- Ami van, az van, csavard be, és ne nyafogj!
- Ha velem nem akarsz üzletelni, senkivel sem fogsz!
A Föld összes férfijának legnagyobb hibája a kompromisszumkészség hiánya. Ha nem lenne bennünk ez a bunkó makacsság, tuti száz százalékkal kevesebb lenne a konfliktus, a háború és az összes hülyeség a világon. A nők ezen a téren okosabbak, na meg persze ravaszabbak is…
Tudtad, hogy pont emiatt a makacsságunk miatt csak egyetlen ország használja a világ legjobb csavarhúzóit, és a többiek mind irigykednek rájuk? Már, aki egyáltalán hallott már róla.
Íme a sztori:
A 20. század elejéig a technikai szakemberek szó szerint szenvedtek. 1908-ig ugyanis kizárólag ilyen csavarhúzókat használtak:
Ez az úgynevezett laposcsavarhúzó. Minden csavart és kötőelemet ilyennel kellett meghúzni. Aki használt már sima laposcsavarhúzót, az tudja, hogy ez kb. olyan, mint a fogfájás aranyérre. Kényelmetlen volt, de mindenki azzal bütykölt, ami volt, és szenvedett.
Kanadában is szenvedett egy bizonyos Peter Robertson, aki elképesztően makacs fickó volt. Utazó eladóként dolgozott, azaz házaló ügynök volt, aki a nagyszülőkre háromszoros áron sózott mindenféle bóvlit. Állítólag sosem ment el üres kézzel egy embertől sem.
Egyszer a fia megkérte, hogy szereljen össze neki egy kis játékhajót. Peter beleegyezett, de az első csavarnál lecsúszott a csavarhúzó, és beleszúródott a kezébe. Ekkor jutott eszébe a makacs kanadai fickónak:
„Nem lehetne olyan csavart és csavarhúzót csinálni, amiről nem csúszik le a szerszám?”
Vasárnap azonban a barkácsáruházban csak tanácstalanul tárta szét a kezét neki az eladó:
Hétfőn Peter Robertson már be is nyújtotta a felmondását, és elkezdte kitalálni a tuti megoldást az általános szenvedésre: a csúszásmentes csavarhúzót.
Tudod, mennyi időbe telt neki megalkotni?
Két órába!
Ezután Kanada legmakacsabb embere tervet szőtt a gépészeti ipar meghódítására a csúszásmentes csavarhúzóval. Mindenki, aki látta, elismerte, hogy ez a legjobb megoldás, mert egyszerű, nem igényel nagy beruházást a gyártás átállításához, és rendkívül gyorsan bevezethető.
Ha minden optimálisan történt volna, most valószínűleg mindannyian Robertson csavarhúzókat használnánk négyélű csavarokkal.
Emlékszel azonban, hogy említettem a makacsságát?
Az történt ugyanis, hogy a csoda-csavarhúzó híre eljutott… Henry Fordig. Aki elutazott Kanadába, hogy megnézze az egykori ügynök találmányát. Peter büszkén mutatta be alkotását Amerika legnagyobb üzletemberének.
A Ford nagyapja hamar felismerte a négyélű csavarhúzóban rejlő lehetőségeket, és csillagászati összeget ajánlott Robertsonnak.
Egy feltétellel: kizárólag a Ford cég használhatja a csavarhúzót és a hozzá tartozó csavarokat.
Peter Robertson makacssága ekkor ütközött ki igazán. Hiába kecsegtette a mesés vagyon, nem volt hajlandó lemondani a találmányáról. Úgy érezte, hogy a csúszásmentes csavarhúzónak az egész világ javára kell válnia, nem csak egyetlen cégnek.
Robertson visszautasította Ford ajánlatát. Erre Ford dühös kirohanást rendezett:
Aláírt egy szerződést egy másik céggel, amely kifejlesztette a keresztcsavarhúzót. Agresszívan reklámozta a találmányt, és eközben rengeteg rosszat mondott Robertsonról. Megfenyegette a partnereit, hogy ha Robertsonnal üzletelnek, akkor egyetlen Ford autót sem kapnak.
Így a feltaláló makacssága és a sértett üzletember büszkesége megakadályozta az egyik legkényelmesebb csavarhúzó elterjedését.
Robertson hiába próbálkozott, hiába kopogott be minden ajtón, mindenhol elutasították. Mindenhol azt mondták neki, hogy előbb Forddal kell megegyeznie.
Végül Peter bankhitelt vett fel, és megalapította a saját gyárát a csodálatos csavarhúzók gyártására. Sőt, a csavarhúzókészletekhez 100 négyélű csavart is mellékelt. Ez a stratégia Kanadában bevált, de máshol nem.
Így lett a négyélű csavarhúzó Kanada büszkesége. Meglepő módon Robertson gyára ma is működik, 500 embert foglalkoztat. Öt méretben gyártanak csavarhúzókat: 1,8 mm, 2,3 mm, 2,8 mm, 3,3 mm és 4,8 mm. A kanadaiak büszkén használják a különleges csavarhúzóikat, és a legkényelmesebbnek tartják őket. Más országokban azonban kevesen ismerik ezt a típust.
Miért nem terjedt el a Robertson csavarhúzó, ha a szabadalom már rég lejárt?
Mert már túl késő!
Az iparág számára túl költséges lenne a szabvány átállítása.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
