Nem gyakran találkozhatunk ezzel a szokatlan természeti jelenséggel, amit úgy neveznek: „Kísértet-almák” vagy „Szellem-almák”.
De néha, ha szerencsénk van, elénk tárulhat ez a különleges látvány, amikor egy igazi alma helyett a fán csak annak üreges, jeges formája lóg. Olyan, mintha a megszokott alma helyén annak kísérteties sziluettje jelenne meg.
Ez a természeti jelenség akkor fordul elő, amikor a környezet hőmérséklete 0 fok körül van. Ekkor kezdődik a ónos eső, vagy ahogy más néven nevezik, az ólmos eső.
Ilyen eső akkor keletkezik, amikor a túlhűtött csapadék erős szélben, fagypont alatti hőmérsékleten hullik. Jellemzően a talajra eső folyadékcseppek ilyenkor azonnal megfagynak és kemény jégpáncélt hoznak létre.
Magyarországon az ónos eső meglehetősen ritka, de azért előfordul. A legtöbb esetben 0 és -10 fok közötti hőmérsékleten kezd esni.
Ónos eső akkor alakul ki, amikor hőmérsékleti inverzió van, vagyis amikor a Föld felszínén hideg levegő gyűlik össze, míg a légkör felső rétegeiben a levegő meleg marad.
Ilyen esetekben az esőcseppek, amelyek a földre hullanak, áthaladnak a hideg levegőjű alsó légköri rétegen, de nem fagynak meg teljesen. Amikor a fákon maradt rothadó almákra esnek, az esőcseppek egyfajta jeges burokba zárják őket, amelynek átmérője általában nem haladja meg a 2-4 millimétert.
Ezt követően a környezet alacsony hőmérsékletének hatására a jégtakaró teljesen megfagy a rothadó almákon. Amikor maga a rothadó alma pépes masszává válik, egyszerűen kicsúszik a jeges formából a földre. A fán pedig csak a kísérteties jégdarab marad, amely az egykor ott lógott almára emlékeztet.
Az almák után maradt jeges burkok a fagypont feletti hőmérséklet beköszöntéig a faágakon lógnak, míg végül teljesen el nem olvadnak. Téli, havas időben az „szellem almák” lenyűgöző természetes díszként hatnak.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
