18 meglepő tény a különböző országok zászlajairól (spoiler: március 16-a a magyar zászló napja)

• Az indiai zászlót kézzel és természetes anyagokból kell készíteni. A más országokban használt műszövet zászlókat nem ismeri el az ország, mint hivatalos szimbólum.
• A Dominikai Köztársaság zászlaja az egyetlen a világon, amelyen a Biblia látható.
• Annak ellenére, hogy a Mars (akárcsak más űrbéli objektum) nem tartozhat egyetlen országhoz sem, van saját zászlaja. A trikolor zászlón a piros szín a bolygó jelenét, a zöld és a kék pedig a jövőjét jelképezi abban az esetben, ha a földlakóknak sikerül gyarmatosítani a kozmikus szomszédjukat. 

• Noha Hawaii az Egyesült Államok része, zászlójuk mégis a brit „Union Jack” mintájára készült, noha utóbbiak egyszer sem gyarmatosították ezeket a szigeteket. Ez az egyetlen állam Amerikában, aminek a zászlaja egy másik ország zászlajának mintája alapján készült.
• A Man-sziget zászlaja, valamint a Szicíliai autonóm régió zászlaja triskeliont ábrázol (egy közös pontból induló három eltérő vonal), így ezeket a világ legrégebbi zászlajának tekintik: utoljára a XIII. században változtak.
• A Libériai zászló népszerűbb, mint bármilyen más ország zászlaja – legalábbis ami a hajózást illeti. A nemzetközi jog szerint minden kereskedelmi hajót hozzá kell rendelni annak az országnak a flottájához, amelyhez jogilag tartozik. Libériát azonban a hajózási törvények paradicsomának is nevezhetjük, így rendkívül vonzó a hajótulajdonos cégek számára. Olyannyira jövedelmező az afrikai ország hozzáállása, hogy az államkincstárának 90%-át a hajózási vámokból fedezik.

• A kolumbiai zászló az egyetlen, aminek a csíkjainak vastagsága eltérő méretű. A felső sárga csík duplája az alatta látható kék és piros színű csíkoknak, ráadásul míg más országokban nagyon szigorú törvények szabályozzák a zászló kinézetét, Kolumbiának nincs szigorú szabályozása ilyen téren.
• A világ egyik legkülönlegesebb és legbékésebb zászlaja kétségkívül Srí Lankához tartozik: a rajta látható 4 fügefa levél szimbolizálja a szeretetet, az együttérzést, a részvétet és a lelki nyugalmat – vagyis a buddhizmus alapértékeit.
• Az olasz zászlót Napóleon idején készítették, a francia zászló mintájára. Figyelemre méltó érdekesség, hogy az olasz zászló végleges színét csak 2006-ban fogadták el, miután hosszú éveken át vitatkoztak arról, hogy milyen legyen a színek árnyalata.

• A kínai zászlón a nagy csillagot körülvevő kis csillagok az ország kommunista pártját szimbolizálják. 2016-ban a Riói olimpián a szervezők tévesen rakták rá a csillagokat a kínai lobogóra, ami hatalmas felháborodást keltett kínai részről.
• Az orosz zászló az egyetlen a világon, aminek a színeinek nincs konkrét jelentése.
• Annak ellenére, hogy a romáknak nincs külön országuk, van saját zászlajuk. A lobogón zöld és kék színű háttéren egy vörös szekérkerék látható – ez szimbolizálja egyúttal a romák nomád életét, illetve tiszteleg egyúttal az indiai származásuk előtt. (ezért hasonlít annyira az indiai zászló közepén látható csakrára)

• A Banglades zászlóján látható kör nincs középen – kissé balra van tolva. Ez azért van így, mert az ország lakói úgy gondolják, hogy amikor a zászló a szélben lobog, akkor vizuálisan úgy tűnik, hogy középen van.
• Az 50-es években Észak- és Dél-Korea között folyó tárgyalások során az országok képviselői egyre nagyobb és nagyobb zászlót hoztak magukkal az ülésekre – megpróbálva túllicitálni egymás méretét. Ez végül odáig fajult, hogy a felek akkora zászlókkal érkeztek, amiktől végül nem fértek el abban a sátorban, ahol az üléseket tartották. A jelenség „zászlóháború” néven került be a történelemkönyvekbe.
• Az Egyesül Államokban található Ohio állam az egyetlen olyan amerikai állam, aminek a zászlaja nem téglalap alakú.

• Az elmúlt 140 évben Afganisztán zászlaja 22-szer változott.
• A zászlócserét illető abszolút rekorder mégis az Egyesült Államok: az ország fő szimbólumának számító lobogót 27 alkalommal változott az évek során, utoljára 1960-ban. Egyébként ha Puerto Rico-t elfogadják az ország teljesjogú államának, akkor a zászlóra rövidesen újabb módosítás vár.
• A 19. és 20. században létezett egy francia gyarmat Afrikában: Francia Szudán néven. Ez az ország egyszerűen lemásolta a francia zászlót azzal a különbséggel, hogy egy táncoló figurát biggyesztett a lobogó közepére.

Bónusz: március 16-a a magyar zászló és címer napja - erről az Országgyűlés döntött így a 2014. december 16-ai ülésén.