13 meglepő párosítás, amikről sosem gondoltuk volna, hogy kapcsolatban állnak egymással

Az atomfegyverek első használatát követően a világunk új izotópokkal (stroncium-90 és cézium-137) lett „gazdagabb”. Az 1945 után készített olajfestmények pedig nagy mértékben tartalmazzák ezeket, mivel a festékek előállításához használt növényinyersanyagok felszívták azokat a talajból. Éppen ezért pedig ma már lehetetlen meghamisítani a régi nagy mesterek (pl. Rembrandt vagy Leonardo da Vinci) festményeit, mivel egy speciális teszt segítségével könnyedén kimutathatók rajtuk ezek az izotópok – ezzel bizonyítva, hogy semmiképp sem 1945 előttről származnak.

Meglehetősen érdekes történet lakozik a mögött, hogy a gyorskorcsolyázók ma miért olyan testre simuló ruhában versenyeznek, amilyenben. Ehhez az egykori orosz gyorskorcsolyázóhoz, Viktor Kosichkin-hez kell visszautaznunk az időben.

Történt ugyanis, hogy Viktor versenyruhája váratlanul elszakadt melegítés közben, és emiatt azonnal ruhát kellett cserélnie. Igen ám, de nem volt váltóruha a csapatnál, ráadásul az öltözőbe berohanva csak a csapat női tagjai által levett nejlon harisnyák voltak az egyetlen olyan ruhadarabok, amelyek megfeleltek volna a versenyen való részvételhez. Viktor nem habozott: fel is kapott 3-4 ilyen harisnyát, majd visszatért a versenypályára, ahol nagy meglepetésre a második helyen végzett.

Olyannyira elkápráztatta őt a harisnyákban történő könnyed siklás, hogy Viktor ezután két olimpián is harisnyában indult, az egyiken aranyérmet, a másikon ezüstérmet szerezve. Ezután más gyorskorcsolyázók is használni kezdték a harisnya-módszert, mígnem a sportág egyik ikonikus jelképévé nem vált.

Bármilyen meglepő is, a mindenki által ismertCaptcha-tesztek nem csak szimpla véletlenszerűen megjelenített szavak, melyek megvédik a weboldalakat az automatikus szoftverektől. A reCAPTCHA rendszer egyik sajátossága, hogy olyan beszkennelt régi könyvekből és újságokból merített szavakat használ, melyeket egy modern számítógép nem képes felismerni. Ezeket a régi, egyik ma használatos betűtípushoz sem hasonlítható karaktereket ugyanis csak emberek képesek elolvasni, megszűrve ezáltal a számítógépes támadásokat.

Naponta egyébként közel 200 millió ilyen biztonsági Captcha-teszten "rágják át" magukat az internetezők - többek között mi, a Liked.hu-nál is ilyen tesztet használunk a felhasználók bejelentkezésének megerősítéséhez, csak mi már egy újabb, képrejtvényes változatot.

Az Afrikában őshonos óriás hörcsögpatkányok igazi kis szuperhősök. Ezeket a hatalmas, macskaméretű rágcsálókat ugyanis hosszú évek óta a polgárháborúkból hátramaradt taposóaknák felderítésére használják Mozambikban és Tanzániában. Kifinomult szaglásukkal és kimagasló intelligenciájukkal könnyedén képesek felkutatni a mezőkön szétszórt taposóaknákat, ezért a helyiek HeroRats-nak, vagyis hőspatkányoknak is hívják őket.

A taposóaknák felderítésén túl az egészségügyben is nagy hasznát vesszük ezeknek a rágcsálóknak: egy nemrégiben készült kutatás ugyanis bebizonyította, hogy az óriás hörcsögpatkányok már akkor képesek diagnosztizálni a tuberkulózis kórokozóját, amikor a ma ismert orvosi műszerekkel ez még nem lehetséges.

Samuel Morse kiváló festőművész volt, és valószínűleg az is maradt volna, ha nem következik be egy nagyon szomorú esemény az életében. Egy hosszú utazás során ugyanis levelet kapott az apjától, melyben az állt, hogy a felesége épp egy súlyos betegségből lábadozik. Három nappal később azonban már a felesége haláláról kapott levelet – ami egyúttal azt is jelentette, hogy a túl lassú kommunikáció miatt Morse még csak el sem búcsúzhatott a kedvesétől.

Ez az esemény örökre megváltoztatta Morse-t, aki a festőművész múltját maga mögött hagyva tudományos babérokra tört. 7 évvel a felesége halála után kezdett el kísérletezni az elektromos energia segítségével történő üzenet-közvetítéssel, 12 év múlva pedig odáig fejlesztette találmányát, a telegráfot (távíró), hogy Washington és Baltimore (a két város 40 kilométerre található egymástól) között egy percen belül tudott üzeneteket küldeni és fogadni.

Az Egyesült Államok tudósai képesek voltak galambokat betanítani a malingus sejtek (rosszindulatú tumor) felismerésére a szövettani minták között. Ezt a madarak két előnyös tulajdonságának segítésével sikerült elérniük: a galamboknak ugyanis kiváló a színérzékelésük és nincs képzelőerejük – ami azt jelenti, hogy a galambok agya nem képes „befejezni” és manipulálni a szem által látott képet, eltérően a hisztológusokétól.

A betanításlényege abból állt, hogy a madarak mindig eleséget kaptak, ha jó választották ki a malingus sejteket a különböző szövettani eredmények közül. Egy hónap tréning után a madarak 80%-os pontossággal voltak képesek felismerni a rákos sejteket, ám az adatmátrixot feldolgozva – vagyis a madarak eredményeit összesítve – már 99%-os pontosságot adtak vissza.

Bármilyen hihetetlen is, a modern lézernyomtatók egytől-egyig apró kis ,,ujjlenyomatokat” hagynak az általuk kinyomtatott papírokon. Ezek olyan apró, emberi szem által érzékelhetetlen pöttyök, melyekből visszakövethető a nyomtatáshoz használt eszköz sorszáma, illetve a dátum és a nyomtatás pontos ideje. Erre a hivatalos néven csak Machine Identification Code (MIC) nevű rendszerre azért van szükség, hogy könnyebben visszakövethetők legyenek a modern nyomtatási technológiával történő visszaélések.

Hasonlótechnológián dolgoznak egyébként jelenleg a 3D-nyomtatókat illetően is, ám az a projekt még gyerekcipőben jár.