Nevét az uralkodó hercegi dinasztiáról, a Liechtenstein-házról kapta, ahogy a Földön jelenleg két másik ország is: Szaúd-Arábia a Szaúdi-házról, Jordánia pedig a Hasemita királyi családról (Hasemita Királyság) nevezte el magát.
Mérete ellenére, melyet kevesebb, mint egy óra alatt átszelhetünk autóval bármilyen irányban, és másfél óra alatt körbejárhatunk, Liechtenstein büszkén őrzi függetlenségét a szomszédaitól, Ausztriától és Svájctól. Ugyanígy ragaszkodik a feudális jogrendhez és a herceg hatalmához, aki az utolsó uralkodók egyike a világon, aki egyedül hozhat törvényeket.
1. Liechtenstein – a fejedelemség
Liechtenstein egyike Európa azon kevés monarchiáinak, ahol nem király vagy királynő, hanem herceg uralkodik. Jelenlegi uralkodója III. Alajos herceg, aki 2004 óta ül a trónon.
Eredetét a 12. századig vezethetjük vissza, amikor I. Károly Liechtenstein herceggé emelkedett Mátyás császár, a Szent Római Birodalom uralkodójának támogatásával. Fia, Hans-Adam egyesítette Schellenberg uradalmát és Vaduz grófságát, melyeknek egyetlen kötelezettsége a császár iránti hűség volt.
Érdekesség, hogy a Liechtenstein-ház elméletileg ma is igényt tarthat a brit trónra, mint a jakobita dinasztia legközelebbi rokonsága.
Másrészről azonban a liechtensteiniek számára nem idegen a haladás sem: Maximilian herceg volt az első európai uralkodó, aki afrikai származású, latin-amerikai nőt vett feleségül.
2. A világ egyik legkisebb országa
Ahogy már említettük, ez egy aprócska állam. Igazán apró! De a Vatikánnal, San Marinóval vagy Monacóval összehasonlítva itt még van hova terjeszkedni: Liechtenstein 38 000 lakosa 160 négyzetkilométeren él.
Kis mérete ellenére az ENSZ, az UNESCO, a NOB és még tucatnyi más nemzetközi szervezet tagja, de nem csatlakozott a NATO-hoz, az Európai Unióhoz vagy az eurózónához. Úgy vélik, hogy ezek a föderatív szervezetek nem lennének előnyösek az országra nézve, sőt, csak további kiadásokat okoznának.
3. A liechtensteiniek a holmijaik eladásával gyűjtöttek pénzt az országnak
Mivel a dinasztia és az ország sorsa összefonódott, így a család anyagi jóléte közvetlenül függ a kincstár telítettségétől – és fordítva.
Az évszázadok során az uralkodóház lenyűgöző szobor- és festménygyűjteményt halmozott fel.
Ezért, amikor az 1960-as évek végén az ország adósságcsapdában találta magát, a herceg úgy döntött, hogy elárverezi Leonardo da Vinci „Ginevra de’ Benci” című képének másolatát. A rekordnak számító 5 millió dolláros áron elkelt műalkotást a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériába szállították.
Ma a gyűjtemény két részre oszlik – Bécsben és Vaduzban, a fejedelemség fővárosában. A műalkotások értékesítésén túl Liechtenstein bérbe is adja őket múzeumoknak a világ minden táján.
4. A herceg egyszer felajánlotta az ország eladását Bill Gates-nek
2001-ben az uralkodó úgy döntött, hogy bővíti jogköreit, mert már nem voltak számára elegendőek a meglévő jogok és kiváltságok, mint például a törvények önkényes bevezetése. Meg akarta vétózni a parlamenti törvényjavaslatokat, és lehetőséget akart szerezni a bírói kar kinevezésére.
Ez heves vitákat váltott ki, és a herceg azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja a fejedelemséget, és összes vagyonát Bécsbe viszi, az országot pedig eladja egy milliárdosnak, mondjuk Bill Gates. Ez eldöntötte a kérdést: a nép a népszavazáson támogatta uralkodóját, és a kért módosításokat végül elfogadták.
5. A Liechtenstein-család összességében milliárdos
A Liechtenstein-ház jogilag az EU leggazdagabb uralkodó családja. Technikailag a brit uralkodók a gazdagabbak, de ott a vagyon nagy része egy brit hatóságok által ellenőrzött vállalatnak, a The Crown Estate-nek a tulajdonában van.
Bár a vállalat 70-80 milliárd eurós vagyonnal rendelkezik, III. Károly brit király személyes vagyona nem haladja meg az 500-550 milliót; a liechtensteini uralkodók zsebében lévő vagyont 5, egyes források szerint 6 milliárd eurósra becsülik. És ez alatt teljes mértékben csak a személyes vagyonukat értjük.
Ennek az összegnek a legnagyobb része egy LGT Group nevű magánbank, amely egy legális vállalkozás, és semmi köze az állami intézményekhez.
6. Svájc egyszer véletlenül megszállta Liechtensteint
Svájc és Liechtenstein határa nyitott és sehol sem jelölt. Nem csoda, hogy történt már néhány incidens, amikor svájci katonák véletlenül Liechtenstein területére tévedtek!
A leghíresebb eset 2007-ben történt, amikor 171 felfegyverkezett svájci katona a rossz időjárás miatt letért az útról és Liechtensteinben találta magát. Alig haladtak 2 kilométert a fejedelemségben, amikor észrevették a hibát és visszafordultak.
Liechtensteinben senki sem tudott az esetről, amíg a svájciak nem nyújtottak be hivatalos bocsánatkérést. Ott csak legyintettek, mondván: nem támadó helikopterekkel érkeztek, szóval rendben van. 1968-ban és 1985-ben pedig svájci tüzérségi lövedékek hullottak a fejedelemség területére, de nem volt halálos áldozat.
7. Liechtenstein duplán tengerpart nélküli ország
Ez azt jelenti, hogy az állam nemcsak maga nem rendelkezik tengeri határral, de még a szomszédai sem: Svájcnak és Ausztriának sincs tengeri határa. Liechtensteinen kívül csak egyetlen ország van a világon, amelynek hasonló a helyzete: Üzbegisztán.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
