Hogy érzékeld a méreteket: a világ legmagasabb felhőkarcolójának, a dubaji Burdzs Kalifának a magassága 828 méter.
Az Angel-vízesés egyik legfontosabb jellemzője, hogy másodpercenként körülbelül 300 köbméter víz zuhan le a magasból. De honnan származik ez a víz ilyen magasan, ha nincsenek a közelben nagy folyók, amelyek táplálnák?
Az Angel-vízesés, más néven Kerepakupai-Meru vagy Kerepakupai-vena (az észak-amerikai indiánok pemón nyelvén), szó szerint azt jelenti: „a legmélyebb hely vízesése”. A teljes magassága különböző források szerint 979 és 1054 méter között van, a szélessége pedig 107 méter. „20 kötélnyi függőleges fal” – mondanák a profi hegymászók. Érdekes, hogy a víz szabad és megszakítás nélküli zuhanásának magassága itt több mint 807 méter: a vízesés alsó részén egy sziklás kiugrás található, amelyen a víz „megakad”.
Az Angel-vízesés Bolívar államban található, amely Venezuela déli része. A vízesést 1933-ban fedezték fel, amikor egy repülőgépről látták meg új területek feltérképezése során, arany után kutatva.
A vízesés egész évben bővizű marad és sosem szárad ki. Az Auyan-Tepui nevű, asztalszerű hegy csúcsáról zúdul alá, melynek területe eléri a 650 négyzetkilométert. A hegy olyan magas, hogy messziről úgy tűnik, mintha a felhőket érné. Az Angel a Churún folyóból táplálkozik, amely a Roraima hegy déli lejtőjén ered, mintegy 2800 méteres magasságban. Az Angel-vízeséshez tartozik a Kerep folyó is. Ez nem túl nagy és kevéssé ismert a feltérképezetlen dzsungelben való elhelyezkedése miatt, akárcsak maga a vízesés.
Az Angel ráadásul nagyon „hangos”. A zajszint még nagy távolságban is összehasonlítható egy milliós nagyváros forgalmas autópályájának zajával. De van egy másik figyelemre méltó dolog: annak ellenére, hogy a fent említett folyók nem túl nagyok, az Angel másodpercenként körülbelül 300 tonna vizet zúdít le. Hogy érthetőbb legyen, ennyi vizet képes befogadni egy 7,5 méter magas és átmérőjű ipari tartály. De honnan szerzi az Angel ezt a rengeteg vizet?
Valószínűleg nem a Churún folyó az egyetlen vízforrása az Angelnek, hiszen nem is olyan nagy. Az időszakosan olvadó gleccserek sem befolyásolják jelentősen az Angel vízhozamát. Bár esik eső a vízesés felett, ez nem elegendő ennyi vízhez.
Lehet, hogy maga a hegy adja a vizet? A hegy belsejében még nem találtak víztartó réteget, bár sokan feltételezik a létezését. Van egy olyan feltételezés is, hogy a vízesést a talajvíz táplálja, de ebben az esetben valahogyan fel kellene jutnia egy kilométer magasra.
Egy ilyen folyamathoz legalább 200 atmoszféra nyomásra lenne szükség, ami nagyon sok: a hegy nem bírná ki. De ez csak elmélet. A valóságban a tudósoknak még kevés információjuk van az ilyen jelenségekről.
Arra vonatkozóan, hogy honnan szerzi az Angel ezt a rengeteg vizet, egészen elképesztő összeesküvés-elméletek is születtek. Állítólag a hegy belsejében, ahonnan lezúdul, egy hatalmas szivattyú van beépítve, amely hatalmas mennyiségű vizet pumpál körbe-körbe.
Ezt vagy egy magasan fejlett ősi civilizáció, vagy éppen idegenek helyezték oda. Azonban ennek a szuper-gépezetnek a keresése eddig nem járt sikerrel. Még a legmodernebb eszközökkel sem sikerült semmi hasonlót találni a hegy belsejében.
Érdekes, hogy a helyi lakosok még mindig ritkán látogatják a vízesést, mert halálosan veszélyes helynek tartják. Ezzel szemben a külföldi extrém sportolók számára ez az egyik legáhítottabb célpont, akárcsak a kincsvadászoknak.
A múlt század közepén az európaiak az őslakosoktól hallották, hogy a vízesés közelében állítólag gyémántok vannak, méghozzá nagyon nagy mennyiségben. A valóságban azonban senki sem talált gyémántot. Az értékes kövek egyszerű kvarcnak bizonyultak, amiből ezen a vidéken tényleg bőségesen akad.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
