Ha azt hiszed, hogy teljesen érted ezt a világot, akkor vess egy pillantást ezekre az leletekre: rögtön újra rejtélyessé válik. Miért van egy óriási majomrajz egy sziklán, ami még az űrből is látszik? Hol rejtőzik a titokzatos, több milliós kincs? Mire használták a rómaiak a dodekaédereket (és egyáltalán, mik azok a dodekaéderek…)?
És ez még csak a bolygónk titkainak a töredéke! Készen állsz még többet megtudni? Akkor mesélek neked a legtitokzatosabb és legszokatlanabb leletekről.
11. A Nazca-vonalak. A földről nézve semmi különös: vonal, meg vonal. De ha madártávlatból szemléled a geoglifákat, akkor kezdődik a csoda. A vonalak hatalmas, majdnem 50 km hosszú képekké állnak össze: vannak itt madarak, majmok, virágok – nem is beszélve az egyszerűbb alakzatokról, mint a háromszög vagy a spirál.
A Nazca-vonalak még a Nemzetközi Űrállomásról is látszanak! Hogy ki és miért alkotta ezeket a műalkotásokat, az máig rejtély. Egy dolog biztos: mindenkit lenyűgöznek.
10. A Piri reisz térképe. Piri reisz, az oszmán admirális nemcsak a csatákban mutatott bátorságáról volt híres. Térképész is volt – ráadásul olyan sikeres, hogy megelőzte a korát.
Az oszmán szultánoknak számos térképet készített, de az egyik különösen érdekes, amely 1513-ból származik. Hihetetlenül pontos és részletes, ráadásul olyan információkat tartalmaz, amelyek akkoriban egyedülállónak számítottak.
Például feltünteti az Andok hegységet, amelynek felfedezésére még legalább két évet kellett várni. Rajta vannak a Falkland-szigetek is, amelyekről a XVI. századi tengerészek még nem is tudtak. A legérdekesebb pedig az, hogy Piri reisz nagyon pontosan jelölte az Antarktisz helyét, amelynek felfedezésére még háromszáz évet kellett várni.
9. Hatt Shebib. Maan városa közelében kezdődik egy 150 km hosszú fal. Ez az egyik legkorábbi határvédelmi építmény, amelyet az idegenek elleni védelemre emeltek. Csakhogy a Hatt Shebib senkitől sem védett, és nem is tudott volna: a magassága ugyanis alig érte el az 1 métert. Lehet, hogy az ókori embereket már maga a fal ténye is megállította? Ki tudja.
8. A sumer királylista. Ez a lista igazán királyi módon zavarba ejtő. A Kr. e. 3000 körül készült kőprizmákon az állam összes uralkodójának a neve szerepel. Nincs ebben semmi szokatlan, ha a végéről olvassuk – vagyis a hozzánk időben legközelebb eső királyoktól.
De minél tovább haladunk, annál meglepőbb: a listán szereplő urak közül néhányan 100, 110 évig uralkodtak, de volt, aki majdnem 30 évszázadon át ült a trónon! Ez van, amikor valaki nagyon szereti a munkáját.
7. A Holt-tengeri réztekercs. Ha létezik a szarkazmus tökéletes megtestesítője, akkor itt van: a réztekercs. Ezt a kumráni kéziratot 1953-ban fedezték fel.
Már az első pillantásra rájöttek a régészek, hogy ez a lelet jelentősen eltér a többitől: míg a többi szöveget pergamenre írták, a réztekercs szerzője fémlemezeket használt. De ez korántsem a legfőbb különlegessége. Miért vonzza ez a szöveg a kutatókat világszerte?
Szóval, a tekercs felsorolja az összes kincset, amelyet a szerző vagy ismerőse egy meghatározott helyen hagyott. Most valahol összesen mintegy 4000 tonna arany hever. A réztekercs megmondja, hogy pontosan hol. De az irónia az, hogy ezt nem lehet elolvasni.
Az évek során a vízben a réz annyira oxidálódott, hogy a tekercset nem lehet kitekerni: az első érintésre szétesik. A tudósoknak csak addig a részig sikerült eljutniuk, ahol a pontos koordináták kezdődnek. Kegyetlenül hangzik, ugye?
6. A Diquis-gömbök. Az Isla del Caño apró szigetén folyik a Diquis folyó. A medrében már mintegy 300 hatalmas, simára csiszolt kőgolyót találtak.
A golyókat gondosan védőgátak veszik körül, hogy a víz ne károsítsa őket – ez azt jelenti, hogy rendkívül fontosak voltak. De ért? Nagyszerű kérdés. A Costa Rica-i Múzeum munkatársai dolgoznak a megfejtésen, de egyelőre sikertelenül.
5. A víz alatti kőpiramis. Még egy titok Izraelből. De még a réztekerccsel kapcsolatban minden egyértelmű (legalábbis tudjuk, mire való), a piramissal vannak gondok. Először is, nem világos, hogyan építették. 60 000 tonna követ a víz alá meríteni, és egyenes halomba rakni – ez nem kis feladat.
De még ha megoldjuk is ezt a problémát, marad egy másik kérdés: miért kellett egyáltalán ezt csinálni? A hasonló piramisokban régen temetkezések voltak, de itt nincsenek temetkezések. Csak hatalmas kövek a víz alatt.
4. Göbekli Tepe. Egy török paraszt egyszer panaszkodott, hogy a nyílhegy alakú kövek zavarják őt a földművelésben. Egy héttel később már egy egész régészcsapat zavarta a földművelésben, akik egy új tudományos szenzációval, a Göbekli Tepe templommal foglalkoztak.
Ez a hatalmas megalitikus építmény egyedülálló. Egy olyan korban épült, amikor még nem volt kerék, a kövek pedig 15 tonnát nyomnak: egyedül lehetetlen megemelni őket. Ráadásul Göbekli Tepe 200 km-re található más településektől. E lelet előtt úgy gondolták, hogy a templomokat soha nem építették távol a lakóhelyektől.
3. Római dodekaéderek. A dodekaéder egy bronzból készült tizenkét oldalú test, amelynek belsejében lyuk van. Alapvetően ennyi mindent tudunk róla. Németországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban találják őket, régi házakban és az utcán, de senki sem tudja, mire szolgáltak ezek a tárgyak. Van ötleted?
2. Az antiküthérai szerkezet. A Jón-tenger fenekéről kiemelt szerkezet azonnal szenzációt keltett. Nagyon bonyolult felépítésű és hihetetlenül pontos, legalább 40 fontos csillagászati eseményt tudott előre jelezni.
Érdekessége, hogy a fogaskerekes rendszer működési elve érthetetlen. Csak 2021-ben sikerült megközelítőleg lemásolni.
1. A bagdadi elem. Egy kis kancsó, bitumennel töltve, benne egy vasrúddal. Mi lesz belőle? Egy Kr. e. 2500-ban készült elem. Kitalációnak hangzik, de számos kísérlet bizonyítja: a rendszer működik.
Nem a legkényelmesebb töltőeszköz, finoman szólva sem – egy ilyet nem teszel a zsebedbe. Ráadásul a feszültsége is csak 0,5 volt, de legyünk telhetetlenek: ezek voltak valószínűleg az emberiség első kísérletei a galvanizálás titkainak megismerésére! És sikerrel jártak. Lenyűgöző, nem?
Ismersz még hasonlóan figyelemreméltó leleteket?
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
