Ha Arkhimédész nagypapa megnézné a mai globális felmelegedésről szóló műsorokat, valahogy így szólna:
– Mi a szöszről beszéltek?! Minek találtam én fel az Arkhimédész-törvényt? Miért feküdtem be a kádba? Tudatlanok!
Egy szó mint száz, szegény Arkhimédész rosszul lenne, és még a tévé távirányítóját is a falhoz vágná. És tudod, miért?
Figyelj, elmondom. Tegyük fel, hogy van egy pohár vizünk, amiben szabadon úszik egy jégdarab.
Szerinted, amikor a jég elolvad, akkor:
- A) a vízszint a pohárban megemelkedik
- B) vagy a vízszint lejjebb megy?
Ez egy klasszikus gyerekfeladvány.
Arkhimédész pontosan erre a kérdésre válaszolt, amikor megalkotta híres törvényét. Nem foglak kínozni képletekkel és számításokkal. Csak rögtön megmondom a választ:
Miután a jég elolvad, a vízszint a pohárban NEM változik.
A szint csak egy esetben változhat – ha a jég nem szabadon úszik. Például, ha erőszakkal a pohár alján tartják. Akkor az olvadás után a vízszint lecsökken:
Vagy a jeget a víz FELETT is lehet tartani. Ebben az esetben az olvadás után a vízszint a pohárban megemelkedik:
És ennek tudatában néha hallani, ahogy a híradós a tévében így szól:
– Az Északi-sarkvidék jegének olvadása a világtengerek szintjének emelkedéséhez vezet…
Hogy is van ez? Oké, értem én, hogy a Jeges-tenger tényleg hatalmas. 35-ször nagyobb, mint a Fekete-tenger, és a területe majdnem akkora, mint Oroszországé (15 millió km², míg Oroszországé 17 millió km²). És az is igaz, hogy rengeteg jég van ott.
De hát ez egy óceán! Vagyis a jég alatt nincs semmi. Semmi nem tartja a jeget, csak úgy úszik a felszínen. Pontosan úgy, mint a poharas példánkban.
Tehát, még ha az összes jég el is olvadna az Északi-sarkig, az egy milliméterrel sem emelné meg az óceánok és tengerek vízszintjét.
– Akkor te most a tudósokkal vitatkozol? – teheted fel nekem jogosan a kérdést.
– Hogy jössz ehhez, miközben otthon ülsz a gép előtt, a jég olvadása pedig azzal fenyeget, hogy elárasztja a bolygót?!
Várjatok, emberek! Mielőtt elkezdenénk veszekedni, először is tisztázzuk a fogalmakat. A jég olvadása valóban árral fenyegeti a bolygót (elsősorban a tengerparti városokat), de nem a Jeges-tenger jege!
Az egyetlen jég, ami veszélyt jelenthet az emberiségre és egyúttal elmoshat pár száz várost – az a szárazföldön lévő jég. Vagyis a gleccserek.
Például, a gleccserek királya – az Antarktisz (Déli-sark). Ha ez elkezd olvadni, akkor nagyon rossz lesz… Bár sietve közlöm veletek, hogy az utóbbi években az Antarktisz jege egész jól ellenáll.
Csak az Északi-sark körüli jég olvad. De az Arktiszon, ahogy azt az imént már megállapítottuk, a jég főleg úszó jég.
Igen, vannak gleccserek a szigeteken, de ezek nem olyan jelentősek, és a bolygó méretéhez képest – elenyészőek. Az egyetlen gleccser, amiért aggódni kell (a vízszint emelkedése szempontjából) – azok Grönland gleccserei.
Ők tényleg veszélyes rosszfiúk! Ha elolvadnak, akkor a világtengerek szintje azonnal 7,5 métert emelkedik, ami sok város, de néhány ország számára is teljes elárasztást jelent. Hollandiában például csak a halak és a zsiráfok élnék túl.
Öröm az ürömben, hogy Grönlandon annyi jég van, hogy az nem tud eltűnni sem 100, sem 200 év alatt, még akkor sem, ha az olvadás üteme folyamatosan gyorsul.
Ha mondjuk Grönlandot megfognánk, és egy határozott mozdulattal az Egyenlítő környékére helyeznénk, akkor igen, 50 év alatt mondjuk leolvadnának a gleccserek. De mivel erre kevés esély van, ezért a legrosszabb, ami történhet, hogy az óceánok szintje évenként néhány centimétert változik.
A Jeges-tenger jegének olvadása pedig ismétlem, egyáltalán nincs hatással a Világóceán vízszintjére.
