Mindenki tudja, hogy Amerikában nem a megszokott Celsius-skála, hanem a Fahrenheit-skála használatos a hőmérséklet mérésére. Ez könnyen észrevehető az autókon vagy az amerikai filmekben. De miért van ez így?
A válasz a 18. század elejére vezethető vissza. 1724-ben egy német tudós, Daniel Gabriel Fahrenheit elkészítette az első két olyan hőmérőt, amelyek ugyanazt a hőmérsékletet mutatták. Azonban nem akarta használni Isaac Newton hőmérsékleti skáláját, amelyet két évtizeddel korábban találtak ki, mert úgy gondolta, hogy az tökéletlen. Ezért úgy döntött, hogy kitalál egy saját skálát, és szerény módon magáról nevezte el.
Fahrenheit-fok
Nem tudni, hogy sokat töprengett-e rajta, de a nullát egy sós oldat (víz, jég és ammónia) hőmérsékletének (-17,8°C) segítségével állapította meg. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Fahrenheit csak találomra választott egy hőmérsékletet. De ez nem így van. Úgy gondolta, hogy a nullának a lakóhelyén (a németországi Danzigban) 1709-ben mért leghidegebb téli hőmérsékletet kell tekinteni.
A Fahrenheit-skála hőmérőjének másik állandó pontja az emberi test hőmérséklete lett volna. Kezdetben 24 fokra állította be, a nap 24 órájának számát követve. De miután rájött, hogy ez a beosztás nem megfelelő, úgy döntött, hogy negyedekre osztja, így az emberi test hőmérséklete 24 × 4 = 96°F lett. E két jelzés alapján hozta létre a skála beosztását. Ez alapján a víz forráspontja normál körülmények között 212°F, a fagyáspontja pedig 32°F lett a Fahrenheit-skála szerint.
Felmerül a jogos kérdés, hogy miért nem a víz fagyáspontját és forráspontját vette Fahrenheit a skála alapjául, mint Celsius és Newton. Ennek az volt az oka, hogy úgy gondolta, ez helytelen, mivel a víz fagyáspontja és forráspontja nem mindig volt azonos, és függött a víz összetételétől és külső tényezőktől, mint a nyomás és a tengerszint feletti magasság. Az emberi test normál hőmérséklete ezen a téren sokkal megbízhatóbbnak és állandóbbnak tűnt számára. Ami a nullát illeti, Daniel Gabriel Fahrenheit valószínűleg soha nem járt mondjuk Szibériában, ezért úgy gondolta, hogy sehol nem lehet hidegebb, mint a szülővárosában, Danzigban.
Amikor Fahrenheitnek sikerült két olyan hőmérőt készítenie, amelyek ugyanazt a hőmérsékletet mutatták, mindenki annyira le volt nyűgözve és el volt ragadtatva, hogy azonnal meghívták a Királyi Társaságba, és elkezdték aktívan használni a skáláját. Természetesen nem csak a Brit-szigeteken, hanem az összes brit gyarmaton is használták, beleértve Észak-Amerikát is. Később pedig sok más országban is elterjedt.
Celsius-fok
1742-ben Anders Celsius svéd csillagász és meteorológus egy másik hőmérsékleti skálát alkotott, amelyben a két fő pont a víz fagyáspontja és forráspontja volt. Igaz, Celsius eleinte a forráspontot jelölte 0-nak, a fagyáspontot pedig 100-nak, de később a skálát megfordították, és a ma is megszokott formájába hozták.
Fokozatosan a országok átálltak a Celsius-skálára (amelyet csak 1948 óta neveznek így), addig „svéd”-nek vagy „százfokos”-nak hívták. Még Anglia is, amely sokáig ellenállt, 1965-ben áttért a Celsius-ra, és egyúttal elfogadta a teljes metrikus rendszert is, méterekkel és kilométerekkel a korábban használt mérföldek helyett.
A Celsius-skála kapcsán is vannak problémák, ezért a Nemzetközi Mértékegységügyi Rendszerben a hőmérsékletet nem Celsius-fokban, hanem Kelvinben mérik. 0°K az abszolút nulla fok, aminél a molekulák mozgása megszűnik, az élet leáll. 0°K = -273,15°C = −459,67 °F.
Az Egyesült Államokban is volt kísérlet a Celsius-ra és a kilométerre való átállásra. 1975-ben még törvényt is hoztak, amelynek értelmében az országnak el kellett volna kezdenie a metrikus rendszerre való áttérést. De nem járt sikerrel, az átlagemberek fellázadtak, akik már hozzászoktak a Fahrenheit-hez és a mérföldekhez, és nem nagyon zavarta őket, hogy a világ többi része a metrikus rendszert és a Celsius-fokot használja.
Így gondolkodtak: „minek változtatni, ha nekünk így is jó?” Ráadásul az amerikaiaknak mindössze két szomszédja van – Mexikó és Kanada -, ők pedig már megszokták az amerikaiak mérföldhöz és Fahrenheit-hez történő ragaszkodását, így a velük történő interakció sem okozott gondot. Végül az amerikaiak a „fenébe a világgal, alkalmazkodjanak ők hozzánk” elv alapján cselekedtek. Röviden: 1982-ben Reagan elnök feloszlatta a Metrikai Bizottságot, és minden maradt a régi.
A Fahrenheit-ről Celsius-ra és fordítva történő átváltás egyébként nem is olyan bonyolult, mint amilyennek látszik. Csak egy kicsit kell megerőltetnünk magunkat. A képlet a következő: Celsius = (Fahrenheit – 32) / 1,8. A Celsius-fok Fahrenheit-re történő átváltásához először szorozni kell a Celsius-fokot 1,8-cal, majd hozzáadni 32-t. Az egyetlen pont, ahol a Celsius- és Fahrenheit-skála egybeesik, a -40°-os pont.
Megjegyzendő, hogy nem csak az amerikaiak élnek a Fahrenheit és a mérföld sajátos kis világában. Ugyanezeket használják a Bahamákon, a Kajmán-szigeteken, a Palau Köztársaságban és Belize államban is. Ha tehát távolság és hőmérséklet mérésről van szó, akkor ez a kis csapat gyakorlatilag szembe megy az egész világgal.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
