Ez a 12 állat él a legtovább a Földön

A hidasgyíkok apró kis hüllők, amik Új-Zélandon élnek. Gyíknak tűnnek, de valójában egy teljesen különálló család részei, melyek közvetlenül a 200 millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszokkal állnak kapcsolatban. Bár manapság ezek az állatok veszélyeztetettnek számítanak, némelyikük rendkívül sokáig, akár 110 évig is elél.

A gránátos sügér egy lassan növekvő, nagyon hosszú életű hal. Maximális élettartamukat 150 év körülire becsülik, de ritkán élik meg ezt a kort a túlhalászás miatt.

A geoduck tulajdonképpen egy méretes kagyló, ami Észak-Amerika nyugati partjainál őshonos. Testének puha részéhez képest a héja nagyon apró, ezért nem tud elrejtőzni benne. A geoduckok rendkívül termékenyek: a nőstények életük során több mint 5 milliárd tojást raknak. A tudósok által vizsgált valaha élt legidősebb geoduck 168 éves volt.

Vörös tengeri sünnek kizárólag a Csendes-óceánban találkozhatunk. Általában a sziklás partokon él és nem szereti a túlságosan hullámos területeket. Testüket éles tüskék borítják, amikkel remekül tudják védeni magukat az óceán fenekén történő kúszás közben. Néhány példány a 200 éves kort is könnyedén megéli.

Bár a grönlandi bálna nem olyan híres, mint a kék bálna, van néhány olyan jellemzője, ami miatt rendkívül kiemelkedő állatfaj. Először is a grönlandi bálnának van a legnagyobb szája az állatok között, másodszor ezek az állatok a 200 éves kort is simán megélik, ezért a leghosszabb életű tengeri emlősök közé tartozik. A legidősebb ismert grönlandi bálna 211 éves volt.

Általánosságban elmondható, hogy a koi pontyok körülbelül 50 évig élnek, de a fajtájuk egyike, a Hanako névre hallgató skarlátvörös koi ponty rekord öregen, 226 éves korában hunyt el, és még mindig rejtély, hogy volt képes ilyen sokáig élni. Az emberek többsége szerint a japán hegyek kristálytiszta vizeiben és a gondtalan életében keresendő a magyarázat.

A Mexikói-öböl mélyén talált csőféregfajta számára a 250 év sem akadály. Méretük akár a 3 métert is elérheti, de nagyon lassan nőnek. Biogén élőhelyet hoznak létre, ahol több száz vagy ezer egyedből álló kolóniákban élnek.

Ezek az óriásteknősök a hihetetlenül hosszú élettartamukról híresek, de még közöttük is volt egy különleges,  Adwaita névre keresztelt példány, ami 255 éves korában hunyt el. Sok tudós a valaha élt legöregebb szárazföldi állatnak tartja.

A folyami gyöngykagyló egy rendkívül hosszú élettartamú faj. Lassan nőnek, ezért az átlagos élettartamuk is minimum 90 és 110 év között mozog, de a környezeti tényezőktől, például a víz minőségétől függően akár a 200 éves kort is simán elérhetik. A valaha talált legöregebb folyami gyöngykagyló 280 éves volt.

Nem a félelmetes megjelenése az egyetlen, amivel felhívják magukra a figyelmet ezek a csodálatos állatok. Ezek az állatok ugyanis a legidősebb ismert gerincesek a Földön, amik a 400 éves kort is gond nélkül elérik. Az ivarérettséget is csak 150 éves korukban érik el, tehát senki ne lepődjön meg rajta, hogy a valaha rögzített legidősebb (képen látható) grönlandi cápa 512 éves volt.

A sellőkagyló egy ehető kagyló, ami nagyon sokáig él, és évente egyszer új réteget képez a héjára. Kivételesen hosszú élettartamára az egyik legjobb példa Ming, a kivételes sellőkagyló ugyanis 507 éves volt, amikor rátaláltak, és még ekkor is ereje teljében volt, makkegészségesen.

A Homaxinella balfourensis nevű tengeri szivacs, vagy másnéven az antarktiszi szivacs évszázadokig képes élni az Antarktisz rendkívül alacsony hőmérsékletén. Egyes becslések szerint a legidősebb ismert példányok 1500 évnél is idősebbek voltak.

Bónusz: halhatatlan medúza

A Turritopsis nutricula tulajdonképpen egy olyan hidraállat fajta, aminek a medúza alakja végtelenszer képes visszaalakulni polippá a teljes szexuális differenciálódása után, vagyis elméletileg halhatatlan. Ha megtámadják és veszélyben érzi magát vagy megöregszik, akkor egyszerűen visszatér a polip vagy medúza stádiumba és elölről kezdi az életét. Érdemes megjegyezni, hogy ennek ellenére nem élnek örökké, ugyanis legtöbb esetben valamilyen ragadozó állat áldozatává válnak.