A történészek egyetértenek abban, hogy az első igluk több mint kétezer évvel ezelőtt épültek. A tipikus iglu kupola alakú, átmérője 2-4 méter, a hóépítmény magassága pedig körülbelül 2 méter.
Az iglu felépítése
Az iglu felépítésének két módja létezik: a gyűrűs és a spirális. Építőelemként jégből és összetömörödött hóból készült blokkokat használnak. Fontos, hogy a hó megfeleljen bizonyos kritériumoknak, hogy alkalmas legyen az építésre: elég sűrűnek és egyneműnek kell lennie.
Az iglu alapjába a legnagyobb hóblokkokat teszik, amelyek minden egyes körrel egyre kisebbek lesznek, és egyre nagyobb szögben dőlnek befelé a hókunyhóba, félgömböt formálva. Az építés során a blokkok között keletkező réseket hóval tömik be.
Ahhoz, hogy a szerkezet erősebb legyen, az iglut kívülről lelocsolják vízzel, ami az alacsony hőmérséklet hatására gyorsan megfagy, összekötve a hókunyhó elemeit. Ezután az iglut belülről felmelegítik, hogy a falak felülete megolvadjon, majd hideg levegőt engednek be, hogy az bejusson és erős jégkérget képezzen a falakon. Ennek eredményeként az építmény olyan erőssé válik, hogy képes elbírni egy jegesmedve súlyát, amelyik felmászik az iglura.
Az iglu bejárata egy alacsony folyosó, amelynek falai szintén hó- és jégblokkokból készültek. Az ajtó szerepét állatbőrök vagy egy nagy hóblokk tölti be. Ahhoz, hogy bejuss a lakhely belsejébe, négykézláb kell végigmenned az alacsony folyosón.
A folyosó a padlószint alatt helyezkedik el, ezért a helyiség bejárata a padlóban is lehet. Ez a szén-dioxid és az oxigén keringetése, valamint a meleg levegő lakhelyen belüli megőrzése miatt van így – az könnyebb és ezért felfelé száll, míg a hidegebb levegő éppen ellenkezőleg, lefelé süllyed.
Egy kis iglu felépítésére egy tapasztalt ember legfeljebb egy órát fordít. Ez a sebesség ugyanakkor nem befolyásolja a hólakás szilárdságát. A kis iglukat ideiglenes menedékként használják néhány napig, míg a hosszabb távú tartózkodáshoz az eszkimók akár kisebb ház méretű iglukat is építhetnek.
Az iglu belülről
Mivel az iglu falai hóból és jégből állnak, elég jól átengedik a fényt a lakhely belsejébe, így napközben meg lehet lenni kiegészítő fényforrások nélkül. A sarki éjszaka időszakai miatt azonban ablakként édesvízi jeget is használhatnak, ami az üveghez hasonlóan kiválóan átereszti a fényt.
Az eszkimók egész falvakat alkothatnak iglukból, miközben az összes iglu össze lehet kötve egymással folyosókkal. A hólakások képesek elérni akkora méretet, hogy egyetlen nagy iglun belül akár 5 szoba is lehet, amelyekben akár 20 ember is elfér. Egy nagy iglu lehet egyetlen nagy építmény, de állhat több kisebb igluból is, amelyeket alagutak kötnek össze.
Az iglu belső felületeit állatbőrökkel borítják le a kényelmes tartózkodás érdekében. A falakat is befedhetik bőrökkel. Fűtéshez és világításhoz az eszkimók zsírt vagy olajat égetnek az iglun belül. A meleg levegő hatására a falak belső felülete kissé megolvad, de nem jobban, mert a keletkező víz gyorsan megfagy. Ennek a folyamatnak az eredményeként egy erős jégkéreg képződik, ami csak tovább erősíti az építményt.
Az iglu nem olvad el a bent lévő viszonylag magas hőmérséklet ellenére sem, mert ennek a hókunyhónak a falaiban hőmérsékleti egyensúly alakul ki a kinti hideg és a benti meleg között. Ennek köszönhetően az iglun belül az emberek számára kényelmes hőmérséklet tartható fenn. Például, ha kint mínusz 45 fok van, akkor az iglu belsejében a levegő akár plusz 16 fokra vagy még magasabbra is felmelegedhet.
A hó kiváló hőszigetelő, mivel levegőt tartalmaz. A hó alacsony hővezető képessége lehetővé teszi, hogy a meleg megmaradjon az iglun belül, aminek köszönhetően a hőmérséklet ebben a lakhelyben már pusztán az emberi test által termelt hő révén is elérhet viszonylag kellemes értékeket.
Ezzel együtt az iglu kupola alakban épül, aminek köszönhetően csökken az a felület, amelyen keresztül a hőveszteség történik. A pára pedig, ami az emberek életműködése következtében elkerülhetetlenül képződik a lakhelyen belül, beszívódik a hófalakba és megfagy, ezért az igluban a levegő meglehetősen száraz.
Első pillantásra az iglu egy ellentmondásos építmény. Miközben kint fagy van, az iglu falai pedig hóból és jégből állnak, bent egész családok élnek anélkül, hogy kényelmetlenül éreznék magukat. Sőt, amikor sok iglut folyosók kötnek össze, az emberek szabadon mozoghatnak egy ilyen „településen” anélkül, hogy hosszú ideig ki kellene menniük a szabadba, ami különösen erős fagyok és hóviharok idején hasznos.
