Manapság az emberek a világ nagy részén szabadon viselhetnek bármilyen ruhát és frizurát, festhetik a körmüket, és olyan tetoválásokat készíttethetnek, amilyeneket csak akarnak. Régen azonban az őseink mindezeknek a dolgoknak különleges jelentést tulajdonítottak, gyakran teljesen ellentéteset a ma használatosakkal.
Vegyük például a piros rúzst és a divatos csíkos mintát: mindössze néhány évszázaddal ezelőtt ezek bizonyos társadalmi státuszú nőket jelöltek. Áttanulmányoztunk néhány könyvet és tudományos cikket ebben a témában, és most szeretnénk megosztani veled a felfedezéseinket.
8. A férfi vagy női undercut frizura régen a szent bosszút jelentette
Valamikor régen a Marquesas-szigetek (Polinézia) lakói teljesen leborotválták a fejüket, csak a fejük tetején hagytak egy hosszú tincset, amelyet gyakran csomóba kötöttek. Ezt a frizurát csak akkor viselték, amikor ünnepélyes esküt tettek, például hogy megbosszulják egy szeretett személy halálát. A hajukat addig nem vágták le, amíg az ígéretet be nem váltották.
7. Több ezer évvel ezelőtt őseink tetoválásokkal kezelték a betegségeket
1991-ben a tudósok felfedeztek egy több mint 5000 éves múmiát, és Ötzinek nevezték el. Ez a világ legrégebbi múmiája. Ötzi genetikai elemzése kimutatta, hogy ez a szegény fickó az életében rengeteg betegségtől szenvedett, az ízületi gyulladástól a gyomorfekélyig. Emellett kiderült, hogy az egész testét tetoválások borították – 61 tetoválást találtak rajta összesen.
A tudósok elemezték a tetovált helyeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tetoválásokat nem művészi, hanem orvosi céllal készítették, mivel a rajzok kizárólag a betegségeknek kitett helyeken helyezkedtek el. Elmondhatjuk tehát, hogy valamikor régen egyfajta tetoválás-akupunktúra létezhetett a múltban.
6. A raszta haj célja az volt, hogy megijesszék vele az ellenséget és menekülésre késztessék őket
A raszta az ókori indiánok, amazonok és afroamerikaiak elengedhetetlen kellékei voltak. Feltételezések szerint az összefont haj egyik funkciója az volt, hogy elijessze az ellenséget és menekülésre késztesse. Bár van egy költőibb változat is.
Jamaica, Etiópia és India néhány lakosa, akik magasan a hegyekben éltek, azt hitték, hogy egy Jah nevű istenség az apokalipszis beköszöntével a hajuknál fogva húzza majd ki az igaz embereket egy másik világba. Ezért az elmélet hívei hosszú hajat növesztettek és rasztába fonták, hogy az istennek könnyebb legyen megragadni őket.
5. A csíkos ruhákat régen az alacsony társadalmi szintű vagy könnyűvérű hölgyek viselték
A divatos csíkok a középkorban a kirekesztés egyik jelzői voltak. A törvény előírta, hogy a prostituáltaknak, eretnekeknek, bolondoknak, hóhéroknak és leprásoknak valamilyen csíkos ruhadarabot kell viselniük: ruhát, sálat vagy kabátot. A társadalom szemszögéből ez ideális megoldás volt: a meglehetősen agresszív minta már messziről is jól látszott. A járókelők azonnal megértették, hogy nem tisztességes polgárral van dolguk.
Hasonló módon bélyegezték meg nemcsak a számkivetetteket, hanem azokat a nőket is, akik megcsalták a férjüket és rajtakapták őket, valamint a fattyúkat. Csak a reneszánsz korban változott a csíkokhoz való hozzáállás: ekkor a szabadgondolkodás és a viselője eredetiségének szimbólumává vált.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
