A Liked.hu-nál úgy döntöttünk, hogy utánajárunk ezeknek és megmutatjuk, milyen furcsa szokásokkal és jellemzőkkel bír ez az ősi ország.
1 Görögországban nincs anyakönyvvezetési rendszer.
Görögországban nincsenek anyakönyvvezetők. Itt kétféleképp regisztrálhatunk egy házasságot: Dimarchio-ban (a városháza erre szakosodott osztály), vagy templomban. Míg utóbbit általában Pazar szertartás kíséri, a Dimarchio-ban történő házasságra ünneplés nélkül kerül sor. A menyasszony és a vőlegény bemennek, majd egyszerűen kitöltik az űrlapokat és kész.
Ha a gyermekünket Görögországban akarjuk keresztelni, akkor először egyházi házasságot kell kötnünk, vagy annak meglétét bizonyítani.
Mellesleg, a görögök nem sietnek a családalapítással: a fiatalok általában 30 év után házasodnak és kb. 35 éves korukban szülik az első gyermeküket.
2 A nőknek nehéz felvenniük a férjük nevét.
Szinte lehetetlen felvenni a férj vezetéknevét házasságkötéskor. Jogilag ugyanis nem engedélyezett a férj nevének viselése. Járható út erre kizárólag a kettős vezetéknév, ám ehhez hivatalos kérelmet kell benyújtani a bíróságra. Szó mi szó, ez sem olyan egyszerű, mint gondolnánk, ugyanis rengeteg időbe és pénzbe kerül. Sőt, garancia sincs arra, hogy végül eredményes lesz. A gyerekek viszont, megkaphatják az édesapjuk és az édesanyjuk vezetéknevét is.
1983 előtt még létezett egy törvény az országban, miszerint a nőknek kötelező volt a férjeik nevét felvenni. Andreas Papandreou nevű, híres görög politikus azonban beleszeretett egy légiutas-kísérőbe, ezért elvált feleségétől. A nő pedig azt mondta, hogy “Nem lesz még egy Mrs. Papandreou”. Nos, a nő befolyásolta a törvényhozókat, akik végül elfogadták javaslatát, így ma már tilos a férjek vezetéknevét felvenni.
HIRDETÉSHIRDETÉSHIRDETÉS3 A görögök ritkán válnak el.
Görögországban a válás teljesen szokatlan dolog. A görögök ugyanis védik a házasság intézményét, így a válások százalékos aránya Európában itt a legalacsonyabb. Egy válás rengeteg pénzbe kerül, valamint, aki hat hónapnál kevesebb ideig szeretne házas maradni, az nem is válhat el. A görögök számára a család a legfontosabb.
4 A görögök szeretnek puszizkodni.
A görögök minden találkozás alkalmával két puszit adnak egymásnak. Ez a hagyomány ugyanúgy elterjedt a férfiak körében, mint a nőknél. A barátok és ismerősök körében ez tökéletesen működik, de ha több alkalommal találkoznak valakivel, őt is két puszival köszöntik. A görög emberek ezzel azt sugallják, hogy azonosak vagyunk velük.
5 A görögök számára nagyon fontosak a gyermekek.
Az országban létezik egy hagyomány, miszerint szülés után negyven napig nem látogatható meg a baba és édesanyja, addig csakis ajándékokat lehet küldeni az újszülött számára. Egy törvény szerint pedig a szülési szabadság alatt, tíz hónapon át fizetett szabadság jár a nőknek. Ezt követően négy hónapig nem kap fizetést, illetve, ha a szülés után tizennégy hónappal nem megy vissza dolgozni, akkor elveszti a munkáját.
HIRDETÉSHIRDETÉS6 Minden helyi lakos és külföldi jogosult az ingyenes orvosi ellátásra.
Görögországban mindenki rendelkezik kötelező egészségbiztosítással. Azonban, nem könnyű eljutni orvoshoz, mert rengeteg ember van és állandóan hosszú sorok kígyóznak. A minimum várakozási idő két hét. A lakosok számára viszont, lehetőség van privát kórházakba menni, sőt, ingyenes fog-és szemorvos is biztosított számukra.
Külföldiként pedig, felhívhatod az orvost, aki az interneten keresztül diagnosztizál és online receptet is ír.
7 A görögök a „sigá-sigá” elvét követik.
A görögök követik a "csak könnyedén" elvét. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek szent joga van a pihenéshez. Mindent meg lehet csinálni egy kicsit később. A “sigá-sigá” kifejezés megmagyarázza a görög életmód lassú ütemét. Innen származnak a történetek is, amelyek a görögöket lustának tartják. Bármit képesek elhalasztani, amit csak lehetséges.
8 A görögök a sziesztát mesimeri-nek hívják.
A görögöknek is megvan a saját szieszta idejük. Korán kelnek, ami reggel 6-7 órát jelent, ebédidőben azonban találnak módot a pihenésre. A mesimeri az egyik fő oka annak, hogy a görögök átlagos élettartama magas, körülbelül nyolcvan év. A mesimeri ideje alatt az utcák, városok kihaltak, csak a turistákat látni, a helyiek ugyanis otthon tartózkodnak. A szieszta ideje alatt minden zaj tilos. Nyáron (április 1-jétől szeptember 30-ig) az emberek nem csaphatnak zajt 15-től 17:30-ig és este 11-től reggel 7-ig. Télen pedig (október 1-jétől március 31-ig) 15:30-tól 17:30-ig, valamint este 10-től reggel 7:30 -ig.
Ezek a szabályok meglehetősen szigorúak, tehát, ha valaki megsérti őket, annak súlyos pénzbírságot kell fizetnie.
7 comments