24 ironikus Tweet, ami bizonyítja, hogy csak a legtalpraesettebbek képesek túlélni a házaséletet

A feleségem két macskát akart, de én vagyok a férfi a házban, úgyhogy lett két macskánk.

Friss házasok: „Szeretem a fejem a mellkasára tenni, hogy hallgassam a szívdobogását, miközben elalszom.”

15 éve házasok: „Felvettem a horkolását, hogy mások is megértsék, mennyire bossznató.”

Minden házasságban van egy bizonyos összegkeret, amit anélkül költhetnek el a felek, hogy erről tájékoztatnák a másikat. Az enyém olyan 50$ körül van, a feleségemé úgy 650$ körül mozog.

Sajnálom, hogy késtem, csak segítenem kellett a férjemnek megkeresni azt a dolgot, ami végig az orra előtt volt.

A betegen otthon maradt férjem körülbelül olyan, mintha ezer kisbabára kellene vigyáznom egyszerre.

A házasság egyszerű, a felek csak küldözgetitek egymásnak a „Nem kell valami a boltból?” üzeneteket, míg az egyikük meg nem hal.

Szeretem, amikor korábban érek haza a munkahelyemről, hogy meglepjem a kis feleségem ő pedig azzal az egy, különleges szóval vár: „Kirúgtak?”.

Párkapcsolati státuszom: a feleségem megkérdezte, hogy mit kérek vacsorára, majd elmagyarázta, hogy tévedek.

A házasságban sok mindent tanulhatsz magadról. Én például megtanultam, hogy nincs szükségem annyi papírtörlőre, mert drága.

FELESÉG: Úgy kezeli a házasságunkat, mintha egy tévéműsor volna.

TERAPEUTA: Igaz ez?

ÉN: *kacsintok egyet a kamerába* Kiderül a szünet után!

A válások legalább 10%-át el lehetne kerülni, ha a felek nagyobb takarót vennének maguknak.

A házasság olyan, mint a kávé. Először forró. Aztán pont tökéletes. Végül segít, hogy felemeld a segged és csinálj valamit.

Nem értem, Istennek hogyan lehet 10 parancsolata az egész világ számára, a feleségemnek pedig 152, csak nekem.

A házasságunk azon pontján vagyok, ahol a „szenvedélyes este” azt jelenti, hogy popcornt pattogtatunk, és összeveszünk rajta, hogy kinek a kezében legyen, miközben a kedvenc sorozatunkat nézzük.

A péntek estéink abból állnak, hogy kérdezgetjük: „Nem megyünk valahova?” meg hogy „Jó, de hova?”, amíg el nem alszunk a kanapén.

A házasság lényegében két emberről szól, akik felváltva nyomkodják le a konyhai szemetest, hogy ne nekik kelljen kivinniük.

*eltöröm a kenyérpirítót*

*férjemet felhívom*

„Szóval, mikor törted el a kenyérpirítót?”

Azt állítja, hogy övé a gyerek, amikor jól viselkedik. Aztán, ha valami hülyeséget csinál, akkor hirtelen a „te fiad…”.

A házasságunk azon szakaszában vagyunk, amikor életünk szerelmére nézve arra gondolunk: „most úgy behúznék egyet az arcodba!”.

A férjem bármikor, bármilyen körülmények között képes elaludni, kivéve, ha lefekvés előtt olvasok, és az éjjeliszekrényen a kislámpám apró fénye világít.

Ma megtudtam, hogy létezik „rossz módszer” a jégkocka-tartó fagyasztóba rakására.

A sikeres házasságok olyanok, mint a yin és a yang – a házastársak egyensúlyba hozzák egymást.

Vegyünk például engem és a férjemet: nekem mindig igazam van, a férjem mindig téved – látjátok, tökéletes egyensúly!