Látszólag ellentmondásos, de létezik rá logikus magyarázat.
Bár a logika azt diktálná, hogy a Naphoz legközelebb eső Merkúr a Naprendszer legforróbb bolygója, a valóság meglepő: ez a cím a második bolygóé, vagyis a Vénuszé. Felszíne elképesztő, 462 Celsius-fokos hőmérsékletre melegszik fel, messze megelőzve a Merkúron mért maximum 427 Celsius-fokot.
Miben rejlik a rejtély? A válasz a Vénusz sűrű atmoszférájában rejlik. Míg a Merkúr légköre elenyésző, a Vénuszt vastag gázburok öleli körül, melynek 96%-át szén-dioxid, a maradékot pedig sűrű kén-dioxid felhők alkotják. Ez a "pokróc" csapdába ejti a Nap hőjét, megakadályozva a hő távozását a kozmikus térbe.
A Vénusz a nevét a szépség és a szerelem istennőjéről kapta a ragyogó fényessége miatt. A XX. század elején még a tudósok azt feltételezték, hogy a sűrű felhők alatt esetleg óceánok, buja esőerdők és talán élőlények is rejtőznek.
Paradoxon! Az életre legveszélyesebb bolygó a szerelem és a termékenység istennőjéről, Vénuszról kapta a nevét.
Azonban az 1970-es években szovjet űrszondák adatai lerántották a leplet a Vénusz valódi arcáról. A gázburok alatt pokoli táj lakozik, aktív vulkánokkal, olvadt lávamezőkkel és állandó 460 Celsius-fok feletti hőmérséklettel.
De vajon van-e remény a Vénusz meghódítására? A válasz meglepő módon igen. A bolygó légkörében, a felszíntől távolabb, a hőmérséklet a Földhöz hasonló, komfortos értékeket mutat. Léteznek tervek lebegő platformok telepítésére a Vénusz légkörébe, melyek lakhatást és kutatási lehetőségeket biztosíthatnának.
A távoli jövőben a terraformálás, azaz a bolygó klímájának mesterséges megváltoztatása is elképzelhető, mely a Vénuszt könnyedén lakhatóvá tudná tenni az ember számára.
Egy dolog biztos: a Vénusz meghódítását nem tudjuk majd pezsgővel ünnepelni. A sűrű atmoszféra 90-szer nagyobb nyomást gyakorol, mint a Földön, így a pezsgős dugó egyszerűen nem repülne ki a helyéről. Sőt, buborékok sem keletkeznének, és az ital íze is egészen más lenne a Vénusz légkörében.
