A világ egyik legmagasabb hegye továbbra is meghódíthatatlan. Miért?

Manapság gyakorlatilag az egész világ tudja, hogy a Föld legmagasabb hegye a Mount Everest, más néven Csomolungma.

Néhányan még azt is tudják, hogy mikor mászott fel rá először ember – ez 1953-ban történt, az első szerencsés fickó pedig az új-zélandi Edmund Hillary volt.

Azóta 70 év alatt majdnem 7000 ember jutott fel a csúcsra – és ez a statisztika nem számolja azokat, akik elérték a nyolcezres alaptábort és visszafordultak, valamint a hegyoldalakon elhunytak százait.

Úgy tűnhet, hogy a hegymászók számára már nincsenek igazi kihívások a Földön, de ez nagy tévedés! Tucatszámra vannak alacsonyabb csúcsok, amelyekre még soha nem tette ember a lábát.

A legmagasabb ezek közül a Gangkhar Puensum.

A Gangkhar Puensum és a Csomolungma szomszédok. A Bhután és Kína (valójában Tibet, de ebbe most inkább ne menjünk bele) határán található csúcs 346 km-re keletre fekszik az Everesthez képest, és egy fenséges, 7570 méter magas hegycsúcs.

Ma ez a hegy, annak ellenére, hogy közel van a híresebb Everesthez, a világ egyik legtitokzatosabb és legmegközelíthetetlenebb csúcsa. A relatív magassága, más néven topográfiai vagy önálló magassága körülbelül 2995 méter – ez a mutató azt jelzi, hogy milyen magas a hegy a legalacsonyabb ponthoz képest a lejtőn, amely a csúcsához vezet.

Első pillantásra semmi különös, igaz? Alacsonyabb is, és nem kell sokáig mászni a lejtőkön a csúcs eléréséhez – minden arra utal, hogy a csúcsot már régóta tucatnyi hegymászónak meg kellett volna másznia! Valóban voltak próbálkozások, de eddig egyetlen embernek sem sikerült.

A bhutáni hatóságok nem szeretik a hegymászókat

Bhután királyságának hivatalos nyelvén (dzongkha, ha valakit érdekel) a „Gangkhar Puensum” jelentése „Három Lélek Fehér Csúcsa”. Ez a név tükrözi a hegy mély vallási és kulturális jelentőségét Bhután lakói számára, akik szentnek tartják.

A helyi hiedelmek szerint a csúcs a szellemek lakhelye, ezért a megmászása szent terükbe való behatolásnak számít, ami az egyik oka annak, hogy tilos a hegymászás ezen a hegyen.

Ráadásul innen ered az ország három legnagyobb folyója, a Chamkharchhu, a Mangdechhu és a Kuri Chhu.

Összességében a világ legmagasabb hegyvidéki országa (Bhután 98%-a hegyvidék) sokáig zárva volt a hegymászók előtt. A helyzet csak 1983-ban változott meg, azóta 4 expedíciót indítottak – 1983-ban, 1985-ben, 1990-ben és 1994-ben. A rossz időjárás miatt a hegymászók nem érték el a csúcsot, két esetben pedig a csapat tagjai rosszul lettek, és vissza kellett fordulniuk, hogy orvosi segítséget nyújtsanak társaiknak.

1999-ben egy japán hegymászókból álló csoport engedélyt kapott a kínai hatóságoktól a Gangkhar Puensum megmászására, ami nagy érdeklődést és várakozást keltett a hegymászó világban. Amikor azonban az expedíció már csak néhány kilométerre volt a hegy lábától, a bhutáni kormány határozott tiltakozását fejezett ki, hangsúlyozva, hogy a hegy a területükön található, ráadásul szent.

Ennek eredményeként a kínai hatóságok visszavonták az engedélyüket, és a Gangkhar Puensum megmászását lemondták. Az expedíció tagjai nem mondtak le céljukról, és ehelyett a szomszédos Liankang Kangri csúcsot mászták meg, amelynek magassága 7535 méter: ez a csúcs teljes egészében kínai területen található, és a megmászása nem fenyegetett nemzetközi konfliktussal.

A japán hegymászók által az expedíció során készített feljegyzések megerősítették, hogy a Tibet és Bhután közötti határ valóban a Gangkhar Puensum csúcsán halad át, így az egyoldalú megmászások többé nem lehetségesek.

A helyiek nem szerették a hegymászókat

Amikor 1983-ban a bhutáni hatóságok engedélyezték a helyi hegyek megmászását, nyilvánvalóan gazdasági előnyökre számítottak, hiszen az ország területén 24 hétezer méter feletti hegy található, maga az ország pedig nagyjából akkora, mint Magyarország egy megyéje.

Másképp alakult: a külföldi hegymászók inváziója felháborodást váltott ki a helyiek körében. A külföldiekkel ellentétben, akik a hegyekben kihívást és sportolási lehetőséget láttak, a bhutániak a hegymászást idegennek, sőt sértőnek tartották, hiszen a hegyek szentek voltak számukra.

Ez a kulturális szakadék végül arra kényszerítette a bhutáni kormányt, hogy felülvizsgálja a hegymászással kapcsolatos politikáját. 1994-ben végül úgy döntöttek, hogy betiltják a 6000 méter feletti magasságba való mászást, 2003-ban pedig a hegymászás mint olyan került tiltólistára – a kereskedelmi célú hegymászás, amely teljesen legális Kínában, Indiában vagy Nepálban, Bhutánban tilos. És ez még nem is olyan rendkívüli dolog: 1999-ig az internet és a tévé is tiltva volt ebben az országban.

A hegy megmászásának betiltása óta eltelt 30 év után a Gangkhar Puensum csúcsa továbbra is a legmagasabb meghódítatlan hegycsúcs a világon – és ez aligha fog változni a közeljövőben.