10 gyerek-kérdés, amire még a felnőttek sem mindig tudják a választ

Mindannyian jártunk iskolába és elég sokan közülünk le is érettségiztek végül. Hiába azonban a 10-15 iskolapadban töltött év, sok esetben még ezalatt a rengeteg idő sem kaptunk választ azokra a 'nagy kérdésekre', melyek gyerekkorunk óta foglalkoztatnak bennünket. Az alábbiakban épp ezért most 10 olyan gyakran feltett gyerek-kérdésre segítünk választ találni, melyekre sok esetben még a felnőttek sem tudnak válaszolni.


  1. 1 Miért tüsszentenek az emberek fény hatására?


    Közel 2300 éve, még a görög filozófust, Arisztotelészt is foglalkoztatta a világ azon nagy kérdésé, vajon mitől is tüsszent az ember, ha a Napba néz. Amióta van villamos energia, a jelenség nem csupán az égitest fényére korlátozódik, így ne lepődjünk meg, ha a sötét moziban ülve, a film kezdetekor néhányan rázendítenek, vagy ha egyszerűen egy erős fényű lámpát felkapcsolva már csavarja is valami az orrunkat. A jelenségnek egyébként neve is van, fotikus tüsszentési reflexnek hívják, hátterében pedig az áll, hogy a vizuális receptoraink közvetlenül a szaglóreceptoraink mellett helyezkednek el, így az agyunk olykor hasonlóan reagál a szemünket ért ingerlésre, mint az orrunkat ért ingerekre.

  2. 2 Miért ártalmas a hegesztőívbe nézni?


    Minden gyerek tudja, hogy nem szabad odanézni hegesztéskor, ám azt olykor még felnőtt korban is csak kevesen tudják, hogy miért. A hegesztőívbe a magas UV sugárzás miatt nem tanácsos belenézni, védőszemüveg nélkül akár még a szaruhártyát is károsíthatja.

  3. 3 Kik az okosabbak: kutyák vagy a macskák?

    adme

    Az egyesült államokbeli Vanderbilt Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kutyáknak körülbelül 530 millió neuron van az agykérgében, míg a macskáknak körülbelül 250 millió gondolkodáshoz, tervezéshez és komplex viselkedéshez szükséges idegsejtjük van. Az agykéregben található neuronok száma befolyásolja az állatok azon képességét, hogy következtetéseket vonjanak le saját tapasztalataikból. Ennek tudatában pedig kijelenthetjük, hogy a kutyák 2-szer okosabbak a macskáknál. Összehasonlításképpen egyébként az emberi agykéregben 16 milliárd neuron található.

  4. 4 Hol van hidegebb: az Északi- vagy a Déli-sarkon?


    Bár sokszor nem találunk rá egyértelmű választ, a meteorológiai statisztikákat vizsgálva nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Déli-sarkon sokkal hidegebb van, mint az Északi-sarkon. Az Északi-sarkon az éves átlaghőmérséklet -34 °C, míg a Déli-sarkon -48,9 °C.

  5. 5 Van két egyforma hópehely?


    A kérdésre adott válasz attól függ, hogy miként közelítjük meg a kérdést. Kenneth Libbrecht, a kaliforniai egyetem fizika professzora szerint ha hagyományos mikroszkóppal vizsgáljuk, akkor elméletileg lehetséges, hogy két egyforma hópelyhet találjunk, viszont ha molekuláris szinten kezdünk vizsgálódni, akkor biztos, hogy sosem találunk két ugyanolyat.

    Ennek oka, hogy egy apró hópehely 1018 vízmolekulát tartalmaz, melyek egytől-egyig teljesen véletlenszerűen szóródnak szét a kristály belsejében annak képződésekor. Ezért pedig annak a valószínűsége, hogy két hópehelyben is pont ugyanúgy szóródjon szét ez a rengeteg vízmolekula, majdnem nulla.

  6. 6 Miért vannak fekete foltok a nyírfák törzsén?


    Már a 18. századi orosz vegyészt, Johann Tobias Lowiz-ot is foglalkoztatta a kérdés, hogy miért jelennek meg jellegzetes fekete foltok a nyírfa egyébként világos, majdhogynem fehér törzsén?! A választ ezesetben a betulin nevű anyagban kell keresnünk.

    A betulin a nyírfa kérgében található növényi összetevő, mely a nyírfakéreg fehér színét is adja. Ez az anyag védi meg a nyírfát többek között attól, hogy télen fagyási sérüléseket szenvedjen. Ez azonban olykor átok is: mivel a nyírfa kérgének nagyon sűrű a szerkezete, ezért nem teszi lehetővé a víz és a levegő felszívódását. Ennek „kiküszöbölésére” jelennek meg a fekete foltok a fán, amin keresztül a növény továbbra is képes nedvességhez és levegőhöz jutni a törzsén keresztül.

  7. 7 Miért félnek a macskák az uborkáktól?!


    Néhány évvel ezelőtt mindenki a vicces macskás-uborkás videókon nevetett az interneten. A kompozíció majdnem minden esetben egyforma volt: a gazdák észrevétlenül az éppen gyanútlanul falatozó macskájuk mögé csempészték az uborkát, akik később megfordulva hatalmas ugrálásokba és őrült menekülésekbe kezdtek. De miért van ilyen hatással az uborka az egyébként meglehetősen hidegvérű macskákra?!

    A jelenségnek több oka is van, az egyik, hogy a macskák szinte teljesen kikapcsolják az agyukat evés/ivás közben, hiszen ilyenkor a jól megszokott helyen, nyugalomban esznek-isznak és tudják, hogy semmi nem zavarja meg őket abban, amit csinálnak. A váratlan gyanús tárgy felfedezése azonban kizökkenti őket ebből a biztonságos állapotból és azonnal heves menekülésbe kezdenek. A másik ok a macskák evolúciós ösztöneiben keresendő, ami úgy alakult ki a hosszú évezredek során, hogy alapból veszélyforrásnak tekintsék a kígyó-, illetve kígyószerű tárgyakat. A kígyóuborka épp ezért minden másnál jobban aktiválja a macskák "pánikrendszerét".

  8. 8 Miért repülnek "V"-alakban a madarak.


    A válasz egyszerű: ez az egyetlen módja annak, hogy a csapatban repülő madarak mindegyik tagja jól belássa a maga előtt található terepet, ugyanakkor mégis közel legyen a társaihoz. Ugyanezért alkalmazzák a V-alakzatban repülést a légierőnél is.

  9. 9 Miért világítanak éjjel a szentjánosbogarak?


    A helyzet az, hogy valójában nappal is világítanak, csak ekkor a Nap fénye miatt szinte lehetetlen észrevenni. A fényt a potroh elülső része termeli, a világítósejtek (fotociták) segítségével. Ezek belsejében luciferin képződik, amely oxigént tartalmazó környezetben (így a levegőben is, mely a potrohon található légcsöveken jut be az állat testébe) átalakul, s fényrészecskéket (fotonokat) bocsát ki.

    A fény kibocsátásának egyébként két célja is van: az egyik a zsákmány elejtésében történő, a másik párkeresésben történő segítség.

  10. 10 Miért remegünk, amikor félünk?


    Kim Hellemans professzor, az Ottawai Egyetem neurológusa kimutatta, hogy a félelem hatására történő reszketés jelenségének hátterében az emberi agy áll, ami jeleket küld a mellékveséknek, amik így adrenalint és kortizont (stressz hormonokat) kezdenek pumpálni a vérünkbe. Ezeknek a hormonoknak az a feladatuk, hogy gyorsan felkészítsék (vagy mondjuk úgy: „bemelegítsék”) a testünket a ránk váró esetleges nagy fizikai igénybevételekhez, például a támadások elleni védekezéshez vagy a meneküléshez.

    Ez nagyjából olyan, mint amikor télen a nagy hidegben járatjuk egy kicsit az autónk motorját a beindítást követően, hogy ne fulladjon le az autó, amikor elindulunk vele.

REAGÁLJ A TARTALOMRA EMOJIVAL!

10
Ez igen!
2
Nem tetszik!
1
Vicces
1
Imádnivaló
1
Meglepő
1
Szomorú
1
Bosszantó

SZÓLJ HOZZÁ!



Hozzászólások

Mit készítsünk?!
Kép
Fotó vagy GIF.
GIF
GIF képek vagy MP4 formátumú videók.
Videó
Youtube, Vimeo vagy Vine.
Szöveg
Szöveg-orientált bejegyzés, beágyazásokkal, videókkal és képekkel.
Lista
Klasszikus internetes lista, számozással.
Szavazás
Véleménynyilvánítás az előre megadott kérdésekre.
Visszaszámlálás
Ugyanaz, mint a sima lista, csak fordított számozással.
Személyiség teszt
Egy sor kérdés, melyek végül lelepleznek valamit rólunk.
Kvíz
Tudáspróba, melyekre csak jó vagy rossz válasz van.
Nyílt lista
Egy lista, melyet a látogatók szabadon bővíthetnek.
Ranglista
Egy lista, melynek elemeire a látogatók szavazhatnak.

Küldd el egy barátodnak!