A világtörténelemben vannak olyan kérdések, amelyekre hiába is szeretnéd, nem találhatod meg a választ.
Ennek sokféle oka lehet: előfordulhat, hogy a feltárások során előkerült leletek elvesztek, a lelőhely megsemmisült, vagy a fennmaradt bizonyítékok túlságosan hiányosak és újakat már nem tudunk szerezni.
Ebben az anyagban most öt pontosan ilyen érdekes kérdést mutatok be neked.
Vajon létezett-e Artúr király?
Artúr király történetét több mint 1000 éven keresztül mesélték és mesélik újra és újra. Camelot, a Kerekasztal lovagjai, Merlin varázsló és az Excalibur kard – mindezek az artúri legendák jól ismert elemei.
Azonban ha Artúr király valóban létezett, a valóság valószínűleg korántsem volt ennyire varázslatos. A legrégebbi fennmaradt elbeszélések a kilencedik századból származnak, és egy hadvezérről (talán még király sem volt) szólnak, aki több csatában is harcolt a szászok ellen. Még ezen elbeszélések pontossága is vitatott.
Britanniában számos helyszín található, amelyeket a legendák Artúr királyhoz kötnek. Ilyen például Tintagel, egy tengerparti hely, amely állítólag Artúr király otthona volt.
A feltárások nem igazolták, hogy Artúr valaha is ott lakott volna. Végső soron valószínűtlennek tűnik, hogy a tudósok valaha is teljes bizonyossággal megtudják, hogy létezett-e a valódi Artúr király, vagy csupán egy kitalált személy volt.
Hol található Kleopátra sírja?
Ókori szerzők állítják, hogy Kleopátrát és szeretőjét, Marcus Antoniust közös sírba temették az i.e. 30-ban bekövetkezett haláluk után. Plutarkhosz író (i.sz. 45-120) azt írta, hogy a sír az egyiptomi Ízisz istennő temploma közelében volt. A sír egy „fenséges és gyönyörű” emlékmű volt, aranyból, ezüstből, smaragdból, gyöngyből, ébenfából és elefántcsontból készült kincsekkel.
A sír helye továbbra is rejtély. 2010-ben Záhi Havássz, Egyiptom egykori régészeti minisztere feltárásokat végzett Alexandria közelében. Ezt a helyet ma Taposzirisz Magnának hívják, ahol számos, Kleopátra korából származó sír található.
Bár számos érdekes régészeti felfedezés történt, Kleopátra sírja nem volt köztük. A régészek megjegyzik, hogy még ha Kleopátra sírja napjainkig fenn is maradt, lehet, hogy már teljesen kifosztották, és már nem lehet azonosítani.
A pénzakna az Oak-szigeten
Több mint két évszázada keringenek történetek arról, hogy az Oak-szigeten, amely Új-Skócia (Kanada) partjainál található, egy pénzakna van elásott kincsekkel. Ezeket állítólag William Kidd kalózkapitány (1645-1701) hagyta ott. Azóta számos, dollármilliókat érő expedíció indult a szigetre az elveszett kincsek felkutatására. Sajnos, eredménytelenül.
Mindössze egyetlen réz spanyol érmét találtak.
Mindazonáltal ez nem tántorítja el az embereket attól, hogy megpróbálják megtalálni a pénzaknát. Egy új expedíció tiszteletére a History Channel csatornán még műsor is fut „Oak Island átka” címmel, ahol megismerheted a kincskeresés minden tényét és kudarcát.
Létezik-e Atlantisz városa?
A Kr.e. negyedik században a görög filozófus, Platón elmesélte az Atlantisz nevű föld történetét, amely az Atlanti-óceánban létezett, és állítólag Európa és Afrika nagy részét meghódította az őskorban. Ebben a történetben az ókori athéniak visszavágnak Atlantisz ellen egy konfliktusban, amely azzal végződött, hogy Atlantisz elmerül a hullámok alatt.
Bár egyetlen komoly tudós sem gondolja azt, hogy ez a történet szó szerint igaz, de a hátterében valós események állhatnak.
Például a minószi civilizáció, amely Kréta szigetén virágzott körülbelül Kr.e. 1400-ig, majd eltűnt, teljesen inspirálhatta a görögöket az Atlantiszról szóló történet megírására. Bár Kréta a Földközi-tengeren, nem pedig az Atlanti-óceánban található, a minószi települések jelentős károkat szenvedtek a Santorini vulkán kitörése során.
Egyébként néhány görög város, amely a partvidéken feküdt, szintén víz alá került a természeti katasztrófák során. Ezért a görögöknek sok potenciális alapanyaguk volt, amely Atlantisz történetét ihlethette. De hogy mi volt ez pontosan – sajnos rejtély, és valószínűtlen, hogy valaha is megfejtjük.
Hol található a Szent Grál?
A Szent Grál – az a kehely, amelyből Jézus ivott az utolsó vacsorán a tanítványaival a keresztre feszítés előtt – soha nem került elő. És szinte biztos, hogy soha nem is fog előkerülni.
Csak a középkorban kezdtek el érdeklődni iránta az emberek, miután az Artúr királyról szóló történetek szerzői a Szent Grál keresését fontos küldetésként írták le. Artúr király és lovagjai sokat foglalkoztak a szent kehely keresésével. De még abban sem vagyunk biztosak, hogy Artúr egyáltalán létezett.
Napjainkban nincsenek komoly tudományos kísérletek a Szent Grál megtalálására, így ez a kehely sokkal inkább a művészeti alkotások része, mintsem a régészek valós célja.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
