1958 nyarán az alaszkai Lituya-öbölben következett be a történelem legnagyobb cunamija.
Egy 7,8-as erősségű földrengés miatt egy hatalmas sziklatömeg omlott le, ami egy óriási, fél kilométer (!) magas hullámot indított el.
A természeti csapás öt ember életét követelte, és mindent elsöpört, ami az útjába került.
500 méterrel a tengerszint felett
A Lituya-öbölben a cunami magasabb volt, mint az Empire State Building. A szemtanúk rémisztő látványként írták le az eseményt: a hegyeknél is magasabbra tornyosuló, 160 km/órás sebességgel száguldó hullám szó szerint lesöpörte a csónakokat, és a nyílt tengerre sodorta őket. Miután a vihar elült, a partvidéken csak romok és derékba tört fák maradtak.
A nyugtalan öböl
A Lituya-öböl alapvetően a nyugtalan természetéről híres. A hossza körülbelül 14 kilométer, a bejárata pedig szűk, nem haladja meg a 10 kilométert. Mivel az öböl Alaszka sziklái és gleccserei között fekszik, a megközelítése nehéz, a hangulata pedig titokzatos.
A víz mélysége itt körülbelül 220 méter. Az öböl felfedezői francia tengerészek voltak, a nevét pedig az indián törzsektől kapta: a Lituya jelentése „tó a hegyfoknál”. A halászok megfigyelték, hogy időnként csónakok tűnnek el errefelé – később a tudósok megerősítették, hogy a kőzetlemezek mozgása és a földrengések miatt a tenger ezen a környéken kiszámíthatatlan, és nagyjából 25 évente előfordul cunami.
A megacunami ereje
A Lituya-öbölre lecsapó megacunami magassága elérte az 524 métert. A hullám játszi könnyedséggel tarolt le minden fát, épületet és növényzetet, a csónakokat és hajókat pedig felkapta, és a nyílt tengerre hajította. Az ár csak a La Chaussee-turzásnál kezdett csillapodni, és fél óra elteltével szűnt meg teljesen.
A lituyai cunamit az emberiség történetének legnagyobbjaként tartják számon. A korábbi csúcstartó az Icy Bay-fjordban keletkezett cunami volt, a maga „mindössze” 192 méteres magasságával.
Aszteroida becsapódása
A cunami kialakulásának egyik fő oka a földrengés következtében lezúduló kőzetlavina volt. A felszabaduló elképesztő energia miatt a tudósok ezt a jelenséget egy aszteroida becsapódásához hasonlítják.
A katasztrófa után a kutatók felfigyeltek egy jég alatti tóra, amelynek a vízszintje 30 métert zuhant. A tudósok feltételezése szerint ez azért történt, mert a víz kiszabadult az összeomló gleccser alól. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az öböl földrajzi adottságai és a földrengést kiváltó törésvonal miatt nagy a valószínűsége az újabb cunamik kialakulásának.
A hullám következményei
A lituyai cunami pusztítása hatalmas méreteket öltött – a nyomai még ma is láthatók az űrből. A partvidék, amelyet egykor sűrű erdők borítottak, csupasz sziklafalra emlékeztetett, teljesen megfosztva a növényzettől. A közeli Yakutat településen megrongálódtak a közművek, a vezetékek és a hidak. A természeti csapásnak öt halálos áldozata volt, akik épp az események középpontjában tartózkodtak – hála Istennek, az öböl egyébként gyéren lakott volt.
