20+ tény a monacói életről, ahol minden harmadik ember milliókat keres

Az ottlakók szemében Monaco a luxus kaszinók országa, ahol hírességek sétálnak az utcákon, drága jachtok ringanak a tenger hullámain és a sportautók a helyi lakosok kedvenc közlekedési eszközei. Ezt a miniállamot a „milliárdosok játszóterének” is nevezik, ami nem meglepő, mivel az ország lakosságának körülbelül egyharmada valóban elképesztő vagyonnal büszkélkedhet.

A Liked.hu-nál úgy döntöttünk, hogy utánajárunk, milyen is az élet a Monacói Hercegségben, és hogy melyek azok a dolgok, amiket mindenkinek tudnia kell erről a nagyon különleges, független városállamról.

„Játszótér milliárdosoknak”

• Több mint 12 ezer milliárdos él a Monacói Hercegségben. A számuk 2013 és 2018 között 12%-kal nőtt.
• A monacói állampolgároknak tilos kaszinóban játszaniuk. Sőt, még csak át sem léphetik azok küszöbét (kivéve az ottdolgozók). Ez a törvény a 19. század óta létezik, az első kaszinó megjelenése óta. III. Károly hercegnek ki kellett vezetnie az országot a gazdasági válságból, és erre kényelmes megoldás volt egy szerencsejáték-ház létrehozása, azonban fontos volt, hogy a helyi lakosok ne játszhassanak, hiszen ez csak rontott volna a helyzetükön.
• Monaco 38 ezer lakosának 75%-a más országokban született, és csak később költözött ide. Az ismert bevándorlók között van például Bono, Shirley Bassey, Mika Hakkinen, Boris Becker, David Coulthard és még sokan mások.
• Az átlagos várható élettartam itt az egyik legmagasabb a világon – 86 és fél év. Ugyanakkor a szegénységi szint a nullához közelít.
• Monacóban a hivatalos nyelv a francia, ám a lakosság nagy része beszél angolul, és sokan beszélnek olaszul. Monacóba utazva a megjelenésünk nagyban befolyásolja, hogy milyen nyelven szólnak hozzánk a helyiek.

Éjjel-nappal védelem alatt áll

• Monacóban a legnagyobb az egy főre jutó rendőrök száma. Itt 100 lakosra jut 1 rendőr, ezért Monacóban a legalacsonyabb a bűnözés a világon.
• Monacóban élni biztonságosabb, mint egy nagykövetségen dolgozni. Minden ide érkező autó rendszámát lefényképezik és adatbázisban gyűjtenek róla információkat. A helyi börtönök egyébként félig sincsenek tele, a kényelmes celláik pedig közvetlenül a Földközi-tengerre néznek. A fogvatartottak többsége zsebtolvaj.
• Egy átlagos munkanap itt azzal kezdődik, hogy az ország 38 ezres lakossága hirtelen 58 ezerre nő, a szomszédos Franciaországból és Olaszországból ingázó munkások miatt. Este a népsűrűség visszaáll a megszokott szintre.
• Az ország egyetlen természeti erőforrása a hal. Ennek ellenére gyakorlatilag nem is exportálják.

A luxus diszkrét varázsa

• A monacói élet nem az introvertált emberek számára készült. Ez az egyik legnépesebb állam a világon. Szinte az egész területét lakóházak fedik le, ahol pedig nem, biztos, hogy ott is tervben van már valamilyen építkezés. Ilyen körülmények között nem a legkönnyebb találni egy csendes, eldugott zugot.
• „Monacóban a gazdagság szimbólumai vesznek körül mindenütt. Szó szerint naponta 30 Ferrarit és Lamborghinit látok. Ami világszerte átlagosnak és megszokottnak számít, az itt mind értelmét veszti. Ha lenne Ferrarim és szeretnék felvágni vele, akkor valószínűleg Monaco lenne az utolsó ország, ahol ezt megpróbálnám” – mesélte egy Monacóban dolgozó olasz.

Munkanapok a Riviérán

• Sok milliomos van Monacóban, de ezek az emberek többnyire új lakosok. A monegaszkok (őslakosok) általában az üzletekben, az egészségügyben és az oktatásban dolgoznak. A „herceg alattvalóinak” is nevezik őket. Jelentős engedményeket kapnak a hatóságok részéről, például nekik csak a bérleti díj 50%-át kell kifizetniük, ezen felül pedig joguk van az apartmanok bizonyos részének tulajdonlásához.
• A tartózkodási engedély megszerzéséhez vagy állást kell szereznünk Monacóban, vagy vállalkozást regisztrálnunk. Harmadik lehetőség, hogy igazoljuk a fizetőképességünket, melynek egyik alapfeltétele, hogy 500 ezer eurót utalunk egy monacói bankba, amihez aztán nem nyúlunk. A tartózkodási engedélyt általában 1-3 hónap alatt állítják ki.
• Sokan úgy gondolják, hogy Monaco egy adóparadicsom, feltételezve azt, hogy itt senki nem fizet adót, de ez nem igaz. Van társadalombiztosítás, amire a munkavállalók a fizetésük körülbelül 14%-át költik, a munkáltatók pedig további 28%-40%-ot adnak hozzá. Van ingatlanadó, öröklési adó és áfa is, mely 20,6%.

Monacói dzsungel

• Monaco nagyon érzékeny minden négyzetméternyi földterületre, ezért a boltok általában a lakóépületek földszintjén helyezkednek el, ezzel is helyet spórolva.
• 2025-re egy új terület megépítését tervezik, melyhez a tengerből próbálnak majd meg földterületet visszanyerni. Nem ez lesz az első ilyen projekt: a múlt század közepe óta Monaco 20%-kal növelte így a területét.
• A monacói lakásvásárlás drága mulatság. Az ingatlanok értéke itt az egyik legmagasabb a világon – 1 négyzetméter átlagosan 50 ezer euróba kerül. Épp ezért mindenki főleg lakásokban él, a hagyományos értelemben vett családi házak itt egyszerűen nem léteznek.
• Egy kis, 2 szobás lakás itt körülbelül 1,5 millió euróba kerül. És akkor ez még egy nagyon szerény kis lakás lesz. Luxus penthouse-t szeretnél? Akkor készülj fel rá, hogy ezek olyan 50 millió euró környékén kezdődnek.
• Monacóban nincsenek városok. Valójában egy városállamról van szó, amely több kerületből áll. Közülük a leghíresebb Monte Carlo. A legrégebbi a Monaco-Ville, amelyet az ország fővárosának is nevezhetünk: itt található ugyanis a herceg rezidenciája és itt ülésezik a kormány.
• Kiadó lakást találni is valódi fejfájás: egy apró, stúdiólakás itt nagyjából 2000 euróba kerül havonta. A nagyobb, 2 hálószobás és erkélyes apartmanok 5000 eurónál kezdődnek. Sok Monacóban dolgozó munkás ezért inkább a szomszédos Franciaországot választja lakhelyéül, ahol sokkal olcsóbban juthat szálláshoz, és inkább minden nap ingázik Monacóba.

Monacói vagy Monégasque-i lakos?

• Az állam összes lakója 2 csoportra oszlik: Monaco és Monégasque lakói. Az első kategóriába tartoznak a más országból érkezettek, akik tartózkodási engedéllyel vannak itt, a másodikba azok, akik itt születtek, vagy közvetlen vérrokon köti őket Monacóhoz. A Monégasque-ek nagyon büszkék a kulturális örökségükre, és arra, hogy sikerül megőrizniük az anyanyelvüket, a konyhájukat és a szokásaikat annak ellenére, hogy olyan nagyhatalmú országok nyomása nehezült rájuk, mint például Franciaország és Olaszország.
• A legenda szerint az ország neve görög és ligur eredetű. A mítoszok szerin a neve Herkulestől származik, aki egyébként maga alapította ezt a várost.
• A Monégasque-vá válás egyik legegyszerűbb módja, ha házasságot kötünk egy őslakossal, ám az állampolgárságot ilyen esetben is csak 10 évvel az esküvő után kapjuk majd meg.
• Egy másik módszer erre, ha jelentősen hozzájárulunk az ország fejlődéséhez. Ilyen esetben az állampolgárságot maga a monacói herceg fogja megadni a szerencsésnek.

Családi értékek

• A családi kötelékek nagyon fontosak Monacóban. Ez nem meglepő, mivel az itt született őslakosok sok előnnyel büszkélkedhetnek.
• A válások aránya kicsi: csak a házasságok mintegy egynegyede végződik válással.
• Sok olyan monacói lakos van, aki bár itt született, de a gyökerei Franciaországba vagy Olaszországba nyúlnak vissza. Az ilyen emberek nem kapnak állampolgárságot és nem tekintik őket Monégasque-nak. Les enfants du pays-nak, vagyis „az ország gyermekei”-nek hívják őket.

A hercegség fő értéke

• Az ország területe nincs két négyzetkilométer. A hely tehát zsúfolt, ám ilyen körülmények között is ügyeltek arra, hogy megfelelő számú játszótér legyen a gyermekek számára. A legtöbbjük több zónára oszlik: vannak, amiket a csecsemőknek építettek, olyanok is, amiket az idősebb gyermekeknek, de még olyanok is, amiket a felnőtteknek, akikben továbbra is ott él a gyermeki énjük. Egyes játszótereken francia nyelvű animátorok gondoskodnak a gyermekek szórakoztatásáról.
• Minden évben karácsonykor 500 gyermeket meghívnak a herceg kastélyába, akiknek II. Albert herceg maga hoz ajándékokat. Az egész ország tehát egy nagy családnak nevezhető.

• Bár II. Albert herceg nővérei még magánoktatásban tanultak, az uralkodó család új generációja már átlagos monacói iskolába jár. Charlene hercegnő szerint nagyon élvezik ezt a fajta tanulási módot, Gabriella hercegnő pedig egyenesen bánja, hogy szombatonként nincs tanítás.
• A monacói egyetemen 400 hallgató tanul a világ 70 országából. A tandíjak meglehetősen változékonyak, és nagyban függ például attól, hogy honnan származik az adott diák. A hallgatók többsége Franciaországban él, főleg azért, mivel a szomszédos országból az egyetem 20 perc sétával gyalogosan is megközelíthető.
• A legnagyobb érv a monacói tanulmányok mellett, hogy az itt végzett fiatalok viszonylag könnyen lehetnek vezető üzletemberek vagy politikusok. II. Albert herceg maga is gyakran látogatja meg az egyetemet, és mindig készen áll egy-egy baráti beszélgetésre.

• Az év 300 napján süt a nap. Ez kimeríthetetlen öröm és büszkeség minden lakos számára
• Az állam területe kisebb, mint a New York-i Central park területe.
• Monaco a dombokon helyezkedik el, és néhány óra alatt az egész városállamot gyalogosan is bejárhatjuk. Igaz, a gyalogszerrel történő közlekedéshez sok energiára lesz szükség, a dombos terepviszonyok legküzdése ugyanis nem könnyű.

Még nincs vége, a cikk a következő oldalon folytatódik!

Monaco a forgalmi dugók hazája

• Sok monacói lakos inkább autó nélkül él. Ez több szempontból is praktikus. Egyrészt, az ország bármely része gyalog vagy tömegközlekedéssel is megközelíthető, másrészt nem fog felrobbanni az agyuk, amíg parkolóhelyet találnak maguknak, ami itt szinte lehetetlen.
• Monacóból autó nélkül kijutni azonban elég nehéz. A városállamban történő tartózkodás annak elhagyása nélkül pedig elég fárasztó: sok ideköltözött ember panaszkodik a monacói élet monotonitására és unalmára.
• Monacóban taxival is közlekedhetünk, azonban értelmetlen leinteni őket az út szélén – szinte biztos, hogy nem fognak megállni. Ehelyett előre, telefonon kell autót rendelnünk, csúcsidőben pedig valószínűleg sokat kell majd várnunk.
• Monacóban nincs Über, ezt maximum a szomszédos Franciaországban történő közlekedéshez tudjuk igénybe venni.

• Monacónak nincs saját repülőtere, a legközelebbi Nizzában található. Ennek oka nem az, hogy nincs elég ember, aki ide repülne, hanem sokkal inkább az, hogy egyszerűen nincs elég hely egy repülőtér építéséhez. Egy átlagos modern nemzetközi repülőtér területe 3,7 négyzetkilométer, Monaco területe pedig ennél csaknem kétszer kisebb.
• A szállítási költségek kb. így néznek ki: taxi – 4 euró, 1 liter benzin – 1,5 euró, tömegközlekedési bérlet – 22 euró, tömegközlekedési napijegy – 1,5 euró.
• Monacóban ugyan nincs repülőtér, de van helikopter-szolgáltatás. Ennek lényege, hogy a Nizzában repülővel leszállt emberekért helikopterrel mennek el, majd szállítják őket közvetlenül Monaco belvárosába. Az utasok csak 6-7 percet töltenek a levegőben, az ilyen helikopterek pedig 15 percenként ingáznak.

Monaco ízlése

• Ha véletlenül Monacóban jársz, feltétlenül próbált ki a „barbajuan” nevezetű ételt. Ez egy sajttal töltött kis pite, nagyon ízletes.
• A városi éttermekben történő vacsora nem megfizethetetlen. Például, egy főételből és italból álló vacsora körülbelül 18 euró. A lényeg, hogy olyan éttermeket keressünk, amik messze vannak a közkedvelt turisztikai útvonalaktól.

A monacói élet jellemzői

• Monaco nagyon komolyan veszi a fényképezést. Minden fotózáshoz (beleértve az esküvőket is) engedély szükséges. Ugyanez vonatkozik a történelmi épületek fényképezésére (például a hercegi palotára). A legális fényképezéshez egy kérvényt kell benyújtani, legalább 15 nappal a tervezett fényképezés előtt.
• A hétköznapi turistáknak általában nem tiltott a városi utcák fényképezése, még akkor sem, ha nincs engedélyük. Ha azonban a rendőrség úgy dönt, hogy a látottak alapján az utazó valószínűleg kereskedelmi célokra próbálja majd meg felhasználni a képeket, akkor nemcsak töröltetik a felvételeket, de el is veszik a kamerát.

• Mint sok más helyen, itt is nagy előny, ha beszélünk a helyiek anyanyelvén. Ha csak kicsit is beszéljük a monégasque nyelvet, a helyiek tárt karokkal fogadnak majd minket.
• A monégasque-ok örömmel mutatják be a vendégeknek az ország történelmét és kulturális szokásait, de a politikai és vallási témákat nem szabad érinteni – a helyiek nagyon érzékenyek az ilyesmire.
• A monacói állampolgárság megszerzése egyfajta szertartást, amit maga Monaco város polgármestere vezényel.
• II. Albert herceg különös figyelmet fordít az ökológiára. A levegőt és a tengervizet folyamatosan ellenőrzik a káros kibocsátások szempontjából. Az itt található épületek közül sok napelemmel van felszerelve, ami segíti az országot az öld energiára történő átállásban.

Kimondatlan szabályok

Kényelmes lehet Monacóban élni és pihenni, azonban ne felejtsük el, hogy itt elég szigorú szabályok vannak érvényben:

• • Tilos mezítláb járni, tehát amint elhagyjuk a partot vagy leszállunk a hajóról, azonnal vegyük fel a cipőt, különben pénzbírság járhat érte.
  • Fürdőruhát és úszónadrágot csak a Larvotto strandon lehet viselni. Ezen kívül szigorúan tilos fürdőruhában sétálni.
  • A férfiaknak mondjuk: meg se forduljon a fejetekben meztelen felsőtesttel mászkálni. A rendőrök hamar kiszednek és jókora bírságot rónak ki ezért.
  • A Formula 1-es nagydíj idején nem ajánlott a városban tartózkodni, hacsak nem vagyunk fanatikus rajongók. Az utcák többsége ilyenkor le van zárva, az éttermek zsúfoltak, az emberek száma pedig egyszerűen sokkoló.
  • Mindig legyen nálunk útlevél vagy személyi. A legtöbb turisztikai helyszínen (beleértve a kaszinókat is) ezt kérni fogják tőlünk.
  • Bár Monacóban többnyire franciául beszélnek, ez nem Franciaország. Ha egy beszélgetés során franciának hívod a helyi lakosokat, akkor azzal súlyosan megsérted őket.

Monaco, a turisták szemével

• „Monaco egyik legdrágább szállodájában szálltam meg, és megkérdeztem, hogyan juthatok el a reptérre. Felajánlottak egy helikoptert 150 euróért és egy taxit 100 euróért. Amikor a buszról kérdeztem őket, a portás még azt sem tudta, hogy mennyibe kerül a jegy, pedig a buszmegálló 10 perc sétára volt a szállodától. Végül mégis a buszt választottam, ami 20 euróba került és nagyon kényelmes volt.” © Whitney / highheelsandalaptop
• „Nagyon aggódtam, hogy milyen ruhákat vigyek magammal Monacóba, mivel látszólag itt mindig elegánsnak kell lenned. Ez azonban nem így van. Mind kiderült, nem minden helyi lakos hord drága luxus ruhákat és ékszereket. A lányok többnyire nadrágot és sportruhát viselnek.” © Hannah Logan / Eatsleepbreathetravel

Különös szokások, amik miatt a világ furcsán néz a monacói lakosokra

• A „távol” és „közel” fogalma itt nagyon eltérő. A helyiek számára az egy kilométer már nagyon távol van, és valószínűleg nem fognak ennyit gyalogolni, míg ez egy átlagos európai ember számára egyébként nem egy legyűrhetetlen távolság.
• Teljes közöny az emberek anyagi helyzete iránt. Monacóban bárhol leülhetsz egy csésze kávéra úgy, hogy két asztallal melletted lehet, hogy egy világhírű divattervező teszi ugyanezt. Senki nem fogja őt fotókkal vagy kellemetlen kérdésekkel zavarni – Monacóban a sztárok és a hétköznapi emberek jól megférnek egymás mellett.
• Ne lepődj meg, ha valaki a „Daghe Munegu!” kifejezést üvölti torkaszakadtából. Ez azt jelenti, hogy „Gyerünk, Monaco!” és a sportesemények közben előszeretettel kiabálják a helyiek.
• Monaco sokszínűsége semmihez sem fogható. Itt a 2 négyzetkilométeres területen körülbelül 130 különböző nemzetiségű ember él egymás mellett, kényelmesen, békésen.

Te tudnál egy ilyen kicsi országban élni? Mi a véleményed Monacóról?