8 dolog, amiről mind hallottunk már, de sosem tudtuk, hogyan is néz ki pontosan

A fekete doboz az elsősorban repülőgépeken használatos adatrögzítő berendezés köztudatban elterjedt megnevezése. Mind tanultunk róla az iskolában, de a korábbi elképzeléseinkkel ellentétben nem a színéről kapta a nevét, a legtöbb fekete doboz ugyanis piros színű, hogy könnyebben megtalálható legyen egy esetleges repülőgépbaleset következtében.

Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hogyan is néz ki egy DNS-spirál. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy a DNS szabad szemmel is láthatóvá tehető, melyhez csak egy otthon is könnyedén elvégezhető folyamatra van szükségünk, melynek eredményeként a DNS fonalszerű szálakká változik és szabad szemmel is láthatóvá válik.

A masztodonok óriási, mamutokhoz hasonló gyapjas állatok voltak, hatalmas mellkassal és agyarakkal. Laikus szemmel az ember könnyedén képes összekeverni a mamuttal, pedig teljesen más a kettő.

Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

Érdekessége, hogy területe mindösszesen 6,5 km², illetőleg ez az egyetlen olyan hely Európában, ahol a majmok vadon élnek.

A Bitcoin név hallatán mindenki azonnal a bárki számára elérhető digitális fizetőeszközre gondol, pedig 2011-ben a Bitcoin kibocsájtotta az első “készpénzes Bitcoinokat”, biztonsági hologrammal ellátott érmék formájában.

Az elefánt farka kapcsán legtöbben azonnal egy puha, bojt-szerű farkincára gondolunk, pedig szó sincs ilyesmiről. Az elefánt farkát valójában hosszú sörték borítják, melyekből egyébként az afrikai lakosok előszeretettel készítenek maguknak karkötőt.

A Nagy Hadronütköztető a CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km kerületű alagútját használja fel. Több előgyorsító fokozat után ebben a gyorsítóban fognak végleges 7 TeV‑es energiájukra gyorsulni a protonok (illetve időszakonként ólomionok) mindkét körüljárási irányban.

Ezután a protonnyalábok több órán keresztül keringenek majd egymással szemben, és a gyorsító kerületén található detektorok közepén az egymással szemben keringő protonnyalábok pályáját úgy módosítják majd, hogy ott proton–proton ütközések fognak történni.

Jó, na…ezt csak egy kis poénnak szántuk így a lista végére. De valld be, hogy Te sem láttál még ilyet korábban…