A történelem legnagyobb államai rangsorában az első helyet természetesen a Brit Birodalom foglalja el, amelynek összterülete 1921-re elérte a 31-36,6 millió négyzetkilométert. A rangsor tiszteletreméltó harmadik helyén az Orosz Birodalom áll, amely a legnagyobb virágkorában (1895) 22,8 millió négyzetkilométert foglalt el.
A második helyet pedig jogosan foglalja el a gigantikus Mongol Birodalom, amely több mint 33,3 millió négyzetkilométert lefedett. Egybefüggő területét tekintve ez az állam volt a legnagyobb a világon, hiszen a gyarmati Nagy-Britannia területei nagyon szétszórtak voltak. Hogyan jött létre a hatalmas Mongol Birodalom, és miért tűnt el olyan gyorsan?
Dzsingisz kán felemelkedése
Az állam megalapítója az a személy volt, akinek a nevét mindenki ismeri már az iskolából: a harcias Temüdzsin kán, vagyis Dzsingisz kán. Temüdzsin 1155 körül született a Delüün Boldog helyen. Tízéves korában elvesztette apját – akit a tatárok megmérgeztek – és a következő éveket nélkülözésben és vándorlásban töltötte anyjával, testvéreivel.

Később azonban a céltudatos fiatalember méltó támogatókra talált, és számos győzelmet aratott a mongol törzsek, a tatárok és a kereitek felett. 1203-1204 telén Temüdzsin reformokat hajtott végre, amelyek megalapozták a későbbi Mongol Birodalmat. Másfél évvel később legyőzte a najmanok és a merkitek törzseit, és egyesítette a szétszórt népeket a hatalma alatt.
1206 márciusában megtartották az összes mongol és török fejedelem történelmi gyűlését: a kurultájt. Ezen Temüdzsint nagy kánná és az új Nagy Mongol Állam fejedelmévé (kagánná) nyilvánították. Ettől a pillanattól kezdve Dzsingisz kánnak nevezték. És ekkor tűzte ki célul, hogy minél több földet csatoljon magához.
A Csin Birodalom és Közép-Ázsia elfoglalása
Dzsingisz kán első komoly ellenfele kagánként a Csin Birodalom volt – egy dzsürcsi állam a mai Észak-Kína és a Távol-Kelet területén. A Csinnel vívott háború összesen 33 évig tartott. Ennek eredményeként a Csin állam megsemmisült, és a mongolok elfoglalták Észak-Kínát.

A Csin Birodalom nagy részét azonban sokkal gyorsabban meghódították – már 1216-ra. Ekkor Dzsingisz kán Közép-Ázsia felé fordította tekintetét. A Mongol Birodalom határai addigra elérték a közép-ázsiai Horezmi Birodalmat, amely az Amu-darja alsó folyásánál helyezkedett el. Horezmet Mohamed Aladdin sah uralta (igen, mint a mesében). Dzsingisz kán követeket küldött hozzá a szövetség ajánlatával, de a sah nem vette komolyan, és kivégeztette a követeket. Ez ürügyet adott a katonai agresszióra.
A mongolok közép-ázsiai hódításai 1219-ben kezdődtek. Dzsingisz kán csapatai számos virágzó várost leromboltak, köztük Szamarkandot és Buharát. A Horezmi Birodalom elesett, a szerencsétlen Mohamed sah pedig kénytelen volt menekülni, de nem jutott messzire.

A horezmi sah halála után Dzsingisz kán hadvezérei, Dzsebe és Szübedej folytatták a területek elfoglalását, feldúlták a Kaukázust. Ekkor Kijev, Csernyigov és Halics orosz fejedelmei megpróbáltak egyesülni, hogy ellenálljanak a mongol terjeszkedésnek. 1223-ban lezajlott a híres kalkai csata, amely az orosz csapatok vereségével végződött.
Oroszország elleni támadás
1227-ben, 65 éves korában meghalt maga Dzsingisz kán – valószínűleg egy szerencsétlen lovasbaleset után. Az általa létrehozott grandiózus birodalom azonban nem omlott össze a halálával. A nagy hódító utódja harmadik fia, Ögödej lett. 1235 tavaszán pedig új kurultájt tartottak, amely meghatározta a külpolitika irányvonalait: nyugat (a kunok, bolgárok és oroszok ellen) és kelet (Korea állama ellen).
A Mongol Birodalom több uluszra – tartományra, birtokra – oszlott. Az oroszok elleni hadjáratot az Ulusz Dzsucsi (Arany Horda) uralkodója, Batu vezette, mivel az ő uluszához kellett tartoznia a nyugati területeknek. Batu hatalmas sereget gyűjtött össze, és 1236 nyarán a mongol sereg megjelent a Volgánál. Batu hadvezére, Szübedej legyőzte a Volgai Bolgárországot, maga Batu pedig eközben a kunok, cserkeszek és mordvinok ellen harcolt.

A következő néhány évben a mongolok elfoglalták Rjazanyt, Kolomnát, Moszkvát, Vlagyimirt, Torzsokot, Tvert, majd Muromot, Perejaszlavlt, Csernyigovot, Kijevet, Halicsot és más városokat. A mongolok támadása alatt következőként Magyarország esett el. A hódítók egészen Bécs falaiig jutottak, de ott nem tudtak ellenállni a csehek és osztrákok egyesített erőinek. Mindenesetre a nyugati hadjárat sikeres volt; 1241-re az orosz fejedelemségek felett mongol-tatár iga uralkodott.
A Mongol Birodalom felbomlása és eltűnése
Az 1242 és 1251 közötti időszakot a Mongol Birodalomban a Dzsingiszidák – Dzsingisz kán leszármazottai – közötti dinasztikus harcok jellemezték. 1253-ban a mongolok folytatták katonai terjeszkedésüket kelet felé: legyőzték a Nizari Ismaili államot, elfoglalták Bagdadot, ami az Abbászida-dinasztia bukásához vezetett; voltak hadjáratok Dél-Kína ellen is.
De már nem volt messze a birodalom felbomlása. És ennek oka, furcsa módon, a hatalmas mérete volt. Az óriási terület Lengyelországtól Koreáig, Szibériától Vietnámig terjedt. 110 millió ember élt benne – a Föld akkori lakosságának negyede! Nem könnyű egy ilyen monstrumot központosított államként irányítani.

A Mongol Birodalom negyedik nagy kagánjának, Möngke kánnak a halála után hatalmi harc kezdődött testvérei, Kubiláj és Arig-Böke között. Küzdelmük a birodalom felbomlásához vezetett 1269-ben. Minden ulusz kánja függetlennek nyilvánította magát. A felbomlás eredményeként a Mongol Birodalom négy hatalmas „szilánkja” jött létre: a Jüan Birodalom, az Arany Horda (Ulusz Dzsucsi), az Ilhánida Birodalom és a Csagatáj Ulusz.
A Jüan Birodalom uralkodója Kubiláj kán volt, aki felvette a császár címet. Igényt tartott az összes ulusz feletti uralomra, és a fővárost Pekingbe helyezte át. A XIV. század elején formálisan sikerült egyesíteni az uluszokat, létrehozva a gyakorlatilag független államok konföderációját.

De 1368-ban a Jüan Birodalom belső zavargások és a Ming Birodalomtól elszenvedett súlyos vereség következtében összeomlott. Ezt az eseményt tekintik a Mongol Birodalom teljes eltűnésének időpontjának. Ugyanebben az időszakban omlott össze a Csagatáj Ulusz is. Az Arany Horda még egy ideig egységes államként létezett, de 1459-ben az is megszűnt.
Végeredmény
A Mongol Birodalom örökségét nehéz objektíven értékelni. Egyrészt politikája más nagy régiók (Oroszország, Kína) egyesítéséhez vezetett, alapítója, Dzsingisz kán pedig elősegítette az írás, a kultúra, a kereskedelem és a technológiák terjedését, gyakorolta a vallási toleranciát és a meritokráciát (az emberek képességeik és érdemeik alapján történő kinevezését a vezetésbe, nem pedig származásuk vagy vagyonuk alapján). Egyes népek felszabadítóként, nem pedig hódítóként fogadták a mongol csapatokat.

A mongol inváziók azonban hatalmas területek elpusztításához és emberek millióinak halálához vezettek a népirtások és az éhínség, a gazdasági pusztítás és az emberek rabszolgaságba adása következtében.
Csak Dzsingisz kán hadjárataiban körülbelül 4-60 millió ember halt meg. Sokan úgy vélik, hogy a pestis Európában történő elterjedése is a mongol terjeszkedés eredménye lehetett. Ráadásul számos kulturális emlék megsemmisült Dzsingisz kán és utódai hódításai során.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK