A japán emberek életének 15 jellemzője, ami meghaladja az átlagos európai emberek gondolkodását

Ezt a vasúti megállóhelyet például úgy alakították ki, hogy az emberek csak leszálljanak itt a vonatról és gyönyörködhessenek a természetben, mivel a peron maga nem vezet sehova.

Míg nyugaton az esztétikát inkább filozófiai fogalomként kezelik, addig Japánban a mindennapi élet szerves részének tekintik. A japán esztétika fontos elemei között szerepel az ember és a természet kapcsolata, valamint az élet átgondolt megközelítésének hangsúlyozása.

Japánban meglehetősen gyakoriak az erőteljes földrengések, ám a természeti katasztrófák miatt sem üti fel a fejét a fosztogatás az országban. Sőt, a japánok valójában azt se tudják, hogy mit jelent ez, még szavuk sincsen rá. Ez becsülendő, hiszen jól mutatja, hogy a japán társadalom egy olyan rendszert épített fel nemzedékről-nemzedékre, ami szélsőséges körülmények között is képes fenntartani a rendet.

Japánban 4 különböző szintre oszlik az udvariasság: köznapi, tisztelettudó, udvarias és nagyon udvarias. Különböző szabályaik vannak rá, hogy mikor-melyiket kell használni. Fiatalkorban nyilván a tisztelettudó viselkedés az elvárt az idősekkel szemben, néha pedig még a testvérek között is megfigyelhető.

További érdekesség egyébként, hogy Japánban szinte minden beszélgetés az „elnézést” szóval kezdődik, mivel a beszélgetést indító személy előre is bocsánatot kér, hogy rabolja a másik fél idejét.

Japán egy jellegzetes kultúrájú ország. A közelmúltig szinte egyáltalán nem voltak külföldi munkavállalók az országban, mivel a külföldi munkavállalók minimálbére meghaladta a japán átlagbért. Most sem sokat változott a helyzet, az országban történő munkavállalás inkább csak a magasan képzett szakemberek számára vonzó, ám nekik is munkavízumhoz kötött: vizsgázniuk kell a japán nyelvből és bizonyítaniuk kell a szakterületükhöz való hozzáértésüket.

A japán emberek közt dívó örökbefogadás – a makoeshi – egészen a 13. századig nyúlik vissza. A japán társadalomban rendkívül fontos szerepet játszik a család, a családokban pedig nagyon fontos szerepet játszanak a fiú gyermekek, mivel általában ők viszik tovább a családi vállalkozást, vagy ők gondoskodnak a családról, ha az édesapa elhuny.

De mi történik akkor, ha egy családnak nincs gyermeke vagy csak lánygyermek született? Ennek érdekében alkalmazzák a makoeshit, vagyis hogy egy felnőtt korú férfi gyermeket örökbe fogadva bővíthessék a családjukat és vigyék tovább a vállalkozást. A Suzuki autógyártó cég vezetője, Oszamu Suzuki például a negyedik örökbefogadott utódja a vállalatnak.

A japánkertek gyökerei egész a 8. századig nyúlnak vissza. Mivel a földterület nagyon értékes erőforrás a japán lakosok számára, ezért megpróbálják kihasználni annak minden szabad centiméterét. Sőt, a japánok számára fontos az is, hogy minden összhangban álljon a természettel, ezért a kerteket nemcsak virágokkal, de például színes pontyokkal, teknősökkel, valamint sziklakertekkel is berendezik. Az ilyen japánkertek a természet tökéletes világát szimbolizálják.

Az átlag japánok meglehetősen állatbarátok, épp ezért sok olyan kávézó található például az országban, ahol a vendégek macskák, kutyák és madarak társaságában kávézhatnak. Az ország északi részén található Hokkaidó szigetén pedig rendkívül szokatlan állatokkal is találkozhatunk: apró repülőmókusokkal, „síró nyulakkal”, és vörös macskamedvékkel. Vannak egyébként vörös rókák, mókusok és sok más különleges állat is, ami hozzájárul japán páratlan állatvilágához.

A japán Disneyland az első olyan Disney-park, amit Amerikán kívül építettek. A kaliforniai park mintájára hozták létre, ám méreteivel jócskán meghaladja azt, ezért a világ legszebb Disneylandjének tartják. Mellette közvetlenül egy szintén hatalmas DisneySea vízipark található. Ez a legnagyobb szórakoztatópark a világon.

Ennek oka, hogy a japán nagyvállalatok és kormányhivatalok gyakran „életre szóló” munkaszerződést kötnek az alkalmazottakkal. Ennek értelmében a személy addig dolgozhat az adott munkahelyen, amíg az egészégi állapota ezt lehetővé teszi számára.

Az egyetem után a japánok azonnal elhelyezkednek valahol, majd nyugdíjba vonulásukig ott dolgoznak – időközben egyre feljebb és feljebb lépve persze a cégen belüli ranglétrán. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy mivel a munkavállaló elválaszthatatlanul kötődik a vállalathoz, megérti, hogy a személyes jóléte a vállalat sikerétől függ.

A Bushido egy szamuráj kódex, ami még napjainkban is releváns Japánban. Lényege, hogy a becsületre és a saját hibáik felismerésére-elfogadására tanítsa az embereket. Ennek köszönhető például, hogy Japánban például azonnal lemondanak a politikusok akkor, amikor nem sikerül teljesíteniük a választási ígéreteiket. Legutóbb Hatojama Jukio, japán miniszterelnöke tette ezt, aki épp ezért csak 8 hónapot töltött a posztján.

Idén márciusban a japán kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, ami tiltja a kiskorú gyermekek fizikai büntetését a neveltetésük céljából. Külön érdekesség, hogy a tilalom nemcsak a szülőkre és a gyámokra, de a szociális munkásokra, például tanárokra is kiterjed.

Japánban nagy kultúrája van a szokatlan ünnepségeknek. Gyakran tartanak például fényűző esküvőket híres videojátékok vagy anime sorozatok témájában. Az utóbbi időben különösen nagy divatja lett a Pokémon-stílusú esküvőnek: ilyenkor hatalmas plüss Pikachu jelmezben vannak a tanúk, és az esküvői ételek, sütemények, sőt még a hivatalos házasságkötési igazolvány is Pokémon-témájú.

2015-ben Tokiót a világ legbiztonságosabb városának választották a személyi biztonság, a kiberbiztonság, az infrastruktúra, és az egészségügy szempontjából. Tavaly a Monocle Magazine a világ második legjobb városának választotta Tokiót, 60 vizsgált paraméter alapján, a biztonságtól az ökológiáig átfogóan.

A japánok várható élettartama a legmagasabb a világon – átlagosan 84 év. Manapság több mint 30 ezer 100 évnél idősebb ember él Japánban, és ennek több oka is van.

Először is, mert az elmúlt 60 évben az ország egészségügyi ellátása elképesztő méretűt javult. Másodszor, mert a lakosok magas életszínvonalon élnek. Harmadszor pedig, mert a japánok nagyobb figyelmet fordítanak az idősebb generációkra, mint a világ más országaiban – külön gerontológiai központok vannak, ahol tanulmányozzák és nyomon követik az idős emberek egészségügyi fejlődését, az esetleges betegségeket pedig még a kialakulásukkor kezelik.

Egy Reddit-felhasználó osztotta meg a fent látható képet, a következő szöveg kíséretében: „Egy idegen ember rántottát vásárolt az idős édesapámnak Tokióban. Meg tudja nekem mondani valaki, hogy miért?!”.

Kérdésére azt a választ kapta, hogy Japánban ez a normális viselkedés, különösen a kisgyermekek és az idősebb emberek iránt. Valaki azt írta: „Valószínűleg látta rajtatok, hogy külföldiek vagytok, és valami olyasmit szeretett volna nektek adni, ami miatt örökre emlékezetes marad majd ez az utazás.”

Nem kérdéses tehát, hogy a japán kultúra nemcsak nagyon különleges és mély gyökerekre nyúlik vissza, de majdnem minden területen rendkívül irigylésre méltó is egyben.