- Európai mértékek szerint 0,04 és 0,06 mm átmérőjű hajszál vékonynak számít.
- Normálnak a 0,06 – 0,08 mm átmérőjű hajszál minősül, vastagnak pedig a 0,08 – 0,1 mm átmérőjű.
- Az ázsiaiak hajszálai az európaiakhoz képest vastagabbak: Ázsiában a hajszál átlagos vastagsága 0,08 és 0,12 mm között mozog.
Magad is ellenőrizheted: az emberi hajszálak fejbőrön lévő vastagsága 40 és 120 mikrométer között mozog (0,04 és 0,12 mm).
A hajakról mindent tudó Schwarzkopf márka állítása szerint:
A kommentekben a vicceskedők persze megjegyeznék, hogy az embernek más testrészein vastagabb szőrszálak nőnek. De mi most maradjunk a fejbőrön lévő hajszálaknál.
Az aranyfólia is különböző vastagságú lehet: 0,1 mikrométer a legvékonyabb, 0,7 mikrométer pedig a legvastagabb.
Így láthatjuk, hogy a legvékonyabb aranyfólia 500-szor vékonyabb, mint egy vékony (50 mikrométeres) emberi hajszál! A vastagabb hajszálakról már nem is beszélve.
Sőt, még ennél is tovább megyek! A legvékonyabb aranyfólia 20-szor vékonyabb, mint egy vörösvérsejt! Ezt már említettem más aranyról szóló cikkeimben is, de ez a hasonlat annyira lenyűgöző, hogy megismétlem.
Az emberi vérben lévő vörösvérsejt (a vörösvértestek, amelyek oxigént szállítanak) vastagsága 1 mikrométer a közepén és 2 mikrométer a szélein.
Talán a tapintható dolgok közül csak a szappanbuborék hártyája vékonyabb, mint az aranyfólia!
Amikor a buborék kipukkad, a falának vastagsága körülbelül 0,025 mikrométer – ez négyszer vékonyabb, mint a legvékonyabb aranyfólia.
Remélem, sikerült szemléletesen bemutatnom ezen nemesfém szinte súlytalan lapkáinak hihetetlen vékonyságát.
Hogyan sikerül az embereknek ilyen vékonyra kovácsolni az aranyat? Ráadásul 1700 évvel ezelőtt kezdték el Kínában készíteni!
A legtisztább 24 karátos (999 tisztaságú) aranyat először megolvasztják, majd egy kis formába öntik:
Ebből a körülbelül 120 grammos rúdból 1000-6000 aranyfólialap készíthető, a kívánt vastagságtól függően:
Ezt a rudat ezután többször is áthengerlik görgők között, hogy a lehető legvékonyabb aranylemezt kapják:
A lemezt apró négyzetekre vágják, amelyeket pergamentlapok közé helyezve egymásra raknak. Minden köteg 100-330 arany négyzetet tartalmazhat:
A csomagot először préssel összenyomják, majd négy részre vágják. Ezután következik a legfelelősségteljesebb és legmunkaigényesebb művelet, az aranynégyzetek kikalapálása (kihengerlése). A mester speciális kalapácsokkal üti a csomagot meghatározott erővel és sorrendben, hogy az arany egyenletesen kikalapálódjon.
A csomagot kézzel ötven perctől két és fél óráig kalapálják! Ez ismét a kívánt vastagságtól függ:
És végre elkészült az aranyfólia!
Minden lapot kivesznek a csomagból, levágják a széleit, hogy négyzetet kapjanak, és az aranyfóliát egy úgynevezett „könyvbe” teszik, amellyel eljut a aranyozó mesterekhez.
Csak a legfőbb aranyfóliagyártási műveleteket mutattam be. Valójában 20-30 ilyen műveleti lépés is van. Mindegyiknek megvannak a maga finomságai és titkai.
Ráadásul minden mesternek megvannak a maga egyéni titkai!
Természetesen a haladás nem áll meg. Egyre kevesebb a kézzel aranyfóliát készítő mester. Manapság leggyakrabban automatikus kalapácsot használnak a kikalapáláshoz, amely egyenletesen és azonos erővel üti a csomagot. A csomagot maga az ember vagy egy robot mozgatja a kalapács alatt.
Valószínűleg így sokkal jobb minőségű aranyfóliát lehet kapni, dudorok és vastagságbéli egyenetlenségek nélkül.
Azonban hallottam, hogy a mesterek és restaurátorok nem kedvelik ezt a fajta „modern” aranyfóliát. Állításuk szerint a tömegtermelésű aranyfóliával nehezebb dolgozni, könnyebben szakad, és valahogy nem is olyan szép.
Vagy csak lehet, hogy túl válogatósak a mesterek?
Remélem, hogy tetszett a cikk és érdekesnek találtad!
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
