Világűr és csillagászat

Bart Sibrel amerikai filmkészítő, az Apollo-missziók kritikusa azt állítja, hogy a NASA jelenlegi holdkutatási nehézségei azt igazolják: az űrhajósok 1969-ben nem szálltak le a Holdon.

A Tejútrendszerben akár négyszázmilliárd csillag is található. A bolygók nem ritkaságok, hanem szinte normális jelenségnek számítanak: szinte minden csillagnak megvan a saját kísérője. Közöttük olyan világok is akadnak, ahol van víz (ami az űrben nem ritka), stabil pályák, és néhány milliárd év előny hozzánk képest.

Amikor az éjszakai égbolton a teliholdat nézzük, minden egyszerűnek tűnik: a Föld természetes kísérője, amely millió évek óta kering bolygónk körül. Ám ha mélyebbre ásunk, a kép megváltozik. Évek óta tanulmányozom a Holdról szóló anyagokat, és egyre inkább úgy érzem, valami nincs rendben vele.

Egyre közelebb van az a nap, amikor ember léphet a Marsra.

Új-Zéland ritkán szerepel az emberek bakancslistáján, pedig a pingvinek és hobbitházak (bár ezek is épp elég jó érvek ahhoz, hogy ide látogassunk) mellett más jellegzetes látnivalókkal is találkozhatunk. Ilyen például a maori őslakosok által lakott Tamaki falu, ahol megismerkedhetünk az emberek életével és az ősi szokásokkal. Ha úgy tartja kedvünk…

Annak ellenére, hogy a párhuzamos univerzumok létezését máig hevesen vitatják a tudósok, egyes emberek néha olyan pillanatokat kapnak lencsevégre, mintha ezek az univerzumok nemcsak egyszerűen léteznének, de néha véletlenszerűen keverednének is a mi univerzumunkkal.

Az emberek kíváncsisága egyszerűen nem ismer határokat - minden apró részletet szeretnénk megismerni. Ez a fajta kíváncsiság vezetett a mikroszkópok megszületéséhez is, melyek segítségével több száz vagy akár több ezerszeres nagyításban tudjuk megvizsgálni a minket körülvevő dolgokat.

A vörös bolygóra eljutni egyszerűbbnek bizonyul, mint elhagyni azt. Bár mindenki egy távoli világ felszínéről induló hősies rakétafelszállást képzel el, a valóság sokkal prózaibb és drámaibb. A mérnökök számára a legnagyobb fejfájást nem maga a felszállás, hanem az azt megelőző folyamatok okozzák.

Stephen Hawking többször is borús jóslatokat fogalmazott meg az emberiség sorsáról, de különösen nagy visszhangot váltott ki az a kijelentése, miszerint körülbelül 500-600 évünk maradt a megmenekülésre. Ezek a szavak 2017-ben hangzottak el Pekingben, a Tencent WE Summit tudományos és technológiai konferencián, ahol a fizikus egy beszédszintetizátor…

Készpénznek vesszük, hogy az univerzum végtelen, pedig semmilyen kézzel fogható bizonyítékunk sincs erre.

Milyen jó lenne ezt egyszer személyesen is látni! 🚀

A józan ész azt diktálná, de a fizika nem.