Maldív-szigetek… Ennek a trópusi üdülőhelynek a neve gyakran cseng a fülünkben, és a legtöbb ember számára kizárólag a drága és kétségtelenül kiváló minőségű pihenéssel társul.
Már az interneten található fotók is lenyűgözőek! Kék, felhőtlen égbolt, perzselő nap, hófehér homokos strandok finom homokkal, azúrkék hullámok – mindez elkápráztatja a képzeletet, és akaratlanul is elhisszük, hogy a Földi Paradicsom létezik.
Évente több százezer turista érkezik a világ minden tájáról, hogy a forró maldív nap alatt sütkérezzen és a csodálatos maldív strandokon sétáljon. Történik ez annak ellenére, hogy a Maldív-szigeteken való pihenést aligha lehet olcsónak nevezni. Valljuk be, ez egy drága mulatság, amit nem mindenki engedhet meg magának, ezért a Maldív-szigetekkel szemben támasztott elvárások is meglehetősen magasak. A szigetek kétségtelenül megbirkóznak a legigényesebb turisták tömegével is, és a legmagasabb színvonalú pihenést tudják nekik kínálni. De… milyen áron?!
Mint minden éremnek, a Maldív-szigeteknek is van egy sötét oldala, amelyről a turistáknak természetesen nem szokás mesélni, hogy ne rontsák el a Földi Paradicsomról alkotott mesébe illő elképzelést. Azonban javaslom, hogy vessünk egy pillantást az ideális nyaralás „kulisszái mögé”, és ismerjük meg a Maldív-szigetek minden zegzugát.
A megfejtés valójában meglehetősen egyszerű. Gondoljunk csak bele, hogy a Maldív-szigeteket évente látogató hatalmas turistaforgalom nem maradhat észrevétlen a kiszolgálás szempontjából. Ezek az emberek mindannyian esznek, isznak, tisztítószereket és higiéniai termékeket használnak, ami azt jelenti, hogy szó szerint hegyekben hagynak maguk után szemetet. Ezzel nincs mit tenni, ez normális.
A civilizált országok többségében a szemetet a lehető leghamarabb újrahasznosítják, majd újra felhasználják. Ha erre nincs lehetőség, a szemetet egyszerűen speciálisan kialakított lerakókban és hulladéklerakókban tárolják, és fokozatosan dolgozzák fel, nem pedig azonnal.
A maldív hatóságok a legkönnyebb utat választották, és úgy döntöttek, hogy a helyi lakosok és a látogatók által hátrahagyott szemetet egy kijelölt helyre kell gyűjteni. Központi szemétlerakóhelynek a Malé fővárosától 7 kilométerre nyugatra fekvő Thilafushi szigetet választották ki.
Még körülbelül 30 évvel ezelőtt Thilafushi egy festői sekély lagúna volt, méretei 7 kilométer x 200 méter, amely harmonikusan illeszkedett a Maldív-szigetek tájképébe. Azonban 1991 óta, amikor a maldív turisztikai ipar fellendült, és a paradicsomi üdülőhely szépen lassan nem tudott lépést tartani a keletkező hulladék mennyiségével, úgy döntöttek, hogy kijelölnek a szemét tárolására egy szigetet… egy meglehetősen kicsi szigetet, amely amúgy sem volt túl vonzó a turisták számára.
Így 1992 januárjában megérkezett az első hulladékszállítmány Thilafushira. A szemetet azonban nem dobták csak úgy összevissza – volt egy bizonyos tárolási rendszer. Ehhez a szigeten speciális gödröket ástak homokos falakkal, amelyekbe az összes beszállított válogatlan hulladékot bedobták. Ezután építési törmelékkel és korallhomokkal borították be őket. Ez a módszer egy ideig segített a lerakónak meglehetősen tisztának tűnni. Egy idő után azonban túl sok lett a szemét…
1997-ben a helyi hatóságok úgy döntöttek, hogy a Thilafushi-szigetet (amely ekkorra már teljes értékű homok- és hulladékszigetté vált) bérbe lehet adni különböző ipari vállalkozásoknak.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
