A történelem tele van olyan baklövésekkel, amelyek hatalmas következményekkel jártak – mind pénzügyi, mind hosszú távú értelemben.
Ezek a hibák, melyeket gyakran ambíció vagy tévedés okozott, nyomot hagytak a világon, sőt, néha teljesen megváltoztatták az események menetét úgy, ahogy azt senki sem gondolta volna.
1. Alaszka eladása Oroszország által az Amerikai Egyesült Államoknak
1867 hideg márciusában Eduard de Stoeckl báró, Oroszország amerikai nagykövete, olyan üzletet kötött, amelynek hatása évszázadokon átívelő volt. A szerény 7,2 millió dolláros árért Alaszka – a lenyűgöző természeti szépségek és a kiaknázatlan lehetőségek földje – az Egyesült Államok birtokába került. Oroszország számára ez ésszerű döntésnek tűnt: a szükségtelen és távoli terület csak apasztotta a birodalmi kincstárat. De senki sem gondolta volna, hogy ez az eladás a történelem egyik legnagyobb hibájává válik.

Évtizedekkel később, amikor felröppentek a hírek Alaszka arany- és olajkészleteiről, a hiba mértéke nyilvánvalóvá vált. A „haszontalan jégkocka”, amelyet az orosz tisztviselők eldobtak, valójában egy kincsesbánya volt. Az Alaszka mélyén rejlő olaj, fa és ásványkincsek végül milliárd dolláros bevételt hoztak az Egyesült Államoknak, Oroszországot pedig keserű megbánással töltötték el az elhamarkodott döntése miatt.
2. A Titanic katasztrófája, 1912
A Titanicot remekműnek, úszó palotának szánták, amely az emberi találékonyságot és a luxust szimbolizálja. A 150 millió dollárért (mai áron 5 milliárd dollárnak megfelelő összegért) épült hajó az ambíció és a büszkeség megtestesítője volt. De grandiózus külseje alatt végzetes hibák rejtőztek – mind a konstrukcióban, mind azok túlzott magabiztosságában, akik „elsüllyeszthetetlennek” nevezték.

Azon a végzetes éjszakán 1912 áprilisában a hajó jéghegynek ütközött, amely ijesztő hatékonysággal vágta át a testét. Káosz tört ki: nem volt elég mentőcsónak, és amik voltak, azokat félig üresen eresztették le. Az 1500 áldozat sikolya betöltötte az Atlanti-óceán jeges levegőjét, hátborzongató emlékeztetőként azokra a hibákra, amelyeket már nem lehet helyrehozni.
Végsősoron a Titanic nemcsak a természet, hanem az emberi gőg miatt is süllyedt el – ez pedig egy olyan lecke volt, amelyért életekkel és elképzelhetetlen veszteségekkel kellett fizetni.
3. Az alexandriai nagy könyvtár leégése
Kr. u. 642-ben a tűz nemcsak egy épületet pusztított el, hanem az emberi haladás lelkét is. Az alexandriai nagy könyvtár, amely egykor a tudás világítótornya volt, az arabok egyiptomi hódítása során pusztult el. Falai között közel egymillió tekercs őrizte az ókori civilizációk örökségét: a mezopotámiai csillagászatot, a görög filozófiát, a római jogot. Ez a könyvtár az emberiség kollektív emlékezete, az innováció és a kultúra kincsesbányája volt.

De a hanyagság és a tűzvészek miatt ez a kincs elveszett. A legenda szerint Omar kalifa hátborzongató rendeletet adott ki: ha a tekercsek összhangban vannak a Koránnal, akkor feleslegesek; ha nem, akkor eretnekség. Az eredmény? Úgy tartják, hogy a tekercseket elégették, hogy fűtsék vele Alexandria fürdőit. Hamujuk emlékeztet minket azokra a hibákra, amelyeket a gőgünk és a tudatlanságunk szült.
A könyvtár elvesztése évszázadokra szellemi sötétségbe taszította a nyugati világot. Ez a veszteség, amely mérhetetlen és pótolhatatlan, tanulságul szolgál: ha egyszer elveszik a tudás, akkor örökre eltűnik.
4. A Millennium híd Londonban
A 18,2 millió fontért épült és 2000 júniusában megnyitott londoni Millennium híd a kritikus mérnöki hibája miatt vált hírhedtté. A mérnökök az esztétikára és a szerkezeti elemekre összpontosítottak, de nem vették figyelembe a gyalogosok mozgása által okozott rezgések hatását.

A megnyitó napján több ezer ember kelt át a hídon, ami ijesztő himbálózást okozott. Ez a jelenség, amelyet „szinkron laterális gerjesztésnek” neveznek, a híd azonnali lezárását tette szükségessé. A következő két évben a mérnökök lengéscsillapítókat szereltek fel a rezgések kiküszöbölésére, ami további 6,3 millió dollárral növelte a projekt költségeit.
5. A NASA Mars Climate Orbiter űrszondájának lezuhanása
1998-ban a NASA elindította a Mars Climate Orbiter nevű komplex űrszondát, amelynek célja a Mars légkörének rejtélyeinek feltárása és létfontosságú információk továbbítása volt a Földre.

Maga a szonda a mérnöki gondolkodás csodája volt, amelyet a víz eloszlásának feltérképezésére, az éghajlatváltozás tanulmányozására és a marsi időjárás megfigyelésére terveztek.
A remények megsokszorozódtak, mivel a 327,6 millió dolláros misszió értékes ismereteket ígért a Mars múltjáról és jövőjéről, amelyek megváltoztathatták volna a bolygóklímákról alkotott elképzeléseinket. 1999. szeptember 23-án azonban minden félresikerült.

Egy tragikus tévedés – a metrikus és az angolszász mértékegységrendszer közötti eltérés – miatt a szonda túl közel került a Mars felszínéhez. A szonda valószínűleg megsemmisült a marsi légkörben, vagy tehetetlenül sodródott Nap körüli pályára. Ez a veszteség óriási volt, nemcsak pénzügyi, hanem szellemi szempontból is. Évtizedek kutatása és számos leendő felfedezés tűnt el percek alatt.
6. Louisiana vásárlása, 1803
Bonaparte Napóleon a fényűző szobájában ült, fejében hódításokról szőtt álmok kavarogtak. Louisiana területe Franciaország támaszpontja lett volna az Újvilágban, egy olyan föld, amely tele van lehetőségekkel a karibi gyarmatok élelmiszer-ellátásának biztosítására és a francia nagyság erősítésére.

Azonban a birodalomépítésről szőtt álmok szembesültek a Santo Domingó-i felkelések és a fenyegető pénzügyi válságok zord valóságával. Louisiana hatalmas területei megterhelték az ambícióit. Az Atlanti-óceán túlsó partján az Egyesült Államok aggodalommal figyelte az eseményeket. Jefferson elnök tartott Napóleon hatalmától és New Orleans – az amerikai kereskedelem szempontjából létfontosságú város – feletti ellenőrzésétől.
Ezután tárgyalások kezdődtek azzal a céllal, hogy csak a kikötőt vásárolják meg. De amikor Napóleon felajánlotta, hogy eladja az egész területet néhány millióért, az egy megdöbbentő fordulat volt. Napóleon, akinek ekkoriban egy cél lebegett a szeme előtt: forrásokat szerezni a Nagy-Britannia elleni háborúhoz, zseniális stratégiának tartotta az eladást. A szerződés aláírásával azonban akaratlanul is átadta a jövőbeli hatalmat a riválisainak.
7. A milliós elírás
2006-ban az Alitalia légitársaság olyan hibát követett el, amely a történelem egyik legköltségesebb hibájává vált. A rutin feladat – egy Torontóból Ciprusra tartó business osztályú repülőjegy árának feltüntetése – katasztrófává vált, amikor két nulla eltűnt az összegből. Ami eredetileg 3900 dollárba kellett volna, hogy kerüljön, az 39 dollárként jelent meg a weboldalon.

Néhány óra leforgása alatt körülbelül 2000 ember élt ezzel a páratlan lehetőséggel. A luxuskabinokról és pezsgős repülőutakról szőtt álmok hirtelen az egyszerű kisemberek számára is valósággá váltak. Amikor a hibát felfedezték, pánik tört ki az Alitaliánál. A légitársaság eleinte megpróbálta érvényteleníteni a jegyeket, de felháborodás hullámába ütközött. Így végül vonakodva ugyan, de kénytelenek voltak teljesíteni a foglalásokat.
Az elírás, amely első pillantásra jelentéktelennek tűnt, 7,7 millió dolláros katasztrófává vált. Az Alitalia számára ez valódi megaláztatás volt; az utasok számára pedig szerencsés véletlen.
Következtetés
A hibák, függetlenül a méretüktől, mindig is az emberi történelem szerves részét képezték. Megmutatják a merész törekvések és a kritikus tévedések közötti vékony határvonalat, és olyan tanulságokat hagynak maguk után, amelyek továbbra is befolyásolják a történelem menetét.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK