2,5 évig éltem Japánban és most elmesélem, hogy mi volt az, ami a leginkább meglepett ebben a különleges országban

• A mobil bankolásra való fokozatos átállás ellenére a felkelő nap országának lakói valahogy nem akarják elhagyni a készpénzt, amivel még mindig szívesebben fizetnek, mint bankkártyával. Japán egyik legnagyobb bankja, a MUFG még pénzjutalmat is felajánlott az ügyfeleinek, ha leteszik a készpénzt és inkább a bankkártyát részesítik előnyben.
• Japánban 5-ből 4 vásárlást még mindig készpénzzel fizetnek. A jól kiépített, éjjel-nappal elérhető ATM-hálózat, a csak készpénzzel működő kisboltok sokasága, a 65 év feletti lakosság magas aránya és az alacsony lopási ráta csak néhány ok, amiért a japánok inkább szeretnek készpénzt tartani maguknál.

• Japánban a papírmunka nagy része még mindig tényleg papír alapú. A vállalatnál, ahol dolgoztam, minden dokumentumot kinyomtattak és szépen, számozott mappában tároltak. Ha pedig összehordanánk egy halomba a MUFG bank irodáiban tárolt összes papírt, akkor az egyik ismerősöm mesélte, hogy a Fudzsi-hegynél háromszor magasabb kupacot kapnánk.
• A nyomtatott újságok példányszámában Japán a világ élvonalában áll. A felkelő nap országában nem mindenki hajlandó feláldozni a friss nyomdafesték illatát és a lapok súrlódásának hangját a mobil képernyő kényelme miatt. Így a főnököm is például minden reggel egy friss helyi újsággal kezdett, amit olvasás után azonnal dobott is a kukába.

• Ahhoz, hogy Japánban megkapjam az egyik vagy másik közszolgáltatást, el kellett mennem az illetékes szervhez, ahol rengeteg papírt kellett kitöltenem, majd kaptam egy számot, és sorba kellett állnom. Itt még nincs olyan, hogy online időpontot kérjünk egy kormányzati szervtől, aztán az előre megbeszélt időpontra érkezzünk.
• Ennek az ázsiai országnak a lakói továbbra is nagy mértékben használnak CD-ket és DVD-ket. A Tokió központjában található híres Tower Records pultjain megtalálod a kedvenc fiúbandád CD-albumát, a DVD-kölcsönzőben pedig kibérelheted a kedvenc animédet tartalmazó lemezt. Az egyik helyi közösségi oldalon láttam egy posztot, amit a felhasználó egy most is működő videótékában készített, és a polcai tele voltak videokazettákkal!

• A fax a világ legtöbb részén már a múlté, és átvette a helyét az e-mail. Japánban ez azonban még mindig elterjedt módja nemcsak a dokumentumok, hanem a reklámok küldésének is. Így a japán irodám csendjét időnként megtörte a faxok sokaságát fogadó gépek zümmögése.
• Kinyithatós telefonok! Igen, Japánban még mindig használnak ilyet. Egyetlen egy használt mobiltelefonokat árusító boltban is havonta körülbelül 200-300 kinyithatós telefont értékesítenek. Az ilyen kütyük vásárlóinak többsége 40-50 év körüli férfi.

• Úgy tűnik, hogy a környezetbarát életmód a japánok vérében van, hiszen felelősségteljesen állnak hozzá a szemét szelektálásához. Nagyon meglepődtem, amikor felfedeztem, hogy mennyi műanyagot használnak naponta: minden alma műanyag csomagolásban van, minden elvitelre szánt étel műanyag edényben van, és mindezt még számtalan extra műanyag zacskóba teszik.
• A játéktermi gépek szintén nagyon népszerűek még ma is ebben a csodálatos országban. Igaz, a technológia fejlődésével megváltozott a megjelenésük: megjelentek az érintőképernyők és a virtuális valóság rendszerek. A retro gépek azonban még mindig nem tűntek el, és továbbra is gyakran használják őket a helyiek a szabadidejükben.

• A legtöbb japán mosógép csak hideg vizet használ a ruhák mosásához. A vízmelegítés opció egyszerűen nem áll rendelkezésre ezekben a gépekben, ami eleinte kissé zavaró volt. Később azonban már könnyedén bedobhattam a fehér ruhákat a színes ruhákkal együtt anélkül, hogy féltettem volna őket.
• A japán konyhák meglephetik a kényelemhez szokott embereket: a mosogatógépek ugyanis ott nagyon ritkák, mivel gyakran nincs hova tenni őket, és a legtöbb házban gáztűzhely található, egy kis beépített grillel a halak sütéséhez, ráadásul a kinézetük is elég sajátos.

• Japánban nincs központi fűtés, ezért légkondicionálóval fűtöttük a lakásunkat. Amikor ez nem volt elég, egy elektromos fűtőtest sietett a segítségünkre. Ebben az országban előfordul, hogy a legmelegebb hely a házban a fűtött ülőkével ellátott WC.
• Először repültem Tokióba. A mosdó előtt álltam a sorban, és alig vártam a találkozást a technológia csodájával – egy intelligens japán WC-vel. Az egyik fülke megüresedett, és az előttem álló japán nők előre engedtek. Micsoda nagylelkűség, gondoltam. Bementem, és ott volt egy lyuk a padlón. Nem vicc. Azt hittem, hogy ilyen csak Dél-Európában és a Közel-Keleten van, de nem. Kiderült, hogy az ilyen vécék nagyon is gyakoriak Japánban a nyilvános helyeken. Utólag azt is megtudtam, hogy a japán nők azért engedtek olyan szívélyesen előre, mert ők arra vártak, hogy felszabaduljon a high-tech budi.

• Az innovációtól való félelem nagyban befolyásolja a teljesítményt. A túlórák és a gyakorlatilag nem létező szabadságok ellenére a japán termelékenység továbbra is rendkívül alacsony.
• A japán konzervativizmus a nők munkaerő-piaci részvételére is hatással van. Egy japán nő, akit ismerek, szinte „harcol” a férjével azért, hogy gyermekvállalás után végre ismét munkába állhasson. A vállalatok sem mindig hajlandóak munkavállalóként tekinteni a dolgozni akaró anyákra, mert tudják, hogy nem lesz idejük a túlórázni.
• Úgy tűnik, hogy a japán kormány nem akarja munkanélkülivé tenni a lakosság nagyrészét, ezért nem törekszik arra, hogy az emberek által végzett kézi munkát a ma már könnyen elérhető gépi munkával helyettesítse. Például az útépítési munkálatok esetén táblák és lámpák helyett inkább több forgalomirányító áll egymás mellett, hogy megmutassák az autósoknak és a gyalogosoknak, merre kell kikerülni az útépítést.

Téged melyik dolog lepett meg leginkább Japánnal kapcsolatban? Vannak saját élményeid erről a különleges országról? Meséld el nekünk hozzászólásban!