Amikor az otthonunkba fogadunk egy kisállatot, akkor az nemcsak egyszerű kisállat lesz, hanem idővel a család teljesjogú tagja. Nem ritka persze, hogy valaki a családból először vonakodik attól, hogy állat taggal bővüljön a család, de ez rendszerint idővel 180 fokos fordulatot vesz, és a kisállatot legjobban ellenző családtag kerül később a legköz…
A szülők logikája néha meglehetősen ellentmondásos. Egyszer azt mondják, hogy nem engednek háziállatot a házba, aztán előbb-utóbb meglágyul a szívük, sőt mi több, legjobb barátokká válnak a négylábú szőrcsomókkal.
A férfiak szeretnek elutasító szavakkal dobálózni a kisállatok hallatán, de amint ezek a kis bolyhos boldogság-golyók megjelennek a házban, még a legkeményebb szívű apukák is úgy olvadnak el, akárcsak egy napon hagyott fagylalt.
Egy új háziállat még a legtökéletesebb családokban is heves vitákat tud okozni. Érvek-ellenérvek, ki fogja gondozni, stb. Arról nem is beszélve, hogy vannak szülők, akik alapból ki nem állhatják a kutyákat és a macskákat – ilyenkor pedig még nehezebb dolguk van a családtagoknak.
