fekete (nem átlátszó) részén is található. Igaz, ott a pöttyök vagy „frittek” sokkal nagyobbak, sőt, van olyan változat is, ahol egy teljesen összefüggő réteget képeznek (közvetlenül a fekete sáv alatt).
Ennek a rétegnek sok feladata van, de csak egy a kulcsfontosságú.
A szélvédő rögzítése
Ez a pont nagyon fontos a megértéshez, ezért olvasd el végig.
A múlt század 60-as, 70-es éveiig sok autógyártó cég küzdött a szélvédőrögzítés javításáért.
A dolog lényege, hogy korábban a szélvédőket és más üvegeket gumitömítéssel rögzítették. Amíg új volt, nem volt vele nagy probléma, azonban 3-4 év elteltével a gumi kiszáradt és repedezni kezdett.
Ez ahhoz vezetett, hogy esőben, hóban vagy autómosáskor a víz bejutott az utastérbe. Ha a gumitömítés súlyosan sérült, akkor valóban sok víz került be, szó szerint patakokban folyt.
Még egy negatív tényező: a víz összegyűlt a szélvédő alatt, ami a karosszéria fokozott korróziójához vezetett pontosan az üvegek rögzítési helyein.
És a harmadik hátrány az volt, hogy a kiszáradt tömítőelem könnyen szétmállott. Most nem arra gondolok, hogy a tolvajok ki tudták feszíteni a szélvédőt (bár korábban ez sem volt ritka),
de például egy „kisablakot” kipiszkálni az elöregedett tömítésből gyerekjáték volt.
Ragasztásra váltottak
Így aztán, nagyjából a múlt század 70-es éveiben (a Szovjetunióban még később), úgy döntöttek, hogy a fix üvegeket – vagyis a szélvédőt, a hátsó ablakot és a „pillangóablakokat” (kis díszüvegeket) – ragasztani kell.
Kezdetben sokféle anyaggal próbálkoztak, a ragasztóktól a speciális tömítőpasztákig, de végül a poliuretán tömítőanyagok mellett döntöttek.
Ahogy nekünk az egyetemen mesélték, a ragasztókat csak azért vetették el, mert száradáskor nagyon merevvé válnak, az üveg még millimétereket sem tud mozogni, nem is beszélve a nyári hőtágulásról. Ezért gyakran megrepedtek az üvegek. Ráadásul egy ilyen üveget kivenni és újat beragasztani is bonyolult volt.
A tömítőpaszták túl lágyak voltak: télen még csak-csak működtek, de nyáron megolvadtak, mint a gyurma.
Így hát maradt a poliuretán tömítőanyag, amely kiváló tulajdonságokkal bírt: rugalmasan tágult, és engedte az üvegnek a kismértékű mozgást (hőtágulás).
Ezzel három legyet ütöttek egy csapásra, vagyis:
- Megszűntek a beázások.
- Nem volt korrózió.
- Nőtt a biztonság, mivel nagyon nehéz lett eltávolítani az üveget. Csak betörni lehetett.
Az üvegek beragasztása tömítőanyaggal sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a gumitömítések.
De miután összegyűjtötték a statisztikát a tömítőanyagokról, kb. 5 évvel később (most már nem emlékszem pontosan az egyetemi anyagból), szintén felmerültek problémák, amelyeket meg kellett oldani.
Nevezetesen:
- A poliuretán réteg gyorsabban bomlik le a napsugarak hatására. Szintén jelentkeztek szivárgások, kevesebb volt belőlük, de voltak.
- A poliuretán réteg – nem tapad olyan hatékonyan a sima üveghez. Előfordult, hogy az üveg magától elvált a tömítőanyag rétegtől, a rázkódástól.
- Nem esztétikus. Vagyis amikor az üveget gumiba tették, nem voltak kifolyások. De a tömítőanyag könnyen „kimászott” a nem kívánt irányokba, ami enyhén szólva nem nézett ki túl jól.
A „fekete pöttyök” megjelenése
Ha most valaki azt gondolja, hogy ez csak egy ilyen dizájnfogás, kb. 30%-ban van igaza. A fekete pöttyök a szélvédő konkrét műszaki részletei.
Ahogy fentebb írtam, az üveg széleire fekete réteget kezdtek felvinni. Nem okozott gondot az üveg széleinek elsötétítése. Így megszabadultak a poliuretán tömítőanyag bomlásának problémájától, hiszen oda gyakorlatilag nem jut napfény.
A második probléma: hogyan lehet az üveget tartósan a poliuretán tömítőanyaghoz rögzíteni? Az üveget a szélein érdesíteni („csiszolni”) kellene (hogy jobb legyen a tapadás), de hiszen ott van az elsötétített felület.
Ezért kezdtek speciális, tartós kerámiafestéket felvinni, amelyet aztán kemencékben beégettek. Érdes réteg jött létre, amelyhez a tömítőanyag egyszerűen tökéletesen tapadt és jól tartott az autó teljes élettartama alatt.
Csakhogy volt egy kis probléma: beégetéskor a festék „lövöldözhetett”, azaz mintha forrt volna, és a buborékok különböző irányokba lövelltek szét. Ha akár csak egy kis pötty is került a fekete rétegen kívülre, az már selejtnek számított.
De emlékszel, hogy ott volt a harmadik probléma is: az esztétika. Így hát, hogy ezt a két gondot megoldják, elkezdték alkalmazni ezeket a „fekete pöttyöket”:
- Vagyis, ha a festék véletlenül „fröccsen” egyet, az a pötty elveszik a többi között, a gyártó pedig mondhatja, hogy ennek így kell lennie.
- Sőt, ezt a pöttyös sávot néha túlzóan kiszélesítik – akár 5 vagy több centiméteresre is. Ez olyan „problémás helyeken” fordul elő, ahol nehezen rögzíthető elemek vannak. Azért használják ezeket a „fekete pöttyöket”, hogy elrejtsék az apróbb hibákat (a tömítőanyagét, vagy egyszerűen csak a panelek illesztését). Míg a szélvédő szélein ez a sáv általában elég keskeny, addig például a visszapillantó tükör rögzítésénél lehet szélesebb is.
Később a „fekete pöttyök” dizájn jelleget is kaptak. Sok gyártó elkezdte felvinni rá a saját emblémáját, hogy bizonyítsa, az üveg eredeti, nem hamisítvány.
Az oldalsó ajtókon nincsenek „fekete pöttyök”, mivel ott teljesen más a feladat (az üvegeknek le kell tudni húzódniuk), és ott még megmaradtak a gumitömítések.
De eredetileg a „fekete pöttyök” az autóipar fejlődését jelentik a szélvédő karosszériához való rögzítésében. Elhagyták a gumitömítéseket a tömítőanyaggal történő ragasztás javára.
Nos, ezt az infót hoztam nektek az egyetemről. Remélem, érdekesnek találtátok.
