A 16 legdrágább anyag a világon

A ,,jóféle sáfrány” (Crocus sativus) bibéje vörösesbarna, aromás illatú, kesernyés fűszer, az ételt aranysárga színre festi. A sáfrány a világ legdrágább fűszere.

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, aperiódusos rendszer 79. eleme.

A platinafémek ezen belül az úgynevezett könnyű platinafémek közé tartozik. A ródium ezüstfehér fém, szobahőmérsékleten kissé rideg, magasabb hőmérsékleten azonban megmunkálható. Viszonylag jó elektromos vezető.

A platina egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik. A természetes eredetű szennyezett platinát – nem szándékosan ugyan – de már az ősi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett.

A metamfetamin egy pszichostimuláns kábítószer. Köznyelvi neve a speed. A nemzetközi addiktológiával foglalkozó pszichiáterek szakvéleménye szerint a metamfetamin a leginkább ártalmas disco drogok egyike.

Az orrszarvúszarv azért ilyen drága, mert számos gyógyító tulajdonsággal rendelkezik, nem utolsó sorban pedig késeket készítenek belőle a gazdagabb rétegek számára. Az orvvadászoknak köszönhetően ez a faj mára már a kihalás szélén áll.

A heroin egy félszintetikus morfinszármazék; farmakon. Az emberi szervezetben nagyrészt morfinná alakul, s a legtöbb hatást valószínűleg ez fejti ki.

A kokain helyi érzéstelenítő gyógyszer és pszichoaktív szer. Ezt az alkaloidot ma már csak a fül-orr-gégészek használják a központi idegrendszert erősen izgató hatása miatt. Az anyagot a dél-amerikai kokacserje leveleiből vonják ki.

A lizergsav-dietilamid, rövidítve LSD, vagy LSD-25 az ergolinok családjába tartozó pszichedelikus drog. Hatása alatt megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód, és a létszemlélet. Szinesztéziát, megváltozott idő- és térérzékelést is okozhat.

A plutónium mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem. Rendszáma 94. Az aktinoidák közé tartozik, ezüstszürke megjelenésű fém, levegő hatására matt oxidréteg keletkezik rajta.

A Painite krisálty olyan ritka, hogy a legtöbb ember azt sem tudja, hogy létezik. 1950-ben fedezték fel Mianmarban, azóta pedig (csak) körülbelül 100 ilyen követ találtak összesen.

Ez a drágakő lila, rózsaszín, piros és fehér színben létezik, nagyjából pedig egymilliószor ritkább, mint a gyémánt. Ritkasága ellenére azonban nem túl népszerű az ékszerek készítésénél, talán ennek is köszönhető, hogy gyakoriságához viszonyítva, viszonylag olcsó. 1945-ben fedezte fel gróf Edward Taaffee.

A trícium a hidrogén radioaktív izotópja. Atommagja egy protonból és két neutronból áll. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Felezési ideje 12,32 év, hélium-3 izotóppá bomlik. A trícium természetes körülmények között akkor áll elő, ha kozmikus sugarak lépnek reakcióba a légköri gázokkal. Például ha egy neutron nitrogénnel ütközik, szén és trícium a reakció eredménye.

A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai éskémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány, átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú.

Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotróp módosulata (vö.grafit). Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széles körű.

A kalifornium a Mengyelejev-féle periódusos rendszer egyik erősen radioaktív, mesterségesen előállított eleme. Rendszáma 98, vegyjele Cf. A kalifornium a transzuránok közé tartozó fém, nevét Kalifornia államról kapta. Mindenidők legdrágább kémiai eleme, 1950-es felfedezése óta pedig csak egyetlen egyszer sikerült előállítani.

Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel. Közönséges anyaggal találkozva megsemmisül mindkettő és energia szabadul fel elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában. A folyamat fordítva is lejátszódhat, amikor nagy energiájú fotonok anyagrészecske–antianyag-részecske párokat hoznak létre.

Bónusz: az 50 milliárd forintos jádekő.

A világ eddigi legnagyobb jádekövét mianmari bányászok találták meg munka közben. A kő 5 méter magas, 6 méter széles volt, súlya pedig körülbelül 200 tonna. A nem mindennapi leletre azonnal rá is tették a kezüket kínai ékszerészek, akik az elszállítás után drága ékszereket és szobrokat készítenek majd belőle.