Tulajdonképpen ez logikus döntésnek tűnik, és az ütközés elkerülésének legegyszerűbb módjaként fogod fel. De a tengerészeti szakértők azt állítják, hogy maga a fizika akadályozta volna meg ezt a manővert, és hogy a hátramenetbe kapcsolás nemcsak kontraproduktív lett volna, hanem még veszélyesebb is. Nézzük meg, miért!
A Titanic túlélő személyzetének vallomásai alapján elmondhatjuk, hogy valóban nem volt semmilyen hátramenetbe kapcsolás. Vagy legalábbis Murdoch azon kísérletei során nem, amelyekkel a jégheggyel való ütközést próbálta elkerülni.
A források azt állítják, hogy abban a pillanatban a fő cél a közeledő jéghegy kikerülése volt, amely felé a hajó egyenesen tartott. És ez a fő ellentmondás.
Ahhoz, hogy a kapitány megpróbáljon végrehajtani egy ilyen bonyolult manővert, teljes mértékben uralnia kellett volna a kormánylapátot. A hajó kormánylapátja mindig sajátos módon helyezkedik el: közvetlenül a hajócsavar közelében található. Körülbelül így néz ki. Sajnos, pont a Titanicról most gyorsan nem találtam képeket, de a logika nyilvánvaló.
Amikor a hajócsavar működik, egy meghatározott típusú áramlás jön létre, és a víz mozgása az adott helyzetre jellemző lesz. Nem nehéz kitalálnod, hogy minél erősebben és intenzívebben „kavarja” a hajócsavar a vizet, annál jobban akadályozza a kormányzást. Amikor a rendszer „beállt” egy normál üzemmódba, az rendben van. De a forgásirány hirtelen megváltozásakor és az áramlási paraméterek átrendeződésekor ez az üzemmód felborul.
Ha a kapitány hátramenetbe kapcsolta volna a Titanic hajtóműveit, teljesen blokkolta volna a kormánylapátot, és tökéletesen lehetetlen lett volna kitérni a jéghegy elől. Ha a Titanic két külső hajócsavarja (a középső hajócsavar nem tudott hátrafelé forogni) hátrafelé forgott volna, az áramló víz befelé lökte volna a kormánylapátot. A kormánylapát nem tudta volna ezt az erőt ellensúlyozni, és így gyakorlatilag semmilyen befolyása nem lett volna a hajó irányának meghatározására.
De miért nem lehet egyszerűen megszüntetni a kormányzást, és megpróbálni simán csak megállítani a hajót, vagy ami még jobb, hátramenetbe kapcsolni? Minden elég egyszerű: Newton első törvénye. Egy ilyen hatalmas hajó egyszerűen fizikailag nem tudott volna „lefékezni” ilyen rövid idő alatt és ilyen távolságon belül.
Ha nagyobb lett volna a távolság a Titanic és a jéghegy között, akkor a hajtóművek hátramenetbe kapcsolásának kísérlete kivitelezhető lett volna. Figyelembe véve, hogy a jéghegy észlelése és az ütközés között mindössze 37-39 másodperc telt el, a hajtóművek hátramenetbe kapcsolása valószínűleg ezt a teljes időt felemésztette volna, sőt, talán még többet is.
Fontos észben tartanod, hogy egy ilyen óriási hajó hajtóművének hátramenetbe kapcsolása nem olyan, mint amikor egy autóban a fékpedálra lépsz. A legénységnek időben kellett volna reagálnia a kapitány parancsára.
A Titanic próbajáratai (amelyeket mindössze két héttel korábban végeztek el) különböző terhelési tesztjei között szerepelt egy példa a vészmegállásra is, a hajtóművek teljes sebességnél történő hátramenetbe kapcsolásával. A teszteken a hajó 777 méter alatt állt meg teljesen, ami 3 perc 15 másodpercet vett igénybe. Az észlelés pillanatában a becsült távolság a Titanic és a jéghegy között körülbelül 400 méter volt. És ebbe még nem számoltuk bele, hogy a gépházban lévő legénység valószínűleg nem reagált volna olyan gyorsan, mint ahogyan azt a hajó próbajáratain tették.
Logikusabb azt feltételezni tehát, hogy a Titanic tehetetlenségéből és fizikai paramétereiből fakadóan a valóságban az egyetlen lehetséges döntést hozták meg: megpróbáltak kitérni az ütközés elől. Igaz, erre is kevés esélyük volt. A valóságban azonban nem volt semmilyen hátramenetbe kapcsolás. Persze érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lett volna jobb vagy rosszabb…
Nekem úgy tűnik, hogy ha megpróbálták volna maximálisan csökkenteni a sebességet és inkább frontálisan nekivezetni a hajót a jéghegynek, az nem lett volna annyira pusztító, mint oldalról „belecsúszni” ebbe a hatalmas tömegbe. Hiszen ha csak a próbajáratokból indulunk ki, akkor ezzel is sikerült volna kb. közel a felére csökkenteni a sebességet. Figyelembe véve, hogy a szerkezet hosszirányú merevsége meglehetősen nagy volt, talán jobb esélyeik lettek volna. Persze, ezek csak az én találgatásaim.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
