Biztosan te is elgondolkodtál már ezen.
38 év telt el a csernobili katasztrófa óta. Azt gondolhatnánk, hogy már rég mindennek vége, de nem.
Elgondolkodtam, hogy miért élnek már régóta emberek Hirosimában és Nagaszakiban, míg Csernobil még mindig szennyezi a környezetet? Íme, amit kiderítettem:
A robbanás helyszíne:
- A Hirosimára és Nagaszakira dobott bombák 500 méterrel a felszín felett robbantak. A radioaktív anyagok nagy része a légkörbe került. Ezenkívül Hirosimában a 64 kg uránból csak 700 gramm lépett nukleáris reakcióba, a maradék uránt a robbanás szétszórta.
- Csernobilban a robbanás a földön történt. A radioaktív anyagok nagy része a talajba került. Továbbá, míg Japánban a robbanás egyszeri volt, Csernobilban a radioaktív anyagok egy hónapon át jutottak a talajba!
A robbanóanyagok mennyisége:
- A Hirosimában felrobbantott bomba 64 kg uránt tartalmazott, ebből csak 700 gramm lépett nukleáris reakcióba. A Nagaszakira dobott bomba 6 kg plutóniumot lépett nukleáris reakcióba.
- Csernobilban a felrobbant reaktor 180 tonna radioaktív keveréket tartalmazott, 3,6 tonna uránnal.
Hasonlítsuk össze: 700 gramm és 3,6 tonna!
Sugárzás
Hirosima és Nagaszaki:
- A sugárzás Hirosimában és Nagaszakiban fél év alatt normalizálódott. Az amerikai csapatok méréseket végeztek, és kijelentették, hogy a bombázott területen tartózkodni biztonságos.
Csernobil:
- Csernobilban a sugárzási értékek a mai napig aggasztóan magasak.
A radioaktív keverék összetétele:
- A csernobili robbanás során a következő anyagokat mutatták ki: stroncium-90, jód-131, cézium-137, americium-241 és plutónium-239.
- Hirosimában és Nagaszakiban az első méréseket csak hónapokkal a robbanás után végezték el, így nem áll rendelkezésre elég információ arról, hogy milyen radioaktív izotópok voltak jelen, és mekkora volt a mennyiségük. Ezt már soha nem is fogjuk megtudni.
- Japán tudósok 1970-ben, 1980-ban és 2010-ben is vizsgálták a hirosimai talajt urán-236, cézium-137, plutónium-239 és 240 atomok nyomai után kutatva, de nem találtak semmit.
A Hirosimában és Nagaszakiban tapasztalt, illetve a Csernobilban mért sugárzási szintek közötti óriási különbség oka tehát a robbanások eltérő helyszíneiben rejlik. Japánban a bombák a légkörben robbantak, így a káros anyagok nagy része nem érte el a talajt. A sugárzás a robbanást követő néhány hónap alatt normalizálódott.
Jelenleg Hirosimában és Nagaszakiban körülbelül 1,6 millió ember él. Csernobilban a mai napig érvényben van a 30 kilométeres tilalmi zóna.
