15+ ember, akik egy akciódús történetben találták magukat, bár nem tervezték

„A váratlan nem az, amikor a macska megharap az éjszaka közepén. A váratlan az, amikor az egész macska helyett csak ezt látod.”

• Ma egy beszélgetés során anyámmal megemlítettem, hogy az utóbbi időben jobban hallom a szomszédokat a fal túloldalán, mintha a falak elvékonyodtak volna. Ő megértően bólintott, és így válaszolt: „Hát, ezért szoktunk szőnyegeket lógatni a falakra, hogy legalább legyen valami hangszigetelés. Azt hitted, hogy a szépség kedvéért vannak?” © Dr.vAd / Pikabu
• Orvosi vizsgálaton vettem részt egy intézetben. Szinte minden orvosnál jártam, és az utolsóhoz indultam, hogy megkapjam végre a papírjaimat. Az orvos – egy életvidám korú nő – az aktámról olvasgatta épp az elemzések eredményét, majd ahogy beléptem és ám nézett, így szólt: „Á, itt van, akire vártam!”. A szívem majd kiugrott a helyéről, egy csomó gondolat futott át a fejemen: cukorbetegség, leukémia …. Végül azt mondta: „Tedd már fel kérlek ezt a virágot a szekrény tetejére, én nem vagyok hozzá elég magas”. © RadikX/Pikabu
• Egyszer a folyótól hazafelé jövet a barátommal elsétáltunk a hétvégi telkek mellett. Az egyik mellett elhaladva hallottuk, hogy egy lány háromszor egymás után tüsszentett a kerítés mögül. A barátom, aki társaságkedvelő srác, azonnal kiabált: „Egészségedre!” Onnan egy szelíd női hang jött: „Ó, köszönöm”. Ezzel elkezdődött a párbeszéd: „Miért vagy nyáron beteg?”. Erre a nő így válaszolt: „Nem vagyok beteg, csak valami van az orromban…”. – ekkor a kerítés mögül egy mély férfi hang kezdett morgolódni: „Ki ez a társaságkedvelő?” A barátom megijedt, és azt mondta: „Ó, bocsánat.” Én megveregettem a vállát és azt mondtam: „Ez nem a te napod, nőcsábász.” © over6 / Pikabu

• Egyszer elmentem egy étterembe a barátnőmmel, egy teljesen átlagos randira, és úgy döntöttünk, hogy halat rendelünk. Hozták az ételt, a lány felvágta a halat és hirtelen sírni kezdett. Megkérdeztem: „Mi a baj?” – Erre ő kihúzott egy gyűrűt a halból és azt mondta: „Igen!”. Szóval összeházasodtunk….. © RLight / Pikabu
• A biológiai apámmal 23 éves koromban találkoztam először. Néhány évvel később meghívott engem és a fiamat, hogy éljünk vele, amíg megoldom a pénzproblémáimat. A végrendeletében is meg akart nevezni, de az akkori felesége azt javasolta, hogy végeztessünk apasági tesztet „a biztonság kedvéért”. Hat héttel később megjött az eredmény – nem ő volt az apám.
  A mostohaanyám kirúgott. Hajléktalan lettem, a fiamat pedig elvette tőlem az apja. Egy nap azonban egy vita során elvesztette a fejét, és kirobbant belőle, hogy valójában kicserélte a teszthez használt mintámat a sajátjával. Újra ellenőriztük. Tényleg ő az apám. © Lunatyc84 / Reddit
• A Hamupipőke-szindróma hirtelen, kegyetlen és könyörtelen: éjszaka felkelsz egy pohár vízért, le akarsz törölni egy foltot az asztalról – és hirtelen az egész konyhát elmosogattad. © Ismeretlen szerző / Bash

,,Jó reggelt, szomszéd!”

• Ma, amikor a villamosmegállóban álltam, egy tinédzser odajött hozzám, és úgy szólított meg, hogy „hölgyem”. Így jöttem rá, hogy a fiatalságomnak valószínűleg vége. Ezzel még minden rendben is lenne, de amikor visszafelé tartottam, egy másik tinédzser szólított meg, és megkérdezte, hogy melyik iskolába járok, illetve, hogy van-e barátom. Ez mindenkinél így zajlik 25 évesen, vagy csak nálam? © Unedica/Pikabu
• Tavaly nyáron történt. Meleg volt, az erkély szélesre tárva. Az ágyon feküdtem rövidnadrágban és pólóban, könyvet olvastam. Ekkor bejött egy férfi. Az erkélyen keresztül. Harmadik emelet. Nappal van. Csendben elindul a kijárat felé. Én is csendben fekszem. Kábultan a rémülettől. Az ajtónál kiált egyet: „Úrnőm, csukja be az ajtót.” Körülbelül 5 perc múlva magamhoz tértem, odamentem, hogy becsukjam az ajtót. Mint kiderült, a házaspár egyik tagja a fenti albérletből. A férfi éjjel kifeküdt az erkélyre, a felesége pedig reggel kizárta, és elment elintézni néhány dolgot. A férfi arra ébredt, hogy késésben van a munkából, szóval az egyetlen menekülés számára az volt, ha leereszkedik és a mi erkélyünkön keresztül távozik. © Finkax/Pikabu
• Munka után felvettem a feleségemet, aki beült a kocsiba, majd meredten nézett rám. Elindultunk, hallgattuk a rádiót. Hirtelen a semmiből botrány bontakozott ki:
  – Nem veszel észre semmit!
  – Mit kellett volna észrevennem?
  – Például azt, hogy levágattam a hajamat!
  *ránéztem az asszonyra*
  Kalapot viselt… © Ismeretlen szerző / Bashorg

Mikor volt részed utoljára furcsa és abszurd pillanatokban?