- Udvarias és semleges változat: „Lenne szíves becsomagolni a maradékot?” „Nem tudná becsomagolni ezt? Az étel kiváló volt, nem szeretném, ha kárba veszne.”
- Hálásabb hangnem: „Köszönöm, minden nagyon finom volt. Lehetne a maradékot becsomagolni, hogy elvihessem?”
- Pontosító változat: „Ha megoldható, nem tudná esetleg becsomagolni a maradékot?”
Annak ellenére, hogy egyre népszerűbb a hulladék csökkentésének gondolata, néhány vendégnek még mindig nehéz rászánnia magát arra, hogy elcsomagoltassa a tányérján maradt ételt. Főleg, ha egy elegáns étteremről van szó.
A társadalmi konvenciók okolhatók ezért – véli Julia Hamashina, beszéd- és illemtan tanár.
„Számos kultúrában a tányéron hagyott étel a jólétet szimbolizálja, ezért amikor a vendég kifejezi kívánságát, hogy elvigye az ételt, azt a szükség jeleként is lehet értelmezni” – magyarázza.
Ezenkívül szerinte az emberek gyakran bizonytalanok abban, hogy mennyire helyénvaló ilyen kéréssel előállni: sokan egyszerűen nem tudják, hogy elfogadható-e, és egyszerűen félnek megszegni a „szabályokat”.
„Történelmileg a magas színvonalú éttermekben úgy gondolták, hogy a vendégnek az étkezés minden részletét élveznie kell, beleértve az adagok méretét is. Az étel tányéron hagyása azt a jelet közvetítette, hogy az étel vagy a kiszolgálás nem felelt meg az elvárásoknak, és az elvitelre vonatkozó kérés helytelennek minősülhetett. A posztszovjet országokban az a nézet uralkodott, hogy a maradék elvitele ‘nem illik a státuszhoz’” – tette hozzá Julia. Az egyéb okok között a szakértő megemlíti még a vendég félelmét attól, hogy „mohónak” vagy „műveletlennek” tűnjön.
Helyénvaló-e elvinni az éttermi maradékot?
Annak ellenére, hogy a prémium éttermekben általában helyben fogyasztják el az ételt, „teljesen elfogadható gyakorlat” elcsomagoltatni a tányéron maradt ételt, „különösen, ha az adagok túl nagyok voltak, vagy ha nagyon ízlett az étel” – véli Julia. „Ez sok kultúrában elterjedt, és az ételpazarlás elleni küzdelemként értelmezik” – mondja.
Néhány vendég azonban komolyan tart attól, hogy a személyzet elítéli az ilyen kérést, ezért nemes egyszerűséggel nem meri kimondani. Ez egyébként nem csak Magyarországon, hanem más országokban is előfordul.
„A személyzet soha nem ítéli el a vendégek kérését, és mindig normálisan reagál” – biztosít minket Julia. – „Előfordul, hogy a vendég nem kalkulál jól, és többet rendel, mint amennyit meg tud enni. Mindent, ami a tányéron marad az ételekből, azt a pincérek örömmel becsomagolják.”
„Nem tudom megmondani, hogy milyen gondolatok futnak át egy adott alkalmazott fején – az emberek különbözőek –, de a szolgáltatásunk általános politikája az, hogy öröm és boldogság, ha a vendégek jóllaktak, és annyira ízlik nekik minden, hogy még el is akarják vinni az ételt. Ezért megéri dolgozni” – véli egy étteremtulajdonos.
Szerinte az egyetlen hátrány, hogy az étteremben egyszerűen nem tudhatják, hogyan fogja a vendég tárolni az ételt, és mikor fogyasztja el – az ilyen finomságok minden bizonnyal befolyásolják az étel és a termékek ízét. Ennek eredményeként az étteremre további felelősség hárul: ha nem ízlik, a vendégek az éttermet hibáztatják, nem pedig a saját meggondolatlanságukat. Ezért ad néha a személyzet tanácsot arra vonatkozóan, hogyan kell otthon megfelelően felmelegíteni a maradék meleg ételt, és mikor/meddig érdemes ezt megtenni.
Egy másik étteremtulajdonos úgy véli: „Ha a pincér észreveszi, hogy a vendég nem fejezte be az ételt, mindenképpen meg kell kérdeznie, miért maradt étel a tányéron. Ha minden ízlett, és egyszerűen csak túl nagy volt az adag, a pincérnek fel kell ajánlania, hogy becsomagolja a maradékot, így a vendégnek nem is kell kérnie.”
Milyen megfogalmazást használjunk, ha el akarjuk csomagoltatni az ételt?
Ha nem sikerült megbirkóznod az éttermi ételeddel, és szeretnéd elvinni, egyszerűen mondd el ezt a személyzetnek. A beszéd- és illemtan tanár háromféleképpen javasolja ezt megtenni:
El lehet csomagoltatni a kenyeret is?
Julia szerint a kérés, hogy csomagolják be a kenyérkosárban maradt kenyeret, szintén teljesen elfogadható, de bizonyos helyzetekben másképp értelmezhető. Például egy ilyen kérés teljesen helyénvaló, ha a kenyér benne van a rendelésben, külön fizettek érte, vagy az étterem ajándéka volt, de nem ették meg. A szakértő szerint azonban jobb tartózkodni a kenyér becsomagolására vonatkozó kéréstől az elit éttermekben, ahol az étel helyben fogyasztása az elvárás.
Egy étteremtulajdonos szerint nincs semmi furcsa abban a kérésben, hogy elvigyék a kenyeret – a személyzet örömmel teljesíti. Hozzáteszi, hogy ritkán fordulnak elő ilyen kérések. Elmondása szerint az emberek attól tartanak, hogy a kenyér elvitelére vonatkozó kérés túlzott spórolásnak, sőt egyenesen „szűkmarkúságnak” tűnhet, ezért inkább az asztalon hagyják a kenyeret. Az étterem státusza is szerepet játszik ebben. „A kenyér elvitelével mintegy áthelyezed az otthoni informális légkört az étterem nyilvános terébe, ami nem mindig egyezik a többi vendég vagy a személyzet elvárásaival” – mondja.
„Sajnos nem emlékszem, hogy a vendégek valaha is kértek volna kenyeret elvitelre. Ez valahogy eleve szégyenteljesnek számít” – meséli egy másik étteremtulajdonos, aki hozzáteszi, hogy a kenyér kérdés egy „fájó pont” számára. Elmagyarázta, hogy az étterem nem tudja újra felhasználni a kenyeret még azokból a kosarakból sem, amelyekhez a vendégek nem nyúltak hozzá. Így az asztalon hagyott összes darab automatikusan a szemétbe kerül. „Általában ragaszkodom hozzá, hogy megkérdezzék a vendégektől, hogy szeretnének-e kenyérkosarat és vajat, mert nem mindenki eszik glutént és laktózt. Vannak vendégek, akiket megsértenek az ilyen kérdések. Hogy ‘hozzátok csak, minek kérdezitek’. Megpróbáljuk korrekten elmagyarázni mindenkinek, hogy mi az etikus fogyasztás, és hogy nem vagyunk hajlandók kidobni azt, amiből több mint félmilliárd ember nélkülöz a bolygón” – mondja.
El lehet vinni a megkezdett bort?
„Sőt, el is kell! Ez annak a tulajdona, akinek a számláján a palack szerepel” – válaszolja határozottan Julia. Az étteremvezetők is osztják ezt a véleményt: „Ha a vendégek fizettek, de nem itták meg a bort, és el akarják vinni, dugóval lezárjuk, és zacskóban átadjuk nekik.”
Ha csak azért nem mersz bort rendelni, mert túl nagy az üveg, a biztonság kedvéért előre megkérdezheted a személyzetet, hogy elviheted-e a maradékot vacsora után. Az az étterem, ahol ez megengedett, mindent megtesz, hogy a palackot a lehető leglégmentesebben lezárja. A kérésben a magabiztosság kedvéért hozzáadhatsz egy köszönetet a kiszolgálásért. Egyszerűen mondd: „Köszönöm a remek vacsorát. Ha lehetséges, szeretném elvinni a bort.”
Hogyan csökkentik a hulladékot az éttermek a konyhában?
Az éttermek konyháiban is foglalkoznak a hulladék csökkentésével és megfelelő kezelésével. A zero waste („zéró hulladék”) trend követésének egyik legfontosabb módja a beszerzések és az előkészületek ellenőrzése. „Az élelmiszerek szállítása az étterembe naponta történik, hogy a legfrissebb alapanyagokból készült ételeket kínálhassuk a vendégeknek. Tudjuk, mekkora a forgalma az étteremnek, és nem rendelünk többet a szükségesnél. Ennek eredményeként a konyhai hulladék minimálisra csökken. A konyhában maradt termékeket az alkalmazottak nem viszik haza, de megvásárolhatják önköltségi áron – van ilyen lehetőség” – mondja egy étteremtulajdonos.
Egy másik étteremtulajdonos más megközelítést alkalmaz, és speciális fogásokat vezet be a vendégek számára, ha túl sok alapanyaguk van. „Ha maradnak termékek azután, hogy elkészítettük a vendégeknek szánt ételeket, akkor azokat elsősorban a személyzet ebédjének elkészítésére használjuk fel. Szükség esetén speciális fogásokat is bevezetünk” – mondja egy tulaj.
„Nagyon nehéz a hulladékkal dolgozni. Nehezebb, mint egyszerűen PR-kampányt építeni köré, mint ahogy az néhány évvel ezelőtt lehetséges volt. Amit mi és más éttermek sok-sok éve csinálunk, az az, hogy újrahasznosításra leadjuk a használt sütőolajat. Ez sem kis dolog, hiszen ez több száz liter zsírt jelent havonta. Ezenkívül külön gyűjtjük és hasznosítjuk a kartont. Ez tulajdonképpen szintén az étterem ‘működésének’ eredménye” – teszi hozzá. „Igyekszünk a környezetünkre vigyázni, amennyire csak lehetséges” – mondja.
Összefoglalás
Bármi is legyen az oka annak, amiért el akarod vinni az éttermi maradékot – időt és energiát akarsz spórolni a vacsora elkészítésén, nem akarod kidobni az ételt és a kenyeret, vagy egyszerűen csak praktikus vagy –, jogod van ezt megtenni. És minél erősebb a társadalomban a tudatos fogyasztás trendje, annál erősebb ez a jog.
„Ha kétségeid vannak, egyszerűen kérdezd meg a személyzetet: ‘El lehet vinni a maradékot? Az étel fantasztikus volt, szeretném később is élvezni.’ Ez a megfogalmazás természetesen és tapintatosan hangzik, és kiemeli a háládat” – mondja Julia. Hozzátenném: egy jó étterem aligha fog habozni az igenlő válasszal.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK