Az életem során sokat utaztam, de az egyik legemlékezetesebb út mindmáig a Svédországba vezető üzleti út maradt – ez volt az első külföldi utam. Az időbeosztás nagyon zsúfolt volt, de az út végén sikerült pár órát szakítanom a főváros felfedezésére.
Közvetlenül az óvárosba, Stockholm történelmi központjába mentünk, amely a Stadsholmen szigeten található. Keskeny, kövekkel kirakott utcák (némelyik között csak 1 méter volt a távolság). Színes középkori házak, szorosan egymás mellett… Ez az építészet teljesen lenyűgözött.

Még most is emlékszem: jártam az utcákon, nézegettem a régi házak homlokzatát, és nem hittem el, hogy itt még mindig emberek élnek. Minden olyan mesésnek tűnt – mintha egy gyerekmese díszletei lennének. El tudtam volna képzelni, hogy ezekben a 13-14. századi kőházakban ma múzeumok, bankok, ügyvédi irodák vagy irodák találhatók. De hogy lakóházak? Soha!
De a hivatalos adatok ezt cáfolják. A Stadsholmen szigeten – ezekben a mézeskalács házakban – jelenleg körülbelül 3000 ember él.
Hogy néznek ki a lakások az ilyen régi házakban? Milyen körülmények között élnek ott az emberek? A gyönyörű homlokzatok csak díszletek, vagy belül is olyan hangulatos, mint kívül?
Arról álmodtam, hogy egyszer majd ellátogathatok egy ilyen házba, és a saját szememmel láthatom. De soha többé nem utaztam Svédországba.
Ezért örültem meg nagyon, amikor rábukkantam egy család történetére, akik már évek óta Stockholm történelmi központjában élnek.
Sétáljunk egyet együtt (még ha csak virtuálisan is) a lakásukban! Nézzük meg, milyen belső terek rejtőznek a középkori falak mögött!
A lakás ezen az utcán található. Balról a negyedik ház lesz a miénk.

A 17. század elején ez az épület sokkal kisebb volt, és csak néhány emelet magas.
A 18. században ez a ház Daniel Tel, egy ruhakereskedő tulajdonában volt. Halála után az özvegye újra férjhez ment – egy selyemkereskedőhöz, aki átvette a vagyon (ez a ház és az első emeleten lévő üzlet) kezelését. Maga a család közvetlenül a kereskedés felett lakott – a második emeleten, a gyerekekkel és a szolgákkal együtt.
1861-ben – már egy másik tulajdonos alatt – a házat teljesen átépítették. Két további emeletet és egy lekerekített lépcsőházat kapott.
Pontosan ott, a negyedik emeleten élnek már évek óta a mai beszámolóm hősei. Ők ezt a lakást csak örökölték.
Kukkantsunk be!

A lakás 92 négyzetméteres. Négy szoba van benne – konyha, nappali, hálószoba, dolgozószoba, gardrób és külön fürdőszoba és WC.

A belső térben sok történelmi részlet megmaradt – stukkó, kétszárnyú ajtók, nagy ablakok, eredeti fa padló.
Ehhez adjuk hozzá a William Morris tapétákat, a nappaliban a kandallót és egy kis családi könyvtárat… Hangulatos, igaz?
A nappali a legnagyobb szoba a házban. Itt kapott helyet a kanapé és az étkező is.

A nappaliban a tapétát halvány rózsaszínre festették. Az ablakokból a szomszédos házra nyílik kilátás, de a szoba nagyon világos.
A két szőnyeg több zónára osztja a helyiséget: – pihenősarok kanapéval, könyvespolcokkal és kandallóval; – étkező, ahol általában a vendégekkel gyűlnek össze.
A nyitott könyvespolcok gyakran zavarba ejtik azokat, akik nincsenek hozzászokva a nyitott tároláshoz. De Stockholm történelmi központjában nincsenek olyan problémák a porral, mint más nagyvárosokban.

A vintage bútorok görgőkön állnak. A fotel William Morris stílusú szövettel van kárpitozva, a kétszemélyes kanapé viszont láthatóan felújításra szorul – helyenként a szövet erősen kifakult.

Itt, a nappaliban áll egy modern kandallókályha – nem annyira fűtésre (a lakásban anélkül is nagyon meleg van), mint inkább a hangulat fokozásra – különösen a végtelen téli estéken.

A szomszédos házig csak pár méter van.

Az előszoba mellett található a konyha – egy újabb étkezővel.

Először azt hihetnénk, hogy ez egy ablak. Valójában a függönyök mögött egy vitrines szekrény rejtőzik, tele edényekkel.

Két díszes boltíves ablak mozaikkal – a legkülönlegesebb dolog ebben a konyhában. Egy kis gardróbba vezetnek.

Régi létra – hogy könnyebb legyen levenni a konyhai eszközöket a felső szekrényekből és a könyveket a magas polcokról.

A konyhában a tapéta (mint a többi szobában) William Morris. Úgy tűnik, az egész lakást áthatják a mintái. És ez egyértelműen jól áll neki.
Ez az a bizonyos gardrób. A díszes ablakok az egyetlen napfényforrások ebben a helyiségben.

A gardrób mellett található egy másik kis szoba. Ez a háziasszony dolgozószobája. Régen itt volt a gyerekszoba.

Így néz ki a hálószoba. A lakás tulajdonosai idősek. Vannak gyerekeik, de ők már régóta külön élnek.

Bár Svédország a skandináv stílus hazája (a többi északi országgal együtt), mégis mennyi country elem és angol hangulat van ebben a lakásban! Vagy csak nekem tűnik így?

Figyelj oda két részletre a hálószobában!
Az éjjeliszekrények nyitott polcait függönyök takarják. Ez általában a vidéki házak konyháiban fordul elő.
Tetszettek még a kispárnákon a huzatok – ez GP&J BAKER szövet, egy 1920-ban tervezett mintával.
Vintage íróasztal a 19. századból.

A fürdőszoba és a WC külön van. Így néz ki a fürdőszoba. A csempe modern, a fa székek viszont vintage darabok, már az előző tulajdonosok idejében is itt voltak.

Az utolsó állomás az előszoba. Itt az ideje elbúcsúzni. Remélem, neked is (mint nekem) érdekes volt sétálni ebben a szokatlan lakásban, ahol a múlt összefonódik a jelennel.

Jó látni, hogy milyen érdekes belső tér rejtőzik a 17-18. században épült épületek mesébe illő homlokzata mögött.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK