Amilyen apró, olyan nagy hatással van az egész Földre.
Kb. 20 millió évvel ezelőtt, a kainozoikum földtörténeti időszakának neogén időszakában, Észak- és Dél-Amerika még különálló kontinens volt.
Az Atlanti- és a Csendes-óceán szabadon áramolhatott egymásba, vizeik összekeveredtek.
De a tektonikus lemezek, ahogy most is, folyamatos mozgásban voltak. A Csendes-óceáni lemez a Karib-lemez alá bukott, számos víz alatti vulkánkitörést okozva, melyek végül szigeteket hoztak létre (lásd a fenti képet). Ez hosszú évmilliókon át tartott. Ugyanezek a folyamatok hozzájárultak a közeli kontinentális területek, például a Panama-földszoros felemelkedéséhez.
A földszoros egy nagyon keskeny szárazföldi sáv, amely két kontinenst köt össze, és mindkét oldalán hatalmas víztömegek mossák. Ennek a földszorosnak a kialakulása kulcsszerepet játszott a Föld geológiai és éghajlati eseményeiben. Nemcsak a közvetlen környezetét változtatta meg, hanem az egész bolygó éghajlatát is befolyásolta.
A Panama-földszoros kialakulásával a két óceán közötti közvetlen vízáramlás megszűnt.
Ez a szárazföldi híd megváltoztatta az áramlatok megszokott irányát, beleértve a meleg Golf-áramlatot is, amely lehetővé tette Európa számára, hogy kellemes lakóhellyé váljon. A bolygó levegőjének átlaghőmérséklete 16°C-ról a mai 14°C-ra csökkent.
A Csendes-óceántól való elszakadás után az Atlanti-óceán sótartalma megnőtt, ami közvetlenül és közvetve is hatással volt a világ óceánjaira és a légkör keringésére.
A Panama-földszoros természetes szárazföldi híd az északi és déli félteke növény- és állatvilága számára. Nemcsak számos növény, kutya, macska, medve, ló és más állat, hanem az ember is átjutott rajta. Ezért ez az aprócska földdarab fontos eleme a világ evolúciójának.
A tengerek és óceánok sótartalma.
Tagadhatatlan tény, hogy a globális felmelegedés korszaka közeleg. A kutatások szerint az évszázad végére az átlagos éves hőmérséklet 3°C-kal magasabb lesz, mint most. Ez számos éghajlati változást fog maga után vonni.
A jég olvadása miatt a világ óceánjainak szintje folyamatosan emelkedik, és végül a kontinensek összes part menti része víz alá kerül majd, beleértve a Panama-csatornát is. Ha ez megtörténik, az óceánok vizének sótartalma teljesen megváltozik majd, akárcsak az áramlatok iránya, és ettől a pillanattól kezdve a Föld bolygó klímája visszafordíthatatlanul átalakul.
