Az univerzális boltok és különféle marketek, plázák és egyéb bevásárlóközpontok Amerikából jöttek ide hozzánk. Útközben persze némileg átalakultak, így az amerikai szupermarketek néhány dologban különböznek a mieinktől.
A Liked.hu-nál most utánajártunk, hogy melyek a legnagyobb különbségek az amerikai és magyar bevásárlóközpontok között. Íme:
Önjáró bevásárlókocsik
Tudtad például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, miután kimásztál az autód utasteréből, egy hatalmas bevásárlókosárral ellátott, elektronikus hajtású speciális kisautót nyergelhetsz meg – és azzal járhatod be a boltot?
Meglepő módon, ezek a lehetőségek nem csak a több hektáros alapterületű, tízkilométeres polcrendszerrel rendelkező óriás hipermarketekben érhetők el, hanem a kisebb boltokban is, melyek mérete nem haladja meg a „CBA” vagy a „Spar” méretét.
Ezt a szokatlan szállítóeszközt eredetileg a mozgássérültek kiszolgálására szánták, de nagyon hamar beleszerettek a kövér emberek is, akiknek a túlsúlya nem teszi lehetővé, hogy kellő kényelemmel és szabadsággal használják a saját lábukat. Természetesen senki sem tiltotta be ezt a dolgot – az amerikai megközelítés más. A korlátozások vagy az elektromos kisautók fizetőssé tétele helyett egyszerűen több kisautót vásároltak, hogy a vásárlók több időt töltsenek a boltban, és kényelmesen vásárolhassanak.
Intelligens bevásárlókocsik
Pár évvel ezelőtt hazánkban is megjelentek az elektronikus pénztárak. Odamegyünk, odatartjuk az árut a leolvasó-szkennerhez – és a végén már csak be kell pakolni mindent a táskába, majd bankkártyával fizetni.
Az amerikaiak még tovább mentek: a bevásárlókocsikat több kamerával is felszerelték, melyek célja, hogy a kosárba került árut összehasonlítsák a bolt adatbázisában szereplő áruval. Ezenkívül a bevásárlókocsi szükség esetén mérlegel is – a vásárlónak csak a számítógépes algoritmusok helyességét kell ellenőriznie. Ha úgy dönt, hogy kiveszi az árut, a számítógépes rendszer automatikusan levonja annak árát az összköltségből. Ez nagyon kényelmes: egyrészt a vásárló azonnal tudja, mennyit kell fizetnie. Másrészt a bolti lopások gyakorlatilag lehetetlenné válnak.
A fizetés közvetlenül itt történik, a fogantyún lévő terminálon keresztül. Kényelmes és gyors, sorban állás nélkül.
Adók nélküli címkék:
Az USA-ban az árcímkék nem tartalmazzák az értékesítési adót. Ennek oka, hogy az adó mértéke államonként, sőt néha megyénként vagy városonként is eltérő. Így a vásárlótérben látott ár és a végső számlán szereplő ár néhány százalékkal eltérhet. A napos Kaliforniában az értékesítési adó mértéke 7,25% és 10% között van, az árukategóriától függően. Illinoisban még ennél is magasabb, a luxuscikkekre, elektronikai cikkekre és számítógépekre a maximális adómérték 15%.
Az élelmiszerek adómentesek, kivéve a készételeket és az italokat. Tehát a kóla vagy egy üveg whisky drágább lesz, mint amennyi az árcímkén szerepel (bizonyos államokban az alkoholra jövedéki adót is kivetnek).
Érmeváltó automaták:
Minden amerikai háztartásban van egy üvegcsébe gyűjtött aprópénz. Ha ez megtelik, valaki elviszi a bevásárlóközpontba. De nem azért, hogy a kasszásokat aprópénzzel traktálja, hanem bedobja egy speciális automatába, amely papírpénzt ad cserébe. Az utóbbi időben olyan automaták is megjelentek, amik segítségével az aprópénz közvetlenül bankkártyákra vagy a csekkfüzethez kapcsolt számlákra tölthető.
WC-k:
Magyarországon nem meglepő, ha egy szupermarketben van WC – ritka az a bevásárlóközpont, ahol nem találunk mosdót a vásárlók számára. Azonban a kisebb, lakótelepi üzletekben ez a luxus nem elérhető – a mosdók nem szerepelnek a tervezésben, és drágák is: minden nem kereskedelmi terület vagy raktárhelyiség csak fölöslegesen növeli a költségeket.
Az USA-ban ez másképp van, és még a apró üzletek is fel vannak szerelve legalább egy WC-vel. Gyakran kettővel (hölgyek és urak számára) vagy akár hárommal is – ez utóbbi a nembináris személyek számára, akik még nem döntötték el, hogy kik is ők valójában.
Óriási csomagok:
A magyarországi üzletekben egyre gyakrabban figyelhető meg az a tendencia, hogy a csomagolások mérete csökken: a liter helyett 950 vagy akár 875 millilitert kapunk. Ugyanez a helyzet a többi kiszereléssel is.
Amerikában ez másképp van: a gyümölcslé vagy tej szabványos palackmérete egy gallon, ami majdnem négy liter. A majonézt nem dobozban, hanem literes műanyag- vagy akár üvegcsészékben árulják. A Coca-Colát vagy a sört pedig nem palackokban, hanem 4-6-8-12 darabos promóciós csomagokban vásárolják. Ugyanígy van ez a fűszerekkel, a tésztákkal, a fagylalttal (legtöbbször hatalmas vödrökben). Ugyanez a helyzet a többi élelmiszerrel is. Az óriási kiszerelések miatt nagyon gyakran nem sikerül a szavatossági időn belül elfogyasztaniuk az ételek és italokat, így az amerikai élelmiszerek akár 30%-a is a szemétben landol végül.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
