Egy doboz sör 2600 forint: elmesélem, hogy milyen érzés Ausztráliában élni

Sziasztok! A nevem Natália, és még évekkel ezelőtt hagytam ott egy magyar nagyvárost, hogy Ausztráliában kezdjek új életet. Miért csináltam ilyet? A történet elég banális – megismerkedtem egy ausztrál férfival, majd feleségül mentem hozzá.

Sokan kíváncsiak rá, hogy milyen az élet egy másik kontinensen, így ma megpróbálom megválaszolni a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, és egy kis bepillantást nyújtok az ausztrál élet mindennapjaiba.

13. Mihez kellett alkalmazkodni Ausztráliában? Mi az, ami teljesen más, mint Magyarországon?

Kezdjük azzal, hogy amikor Magyarországon tél van, Ausztráliában nyár van, amikor ősz van, náluk tavasz. A mosdókagylóban a víz lefelé folyva az óramutatóval ellentétes irányba forog. Az időeltolódás abban az államban, ahol most élünk, 8 óra a magyar időhöz képest. Amikor Magyarországon délelőtt 11 óra van, mi már a vacsorához készülünk. És amikor a barátnőim vagy a rokonaim este hazaérnek a munkából, hogy válaszoljanak az üzeneteimre, én már rég alszom. És gyakran csak reggel tudok belekontárkodni a beszélgetésbe, amikor nekik már ugyancsak éjszaka van.

Ausztráliában (konkrétan az államunkban) a telek sokkal melegebbek, mint Magyarországon. Dél-Ausztráliában a normális téli hőmérséklet körülbelül 10 fok Celsius, a nullát már nagyon hidegnek tartják. Ezért sok vidéki házban nincs központi fűtés. Az emberek télen kandallóval, fűtőberendezésekkel vagy fűtésre állított klímaberendezésekkel melegítik magukat. A városokban a lakásokat általában split klímákkal fűtik. Ausztráliában nem hordunk tollkabátokat és meleg sapkákat télen, mint Európában. A nyár viszont hasonlít az európaihoz: körülbelül 25-30 fok, a tartósan 30 fok feletti hőmérséklet nem túl gyakori.

Személy szerint számomra eleinte maga életmód is szokatlan volt. Eredetileg Budapesten születtem és nőttem fel, aztán Ausztráliában pedig egy olyan vidékre költöztem, ahol minden tanya tíz kilométerre van a másiktól, és nagyon nyugodt a vidéki élet, a maga gondjaival és bajaival, ami nagyon különbözik a városi élettől. A legközelebbi város 30 kilométerre van autóval, a legközelebbi nagyvárosig pedig majdnem 400 kilométerre.

12. Mennyi időbe telt, míg megszoktam a nyelvet?

Az elején meglehetősen nehéz volt. Az első hetekben nem mindig fogtam fel a beszélgetés lényegét, ha több ember beszélt gyorsan. A férjem az első pár hónapban igyekezett klasszikus angolt beszélni velem, amit Magyarországon is tanultam, és nem használt helyi szlenget a beszélgetésben. Aztán persze elkezdtem hozzászokni. Amikor pedig munkába álltam, gyorsan alkalmazkodnom kellett a helyi viszonyokhoz. Most már megszoktam. És elkezdem azon kapni magam, hogy néha már angolul is gondolkodom. Hiányzik a magyar nyelv. A magyar rokonokkal videohíváson keresztül, az Ausztráliába költözött magyarokkal (vannak itt ismerőseim) pedig személyesen szoktunk magyarul csevegni. Egyébként még mindig magyar könyveket olvasok és amikor csak tehetem, magyarul nézem a filmeket.

11. Hol dolgozok és milyen nehéz volt elhelyezkedni?

Most tartózkodási engedélyért folyamodó státuszban vagyok (ez a bevándorlói státusz utáni következő lépés). Ebben a státuszban a bevándorló általában két évig tartózkodik, majd rezidens státuszt kap (majdnem minden joggal rendelkezik, mint egy állampolgár, állami biztosítással, csak szavazni nem tud a választásokon). A következő lépés az állampolgárság. De ezt csak azoknak adják meg, akik egy évig tartózkodási engedéllyel éltek házastársi vízummal, mint én. És akkor sem mindenkinek. Ezenkívül néhány országban tilos a kettős állampolgárság. Ezért az emberek Ausztráliában gyakran inkább rezidensek maradnak, hogy megőrizzék szülőhazájuk állampolgárságát.

Már több mint egy éve dolgozom egy tejtermék-gyártó üzemben. Biológus vagyok a végzettségem szerint. Egy laboratóriumban helyezkedtem el, ahol a gyártott termékek minőségét ellenőrizzük. Ezt megelőzően több munkahelyet is váltottam – voltam pénztáros, pincér és szőlőültetvényen is dolgoztam. Egyébként, sok ember foglalkozik borkészítéssel Dél-Ausztráliában, beleértve a férjem családját is.

10. Milyen drága a lakhatás?

Most vidékről egy kisvárosba költöztünk, ott vettünk egy kis házat hitelre. Nos, az áram körülbelül 100 ausztrál dollárba (24 ezer forint) kerül havonta, a víz pedig körülbelül 150 dollárba (36 000 ft) háromhavonta. Ez hideg víz. A szüleim házában sosem volt bekötve meleg víz, a mi házunkban sincs itt Penolában, ahol most élünk, a magánházakban egyáltalán nincs meleg víz, amennyire tudom. De ebben nem látok problémát – van vízmelegítőnk.

Megjegyzem, hogy a távoli területeken gyakran vízhiány is lehet. És ott az emberek esővizet használnak például a háztartásban. Külön tartályokba gyűjtik, majd szűrik, hogy főzni tudjanak vele vagy a háztartásban használják. Mi is így tettünk, amíg a férjem szüleivel éltünk. Egyébként, érdekes módon ott jó volt a víz, nagyon lágy. Penolában itt néhány hét alatt az egész vízforralóm tele van vízkővel.

9. Mennyi az átlagbér? A magas rezsi nem terheli le a családi költségvetést?

A régióban az átlagbér évi 60 000-75 000 ausztrál dollár (kb. 17 millió forint). Nekünk a férjemmel kettőnknek ennyi az éves összkeresetünk. Nem mondhatom, hogy a közműszolgáltatásokért fizetendő díjak nagyon megterhelnék a költségvetésünket. De az országban összességben egyébként az átlagbér ennél magasabb – évi 100 000 ausztrál dollár körül mozog (kb. 25 millió forint).

8. Mennyibe kerülnek a termékek?

Egy kenyér itt körülbelül 5 ausztrál dollár, vagyis körülbelül 1200 forint. Tíz tyúktojás körülbelül ugyanennyi. Itt fürj- és strucctojást is árulnak, de én nem veszek. A zöldségkeverék, amit Magyarországon is árulnak, itt körülbelül 10 dollárba (2400 ft) kerül egy csomag. Kettőnknek elég vacsorára. Ausztráliában a zöldségek sok étel alapját képezik. Az étrend alapvetően zöldségekből, gyümölcsökből, grillezett vagy barbecue húsokból áll. Itt sokkal kevesebb gabonafélét esznek.

Egy fél literes dobozos sör itt 11 ausztrál dollár, vagyis körülbelül 2600 forint. Ez nagyon drága, de eltörpül például egy doboz Marlboro cigarettához képest, ami itt 45 ausztrál dollárba, vagyis majdnem 11 ezer forintba kerül. Egy 400 grammos tésztacsomag öt dollárba (1200 ft) kerül. Nagy rizscsomagot (három kilogrammot) 15 dollárért (3500 ft) lehet venni.

7. Mennyibe kerül a hús? És melyik hús a legelterjedtebb Ausztráliában?

A hús főleg bárányhús, marhahús, csirkehús, pulykahús, nyúlhús, sok a hal és a tenger gyümölcsei. Kenguruhúst is árulnak, de én nem próbáltam. Azt mondják, hogy valamennyire hasonlít a szarvas húsához. Árak: marhahús – körülbelül 20-25 dollár (5200 ft) kilogrammonként, marhahús darált hús – körülbelül 15 dollár (3600), csirkecomb – 10-12 dollár (2400 ft).