Az emberiség mindig is sokat vitatkozott a Föld valódi alakjáról. Már az i.e. 6. században az ókori görög matematikus és filozófus, Püthagorasz is úgy gondolta, hogy bolygónk gömb alakú.
Arisztotelész is úgy vélte, hogy a Föld alakja kör alakú. Ezt a következtetést a Holdfogyatkozások megfigyelése alapján vonta le, ahol észrevette, hogy a Föld árnyéka mindig kerek.
A görög csillagász, Eratosztenész a nyári napforduló napsugarainak déli megfigyelése alapján megállapította, hogy a földgolyó kerülete körülbelül 50-szer nagyobb, mint Siena város és Alexandria távolsága. Azonban nem tudni pontosan, hogy milyen pontossággal mérték a két város közötti távolságot.
Newtontól származik az első elképzelés, miszerint a Föld nem gömb alakú, hanem inkább ellipszoid alakú lehet. Ennek alátámasztására egy gondolatkísérletet is felvetett. Ehhez két aknát kellene ásni: az egyiket a pólustól a Föld középpontjáig, a másikat az Egyenlítőtől a Föld középpontjáig. Ezután ezeket az aknákat vízzel kellene feltölteni.
Ha a Föld gömb alakú lenne, akkor ezeknek az aknáknak a mélysége megegyezne. Azonban az egyenlítői aknában lévő vízre centrifugális erő hatna, míg a sarkvidéki aknában lévő vízre nem. Ezért az egyenlítői aknának hosszabbnak kellene lennie, hogy a víz egyensúlya mindkét aknában stabilizálódjon.
Modern adatok a Föld alakjáról
A GPS-navigáció és a műholdas technológia fejlődésének köszönhetően kiszámították, hogy a Föld átlagos átmérője 12 742 kilométer, a sugara 6 371,3 kilométer, a felszíne pedig 510 millió 83 ezer négyzetkilométer. A tudósok ugyanakkor megállapították, hogy a Föld nem gömb, ahogy azt korábban képzeltük. A Föld alakját igazából nem is lehet kifejezni egyetlen ismert alakzattal sem, ezért a bolygónk alakját egyszerűen geoidnak nevezik.
A tudósok elkezdték mérni a gravitációs erőt és a vonzási erőt, és ennek eredményeként kiszámították, hogy a Föld gravitációs vonzása nem egyenletes a felszínen. A Föld alakja nem tökéletesen gömb alakú, de mégis meglehetősen közel áll hozzá.
A Föld alakja tengerek és óceánok nélkül
Az Európai Űrügynökség (ESA) egy lenyűgöző illusztrációt készített, amelyen bemutatja a Föld alakját tengerek és óceánok nélkül. A képen a Föld geoid alakja látható, ami azt jelzi, hogy bolygónk felszíne nem egyenletes. A legmagasabb pontokat piros és narancssárga színnel jelölték, a kontinensek átlagos magasságát pedig fehérrel. A kék és a sötétkék színek a mélységeket és a mélyedéseket, azaz a tenger- és óceánfeneket ábrázolják.
A lapos Föld elmélete
Mindezek ellenére napjainkban is léteznek olyan emberek, akik szentül hiszik, hogy a Föld lapos. Ezek az emberek úgy vélik, hogy lapos korongon élünk, lefelé ívelő peremekkel, amelyekből kupola alakú légkör emelkedik ki. A lapos Föld közepén helyezkedik el az Északi-sark, míg a Déli-sark nem is létezik.
Gyakran felmerül a kérdés: Ha a Föld gömb alakú, ahogy a tudósok állítják, akkor miért repülnek egyenesen a repülőgépek?
A valóságban a válasz egyszerű. Ahhoz, hogy megértsük, hogy a Föld nem lapos, elég egy pilótával beszélgetni. Hosszú repülések során a Föld gravitációja miatt a repülőgép orra időnként süllyed, ezért a pilótának manuálisan kell kiegyenlítenie a vízszintes helyzetét a horizont alapján.
A modern repülőgépek többsége robotpilóta funkcióval van felszerelve, amelyben speciális dőlésszög-érzékelő is található. Ez az érzékelő a repülés során képes érzékelni a függőleges irányt.
Egyébként egy repülő ablakán kinézve akár szabad szemmel is láthatjuk, hogy a Föld a horizonton lekerekedik.
A Föld gömb alakjának további meggyőző bizonyítékai a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) készült felvételek. A világűrből készült fotók egyértelműen mutatják, hogy a Föld a horizonton lekerekedik.
Végső soron tehát milyen alakú a Föld? A helyes válasz az, hogy a Föld geoid alakú. Legalábbis ez a tudományos magyarázat a Föld alakjára.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
