Pedig kiderült, hogy léteznek náluk sokkal félelmetesebb és vérszomjasabb szörnyetegek is.
Afrika legnagyobb folyóinak, a Kongónak és a Nílusnak a vad vizeiben egy igazi szörnyeteg él – a goliát tigrishal. Latin neve Hydrocynus goliath; az első szó jelentése „vízi kutya”, a goliath pedig azt jelenti: „óriási”. Vagyis a ragadozó tudományos neve: óriási vízi kutya. A helyiek mbengának hívják.
Ebben a teremtményben egyesül a Földön létező összes édesvízi ragadozó vadsága, ereje és alattomossága.

A goliát hatalmas szája lenyűgöző a maga háromcentis fogaival. Harminckét borotvaéles fogára a halnak egyáltalán nem azért van szüksége, hogy alaposan megrágja a táplálékát.
Egyetlen céljuk van: megragadni és cafatokra tépni a zsákmányt. A mbenga nem fél attól, hogy egy keményebb falaton letörik egy foga, mert az elveszített helyén azonnal új nő, ugyanolyan éles és félelmetes.

A goliát vadászat közben óriási sebességre képes, még erős sodrással szemben úszva is. Ez a „vízi kutya” hatalmas méretű. Akár két méter hosszúra is megnőhet, súlya pedig elérheti a hetven-nyolcvan kilogrammot. E fenevad elől esély sincs elrejtőzni. Egy különleges úszóhólyag segítségével a hal még nagyon nagy távolságból is érzékeli az élőlények által keltett alacsony frekvenciájú rezgéseket.
Ez a veszélyes lény letarol mindent, ami az útjába kerül. A kisebb halakat egészben nyeli le, a nagyobb zsákmányt pedig úgy falja fel, hogy darabokat tép ki belőle. A goliát kedvenc csemegéje a kamba hal, amelyből rengeteg él a Kongó folyóban.
De a mbenga nemcsak halon él; szívesen elfogyasztja a vízimadarakat és emlősöket is, sőt, virtuóz ügyességgel kiugrik a folyóból, és elkapja a víz felett alacsonyan szálló fecskéket is.

Az édesvízi ragadozót tanulmányozó tudóscsoport számára ez a viselkedés igazi sokként hatott.
Régóta keringtek híresztelések arról, hogy madarak tűnnek el az afrikai tavak és folyók felett. Volt, aki tréfásan megjegyezte, hogy talán halak falják fel őket röptükben. De ki gondolta volna, hogy ez a bolondos tréfa igazságnak bizonyul!
Dél-afrikai ichtiológus, James Smith professzor
Hogy pontos képet kapjanak ennek a telhetetlen „kutyának” az életmódjáról, a tudósok éjjel-nappali megfigyelés alá vetették. Kiderült, hogy 15 nap alatt a goliát 300 madarat fogyasztott el, és valószínűleg az étvágya ezzel még nem merült ki.
Ez az arcátlan lény gyakran támad krokodilokra is. És nem azért, mert nincs más táplálék. Egyszerűen csak kedve támad hozzá.
Az sem ritka, hogy a goliát emberekre támad. Ennek tudatában a helyiek inkább kerülik, hogy bemenjenek a folyóba. Sőt, a parttól is érdemes a lehető legtávolabb maradni. Volt rá példa, hogy az óriási szörny kiugrott a vízből és átharapta egy ember torkát. Ezért, ha afrikai folyók közelében jársz, különösen ébernek kell lenned. Mivel ez a „kutya” vonzódik mindenhez, ami fényes és csillogó, jobb, ha leveszel minden ékszert és fémtárgyat, ami a vízben visszatükrözheti a napfényt.
Maga az úszó szörnyeteg viszont szinte sebezhetetlen. Ha nincs elég oxigén a vízben, a felszínre emelkedik, és a légköri levegőt lélegzi be.

Ha egy forró, száraz nyáron kiszárad az élőhelye, az sem jelent gondot: a hal beássa magát az iszapba, és megvárja, amíg megváltozik az időjárás. Amint újra víz alá kerül, a goliát – mintha mi sem történt volna – azonnal vadászni kezd mindenre, ami mozog.
A december eljövetelével a halaknál beköszönthet a párzási időszak. Ha azonban a természeti körülmények nem elég kedvezőek a szaporodáshoz – például aszály vagy nagy hőség miatt –, akkor a goliátok akár egy-két évet is kihagyhatnak.
A párzási időszakuk néhány napig tart. A halak ilyenkor melegebb, nyugodtabb folyókba vándorolnak, ahol a nőstény a sűrű vízi növényzetben rakja le ikráit. A kicsinyek itt fognak felnőni és fejlődni, teljesen magukra hagyatva, mivel a szülők nem törődnek velük. Ívás után azonnal visszatérnek megszokott élőhelyükre. Egy idő után a megnőtt fiatal halak átvándorolnak a nagyobb folyókba.

A helyi halászok ritkán horgásznak goliátra, mivel a húsát ehetetlennek tartják. Az izgalmakra vágyók azonban a világ minden tájáról érkeznek ide. Az extrém kalandorok, ambícióiktól fűtve vágnak bele a horgászatba, gyakran anélkül, hogy teljesen felmérnék tettük veszélyességét és meggondolatlanságát.
A tapasztaltabb horgászok a helyiek segítségét kérik, akik jól ismerik az édesvízi ragadozók szokásait és viselkedését.

Néhány vakmerő ember az otthonában tart ilyen „vízi kutyát”. Ez a hobbi nemcsak veszélyes, de rendkívül költséges is. Az akvárium űrtartalmának legalább 15 ezer literesnek kell lennie. Figyelembe véve ennek a cseppet sem háziállatnak számító halnak a táplálkozási szokásait, az akváriumot nagyon gyakran kell tisztítani.
Ki tudja, hogyan lehet ezt biztonságosan megtenni. Hiszen ez a „kiskedvenc” könnyedén elbánik egy krokodillal is, hát még az emberrel! Lehet, hogy a goliát természete alapvetően nem rossz, de az étvágya csillapíthatatlan, és kevés más hal marad életben mellette egy akváriumban – kivéve talán az arapaimát.
Így hát, ha esetleg ilyen „házi kedvencre” teszel szert, légy oly kedves, és etesd élő hallal, garnélával, csirkehússal és darált hússal. Különben könnyen megeshet, hogy a halacskád átugrik ebédelni a szomszédodhoz.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK